• mechanikai, fizikai objektum és vagyonvédelem,
  • elektronikai beléptető és tér-ellenőrző rendszerek,
  • élőerős védelem,ma:
  • nagyobb piaci részesedés megszerzésének támogatása,
  • az előnyösebb piaci pozíció megszerzésének támogatása,
  • a márt megszerzett stratégiai pozíciók védelme, ennek érdekében
  • a potenciális versenytársak feltérképezése, figyelemmel kísérése, a cégünk létét, helyzetét veszélyeztető törekvéseik folyamatos feltárása, tevékenységük akadályozása,
  • az információs és kommunikációs rendszerek folyamatos ellenőrzése, az esetleges behatolások és szivárgások megakadályozása,
  • a saját munkatársi állomány lojalitásának mindenek felett való biztosítása.

A hagyományos biztonsági gondolkodás a 80-as évek végéig nem jelentett mást, mint:

  • a vállalkozás tulajdonában vagy kezelésében lévő értékek mechanikai, fizikai védelmét,
  • az alkalmazottak személyes biztonságának ill. egészségének megóvását,
  • a vállalkozás vagy a telephelyek területén dolgozó alkalmazottak és az ott tartózkodó ügyfelek biztonságát veszélyeztető, jogsértő magatartás megelőzését,
  • a bizalmas belső információk kiszivárgásának megakadályozását.

Ebben az időszakban a vállalkozásbiztonság gyakran összekeveredett, és leszűkült az üzemrendészeti, a munkavédelmi, a személyzeti és a TÜK feladatok elvégzésére, nem tartozott az értékképző gazdálkodói folyamatok sorába. Ezért a biztonsági tevékenység, éppen annak statikus felfogása miatt, nem tudott és nem is volt képes stratégiai feladatok ellátására. Ez a helyzet érthető volt, tekintve a 80-as évek, Magyarországra még napjainkban is meglévő vállalatvezetési szemléletmódot. Mindezek alapján az is érthető, hogy hogyan és miért alakulhatott ki a biztonsági „elektronikai-mechanikai-fizikai” mítosza.

  • Annak a mítosza, hogy egy vállalkozás csak őrzésvédelemmel és -technikával, tehát fizikai biztosítással már megoldhatja és fenntarthatja saját gazdálkodói, üzleti tevékenységének védelmét.
  • Annak a mítosza, hogy a vállalkozásbiztonság csak egy olyan kiegészítő feladatkör, amelyet a vállalkozás menedzsmentjének útmutatása szerint az üzemrendészet vezetője is képes megtervezni és realizálni.
  • S végül annak a mítosza, hogy a biztonságra való törekvés ugyan a vállalati célrendszer szerves részét képezte, ám mégis annak ódiuma nélkül, hogy e célkitűzés megvalósítását a vállalati felső vezetés tudatos kötelességének érezte volna.

A külső körülmények változása miatt azonban a biztonság szerepe, értelmezése és stratégiai jelentősége gyökeresen megváltozott. Kibővült a biztonság szó vállalkozásbiztonságra, és mostantól kezdve az előadásokban vállalkozásbiztonság szót használjuk. Ma már a biztonsági gyakorlat dinamikus és eszközjellegű felfogása vált uralkodóvá; azaz a vállalkozásbiztonság minden olyan tevékenységgel összefügg, amely:

  • az adott vállalkozás piaci pozícióját szilárdítja,
  • versenyerejét és -előnyét erősíti,
  • valamint a stratégiai előrelátás esélyeit növeli.

A 80-as évek végétől kezdődően az összegyűjtendő és elemzésre került stratégiai információk a költségcsökkentést és a racionalizálást célozták. 1995 óta azonban ez a trend - mindenekelőtt az USA-ban és Japánban - megváltozott és az információs igények a gazdasági növekedéssel kapcsolatos adatokra irányulnak. Az elkövetkezendő öt-tíz évben tehát a stratégiai információszerzés súlypontja az

  • új piacok,
  • termékek és szolgáltatások megismerésére helyeződik át, azaz a növekedést meghatározó
  • versenyelőnyök megszerzése - mindenekelőtt a „tudás- és ismeretpotenciál” feltérképezése és megvédése kerül a vállalkozásbiztonsági tevékenység középpontjába.

