A tavalyi év novemberében jelent meg az OECD vonatkozó tanulmánya, amely néhány kérdés felvetésével indul.

  • Melyek a legfontosabb kihívások a biztosítási szolgáltatásban a fogyasztók tájékoztatása vonatkozásában?
  • A biztosítási szolgáltatást nyújtó cégek milyen szerepet játszhatnak a fogyasztók tájékoztatásban? Hogyan lehet megkülönböztetni a tanácsadást az eladás-ösztönzés különböző eszközeitől? Kidolgoztak-e az érintett szakmák olyan ajánlási rendszert, amely a fogyasztók megfelelő tájékoztatását, esetleg oktatását célozza?
  • Milyen szerepet tölthet be a hagyományos iskolai képzés, illetőleg a későbbi felnőttoktatás abban, hogy a fogyasztókban kialakuljon a kockázat-tudatos magatartás, és megfelelő ismeretek birtokában tudjanak választani a rendelkezésre álló pénzügyi termékek között?
  • Milyen eszközök alkalmazása tudná a fent jelzett célt leginkább elősegíteni (média, nyomtatott tájékoztatók, publikációk, internet, kampányok stb.)?
  • Melyek azok a kockázatok és/vagy biztosítási termékek, amelyek szükségessé teszik a fogyasztók fokozott védelmét?
  • Szükség van-e új típusú, speciális intézmények létrehozására ezen a területen, mint pl. az ombudsman vagy a mediátor intézménye, amelynek célja a fogyasztó és a szolgáltató közötti vitás ügyek rendezése lenne?

A dokumentum elemző része az OECD tagországok gyakorlatának összegzésével indul, és amely nagy általánosságban meglehetősen borús képet fest a jelenlegi helyzetről: a szolgáltatók zavaros sokszínűsége, amely nélkülözi a megfelelően harmonizált jogi kereteket, érdekösszeütközés a fogyasztók és a szolgáltatók között, túlságosan összetett termékek az érthetőség rovására. Ennek negatív következményei nem csupán a szerződőket érintik, hanem magukra a biztosítókra is visszahatnak a nagyarányú törlések formájában. A nemzetközi szervezet vizsgálatai során egyébként sokkal inkább az ügyfelek számára előírt tájékoztatási kötelezettségekre koncentrál, semmint az oktatásnak a szűkebb értelemben vett fogalmára, (öngondoskodás gondolatának erősítése, kampányok stb.), ami már önmagában is elgondolkodtató megközelítés. Az átláthatóság javítására külön javaslattal is él az anyag, miszerint a biztosítóknak és a közvetítőnek ki kellene dolgozniuk egy, a tanácsadás menetére vonatkozó etikai kódexet, illetőleg útmutatót. Felvetődik egy meglehetősen aggasztó gondolat is a tanulmányban - az elmúlt időszakban nem először, és valószínűleg nem is utoljára -, miszerint a kiemelt kockázatok kezelését az összeállítás szerzői kötelező biztosításokkal oldanák meg.

A biztosítók közös európai szervezete, a CEA a tanulmányra készülő reagálásban mindenekelőtt arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy a probléma nem elsősorban a szerződéshez kapcsolódó információk mennyiségével kapcsolatos. A biztosítók által szolgáltatandó információ mennyisége és minősége már megfelelő módon szabályozásra került a különböző európai uniós direktívákban, illetőleg tagállami jogszabályokban. A cél sokkal inkább ezen előírások egyszerűsítése és harmonizálása lenne, semmint újabb elvárások megfogalmazása. A CEA tagok egyébként is úgy látják, hogy probléma elsősorban nem a rendelkezésre álló információk szűkösségével van, hanem a fogyasztók azon képességének hiányával, hogy ezeket az információkat megfelelő módon feldolgozzák és használják. Ezen képességek kifejlesztésében viszont kifejezetten hasznosnak bizonyulhatnak azok az állami kezdeményezések, amelyekre maga a tanulmány is utal (iskolai oktatás, folyamatos képzések, a pénzügyi kultúra elmélyítése stb.).

A CEA Felelősségbiztosítási Bizottsága külön munkaanyagot is készített a kötelező biztosításokkal kapcsolatos OECD felvetésre, melyben ismételten (és sokadszorra) arra a következtetésére jutnak, hogy a biztosítások (tömeges) kötelező előírása nem lehet megoldás az ellátások különböző hiányosságaira. Megoldást csak a hiányosságok okainak feltárása kínálhat, illetőleg az európai biztosítási szakma által folyamatosan szorgalmazott állami-magán (Public & Private) együttműködés.

(A teljes OECD tanulmány a MABISZ Titkárságon elérhető)

FIGYELMÉBE AJÁNLJUK

Vissza a lap tetejére