Tehát a gazdasági korszakváltással egyidőben, annak hatására, valamint annak feltétel- és igényrendszerét követve, a vállalkozásbiztonsági gyakorlat értelmezésében és célkitűzéseiben is gyökeres fordulat állt be. A változás lényege kettős:

1. Egyrészt a vállalkozásbiztonsági tevékenység információorientálttá vált, azaz immár az adott vállalkozással kapcsolatos versenypiaci információs monopólium megszerzése és megvédése áll a gyakorlati munka előterében.

2. Másrészt a vállalkozásbiztonsági munkát meghatározó szükségletek újrafogalmazódtak. A cél ma már az adott vállalkozás termelői, gazdálkodói és értékesítői tevékenységét fenyegető mindennemű veszélyforrás preventív felderítése - vagy konkrét fenyegetettség esetében - azok gyors és diszkrét elhárítása. A vállalkozásbiztonsági tevékenység értelmezése ezzel tágabbá vált, s így a vállalati vezetés számára is lehetővé vált, hogy a vállalkozásbiztonsági munka egészét, mint a vállalati értéktermelő lánc szerves részét, az általános vállalatstratégiai célkitűzések elérésének szolgálatába állítsa.

3. Napjainkban a vállalkozásbiztonsági munka fejlődésében a vállalkozásbiztonsági munka egész vertikuma az információ orientált vállalat stratégiai eszköztár szerves részévé vált. Ezzel kialakult az úgynevezett információ orientált vállalkozásbiztonsági rendszer, melyet szerkezeti és tartalmi jegyeinél fogva az Információ Biztonság Védelem hármas jelszava jellemez. Napjainkra a vállalkozásbiztonsági munka végérvényesen egy új fejlődési szakaszba lépett át és ezzel a mechanikai-fizikai-elektronikai biztonság mitosza végérvényesen véget ért. A korábbiakban említést tettem arról, hogy a magyar gazdasági szervezetek stratégiai pozícióit négy veszélyforrás fenyegette. Most ezek körül hárommal szeretnék foglalkozni: a konkurenciával, a szervezett bűnözéssel és a saját alkalmazottak vagy üzlettársak részéről kiinduló fenyegetéssel.

Az alkalmazotti és üzlettársi veszély kategória fenyegetéseit újabb három csoportra oszthatjuk fel. A KPMG tanácsadó cég felmérése szerint az ezekbe a csoportokba tartozó gazdasági bűncselekmények 48%-át a megkárosított vállalat bérlistáján álló dolgozók, alkalmazottak, illetve a vállalattal közvetlen munkakapcsolatban álló alvállalkozások és nem egy esetben maguk a tulajdonos üzlettársak követik el. Az FBI közelmúltban történt felmérése szerint az amerikai bankoknak okozott mintegy 21 milliárd dolláros kárt okozó bűncselekmények 78%-át közvetve vagy közvetlenül bankok alkalmazottai követték el.

a./ Az első csoportba a vállalati tulajdon és vagyon elleni károkozás tartozik, amely a fekete- és szürkegazdaság igényeit is kiszolgálva fokozott mértékben veszélyezteti a vállalkozások termelőtevékenységét.

b./ A második csoport a pénzügyi manipulációk széles skáláját foglalja magában: pl. a sikkasztást, az ármegegyezést, a korrupciót, a szubvenció-és hitelcsalást, a mérleghamisítást, a fiktív bér-és költségelszámolást, a hűtlen vagy hanyag kezelést, a hitelkártya-és váltóhamisítást stb.

c./ A harmadik csoportba tartoznak az úgynevezett kommunikációs, a belső információáramlás szabályozatlanságából, nagyvonalú kezeléséből fakadó bűnesetek, amelyek egyrészt elősegítik a károkozást, másrészt a későbbi bűncselekmények kiinduló pontjaivá válhatnak. Ide tartoznak a szabadalmi- és jogvédelmi előírások megszegése, vagy kijátszása, a computer-bűnözés, a TÜK előírások, ügyirat-kezelési szabályok megsértése, valamint a bizalmas, belső információk kiszivárogtatása vagy jogszerűtlen értékesítése.

A szervezett bűnözés nyílt fellépése, mint a gazdasági életet érintő veszélyforrások második nagy kategóriája, egyelőre csak szórványos esetekben észlelhető nálunk. Ugyanakkor a magyar gazdasági élet szereplőinek biztonsági szempontból feltétlenül számolniuk kell a következő veszélyek lehetőségével:

  • a már legalizált üzleti tevékenység fedése alatt folytatott üzlet- és kapcsolatbővítő aktivitással,
  • a pénzmosás útjait és lehetőségeit kereső szervezetek „együttműködési ajánlataival”,
  • a legkülönbözőbb címszavak alapján folytatott zsarolási próbálkozásokkal,
  • a termelő és értékesítő tevékenységet károsító márka- és termékhamisítás teljes arzenáljának bevetésével,
  • és végül az úgynevezett megrendeléses munkák kivitelezésével.

A gazdasági élet stratégiai pozícióit fenyegető veszélyek harmadik kategóriája a versenypiaci konkurencia valószínűsíthető támadásait foglalja magában:

  • az ipari és üzleti titkok, továbbá a kutatásfejlesztésre, a vállalati stratégiára, a gyártási folyamatokra vonatkozó bizalmas adatok megszerzéséért folytatott technikai és más titkos módszerrel történő ipari-gazdasági kémkedés,
  • a tisztességes piaci verseny szabályait megkerülő rejtett érdekérvényesítés, mint pl. árkartell-képzés, a területi és érdekszféra felosztás, az „ellenséges” vállalat felvásárlási és tőkekoncentrációs törekvések realizálása, továbbá a nyomás gyakorlás a szakértői pártatlanság feladása érdekében,
  • a szakmai vagy regionális érdekközösségek nyílt, ám informális kapcsolati rendszereken keresztül végzett lobby tevékenysége a fennálló egyensúlyi helyzetek megváltoztatására, a kormányzati döntéshozói folyamatok befolyásolására,
  • a tudatos lejáratásra és tekintély rombolásra irányuló, a rágalmazástól sem visszariadó dezinformációs akciók vagy úgynevezett „aktív intézkedések.”

Az új vállalkozásbiztonsági szemléletmód azonos jelentőséget tulajdonít a védelmi és előnyszerző aktivitásnak, ám mégis megkülönböztetett figyelmet szentel a stratégiai konfliktus-megelőzés lehetőségeinek, pontosabban a stratégiai előnyszerzés építését biztosító-védő feltételrendszer megteremtésének.

Az információorientált vállalkozásbiztonsági tevékenység, a vállalkozás vezetésének stratégiai eszköze

A nemzetközi nagyvállalatok célkitűzéseinek középpontjában a gazdasági növekedés, s ezen belül a megszerzett stratégiai pozíciók megtartása ill. az optimálisan elérhető versenypiaci előnyök megszerzése áll. A vállalat vezetése a tervezés és az operatív célmegvalósítás során arra a feltételezésre épít, hogy a felmerülő információs igényeket a vállalkozás saját adatbázisrendszere is képes kielégíteni, mert úgy gondolják, hogy alapvetően ez a rendszer rendelkezik a vállalati információs szükséglethez szabott megfelelő minőségű és mennyiségű adat-, ismeret- és információs halmazzal.

Nos az esetek döntő többségében ez az alapfeltevés nemcsak tévesnek, hanem naivnak is bizonyul.

Tévesnek azért bizonyul:

a./ mert az információs igények szinte minden vállalkozásnál messze meghaladják a problémamegoldáshoz valóban szükséges objektív információs szükségletet,

b./ az adatbázisok ténylegesen feldolgozott és/vagy rendelkezésre álló információs kínálata képtelen kielégíteni a stratégiai és operatív tervezés szubjektív információs igényét. Naivnak pedig azért bizonyult az alapfeltevés, merta.) nagyon kevés vállalkozás rendelkezik valóban testre szabott hír-, illetve állandó, a szükségleteinek megfelelő információ-igénnyel; b.) az egyes üzemgazdasági szakterületek (pénzügy, beruházás, K+F stb.) rendelkezésre álló adatai egymás között nem kompatíbilisak, vagy ha igen, akkor azok csak a saját vállalkozásra jellemző ismereteket tartalmazzák, vagy túlzottan általános megfogalmazásuk miatt nem adnak egyértelmű választ a konkrét problémákra;

c.) a rendelkezésre álló funkcionális adat- és információ mennyiség - éppen annak általános tartalma, minősége és feldolgozottsága miatt - csak nehezen vagy egyáltalán nem integrálható a stratégiai döntés-előkészítő folyamatokba. Ezeket a hiányosságokat felismerve, a 80-as évek közepén a vezető multinacionális cégek arra a gyakorlatra tértek át, hogy saját vállalkozásbiztonsági részlegeik keretén belül - miután csak az itt dolgozó szakemberek rendelkeztek a feladat elvégzéséhez szükséges felderítő, ténymegállapító szakmai tudással és gyakorlattal - egy ún. stratégiai információs egységet alakítottak ki. Ezek a maximum 5-10 fős egységek kezdetben komplex versenypiaci adatok megszerzésével, feldolgozásával, elemzésével és a döntés-előkészítés számára fontos következtetések összegzésével foglalkoztak. Ezzel kezdetét vette a versenypiaci és vállalatstratégiai információszerzés professzionális kiépítése és a vállalaton belül ennek alkalmazása, e folyamatok egészének a vezetői döntés-előkészítésbe történő integrálása.

A versenypiaci és vállalatstratégiai információszerzés és - feldolgozás célja az adott cél-piaccal, a versenytársakkal vagy a piacon forgalmazott termékekkel kapcsolatos adatok, hírek és ismeretek felkutatása és megszerzése, továbbá az összegyűjtött adatok elemzett, ellenőrzött információvá történő átalakítása a vállalati döntéshozók számára. A gyors és zökkenőmentes versenypiaci információszerzés és - feldolgozás stratégiai értékét felismerve, az Egyesült Államok törvényhozása a nyolcvanas évek közepén megbízta az amerikai hadügyminisztériumot egy olyan versenypiaci információszerző és - feldolgozó módszer kifejlesztésével, amelynek segítségével a (nagy)vállalati döntéshozók számára egyértelművé válik: pontosan mit kell tudni a versenypiaci vetélytársakról, ehhez hol találhatók meg a szükséges hírek és adatok, s végül hogyan és milyen szempontok alapján kell a megszerzett ismereteket, mint versenypiaci információkat, hatékonyan feldolgozni és értelmezni. A Pentagon sikeresen oldotta meg a rábízott feladatot: megszületett az eljárási módszer, amely Competitive Intelligence (CI) néven vonult be a vállalatvezetési gyakorlat eszköztárába. A CI módszer alapgondolata meghökkentően egyszerű: a már nyilvánosságra hozott és nyilvánosan hozzáférhető adatok, tények és ismeretek segítségével olyan elsődleges „irányelvi” információkat kell összesűríteni, amelyek egy kevés „kiegészítő munka” és „kombinatív elemzés” segítségével már képesek az elvárt döntéshozói igényeket kielégíteni. Nos a CI módszer lényege éppen az „irányelvi” információkat felépítő adatok megszerzésének és feldolgozásának módszereiben és a kiegészítő kombinatív technikában rejlik. Nem véletlen tehát, hogy a CI jellegű versenypiaci információszerzést és információfeldolgozást - mint az USA-ban, mint világszerte - a piackutató intézetek és nemzetközi vállalati tanácsadó cégek helyett a nagyvállalatok biztonsági részlegei, vagy pedig a vállalatok biztonsági munkáját támogató vállalkozásbiztonsági tanácsadó cégek végzik el. Zárójelben megjegyzendő, hogy a CI módszer elméleti és gyakorlati továbbfejlesztését Japán Ipari- és Kereskedelmi Csúcsminisztériuma, a MITI folytatta a legkövetkezetesebben és legeredményesebben. A 90-es évek újabb fordulópontot jelentettek a vállalkozásbiztonsági munka fejlődésében: a vállalkozásbiztonsági munka egész vertikuma - az őrzés-védelemtől kezdve, a biztonságtechnikai tervezésen át az alkalmazottak biztonsági átvilágításáig - az információorientált vállalatstratégiai eszköztár szerves részévé vált. Ezzel kialakult az ún. információorientált vállalkozásbiztonsági rendszer, amelyet, szerkezeti és tartalmi jegyeinél fogva, az „információ, biztonság, védelem” hármas jelszava jellemez.

Napjainkra a vállalkozásbiztonsági munka végérvényesen egy új fejlődési szakaszba lépett át és ezzel a „mechanikai-fizikai biztonság” mítosza visszavonhatatlanul véget ért.

A vállalkozásbiztonsági tevékenység a vállalatstratégiai irányítás és a hétköznapi managermunka egyik alapvető és sokoldalúan felhasznált eszközévé lépett elő. Ez a korszerű vállalatstratégiai felfogás és vállalkozásbiztonsági szemléletmód jellemzi, többek között, az IBM, a General Motors, a Fidellity Investments, a Wal-Mart, a General Electric, a Royal Dutch/Shell, a Lufthansa, a német Tengelmann és a francia Matra csoport, valamint a svéd Wallenberg konszern vállalatvezetési gyakorlatát.

Újraértelmezett vállalkozásbiztonsági szükségletek

A vállalkozásbiztonság működéséért felelős vállalatvezetés egész egyszerűen megoldhatatlan feladat elé kerül, ha a vállalatot érintő biztonsági kérdésekben úgy kell állást foglalnia vagy biztonsági szükségletét meghatároznia, hogy a vállalkozásbiztonság legelemibb összefüggéseit és fejlődési tendenciáit sem ismeri. Ugyanakkor a biztonság területén nem egy esetben létszám-, ismeret- és erőforráshiánnyal küzd.

A vállalkozásbiztonsági gyakorlat átalakulásával egyidőben újrafogalmazódtak a versenyszféra szereplőinek biztonsági szükségletei is. Ezek a következő igények köré csoportosultak:

a./ a stratégiai versenyképesség erősítése

b./ a gazdálkodói tevékenység folyamatos fenntartásának biztosításaAz értelmezés középpontjába a „biztosítás” kifejezés került, amely két önálló, ám egymással a lehető legszorosabb kapcsolatban álló vállalkozásbiztonsági tevékenységet köt össze: egyrészt a védelmet, másrészt az erősítés és a továbblépés lehetőségeinek megteremtését. Az új szemléletmód olyan módszerek felhasználását részesíti előnyben, amelyek biztosítják a stratégiai előnyök megszerzését, egyúttal megalapozzák és erősítik a már megszerzett stratégiai pozíciók védelmét.. S ez nem más, mint a piaci szereplők vállalkozásbiztonsági szükségleteinek második nagy fejezete - az „erősítés és továbblépés”: Induljunk ki abból a feltevésből, hogy a piaci versenyelőny-szerzés céljait ma Magyarországon két szándék határozza meg: - a szilárd hazai és regionális versenypiaci pozíciók kiépítése, - a nemzetközi gazdasági életbe történő integrálódás, azaz a nagy multinacionális vállalatokhoz való beszállítói kötődés felépítése.

Az információorientált vállalkozásbiztonsági módszerek alkalmazásának területei:

a./ az adott regionális piac, piaci szegmens vagy piaci rés versenyszerkezetének és tagoltságának vetélytárs-orientált feltérképezése, a lehetséges stratégiai változásokat előidéző tényezők azonosítása és előrejelzése;

b./ a piacbővítési lehetőségek felmérése:

  • az anyagi és intellektuális tőke felhalmozásának, mértéke
  • a termelési tényezők mozgását befolyásoló információk,
  • a termékek, technológiák, infrastruktúrák műszaki fejlesztésének eredményei.

c./ a piaci versenytársak elképzeléseit, szándékait és távlati terveit jellemző sajátos (olykor egyedi) mozgatóerők és hatalmi viszonyok felderítése,

d./ a befektetői klímát meghatározó körülmények elemzése, különös tekintettel a versenytársak valós tőkeerejének, hitelfelvételi képességeinek, mozgásterének és a „kritikus időket” átvészelő képességének összefüggésében,

e./ a közbeszerzési megrendelések vagy privatizációs tenderek kiírását, elbírálását és lebonyolítását meghatározó körülmények átvilágítása - a bizonytalan, homályos, az esetleg gyanúra okot adó elemek kiszűrése és ellenőrzése,

f./ a portfólió beruházások előzetes felmérése, az üzleti partnerek stratégiai és taktikai célkitűzéseinek, szándékainak és érdekeinek feltárása.

A nemzetközi gazdasági életbe történő integrálódás (a nagy multinacionális vállalatokhoz való beszállítói kötődés a következő feladatok elvégzése céljából merülhet fel az információorientált vállalkozás-biztonsági módszerek alkalmazása:

a./ a potenciális versenypiaci együttműködés hatalmi viszonyainak (kényszer-, fenyegetés-, befolyásolás- vagy tekintélyviszony) és érdekellentéteinek azonosítása és feltárása,

b./ az integrálódás folyamatait mozgató nemzeti és nemzetközi érdekcsoportok konkrét és közös érdekeinek feltérképezése, elemzése,

c./ az adott multinacionális vállalkozás erőfölénnyel történő visszaélésének megakadályozása - az adott együttműködésre vonatkozó konkrét szándékok és tervek pontos ismerete,

d./ a szerződésszegés lehetőségeinek kizárása, a szerződő felek szándékainak és a szerződés körülményeinek pontos felmérése,

e./ a tulajdonosi szerkezet, a bonyolult kereszt-tulajdonlásokból és kölcsönös irányítási struktúrákból álló kapcsolati hálók feltárása, a kapcsolati tőke kiaknázása,

f./ a központi döntési jogot gyakorlók körének feltérképezése, a vezetői döntéshozói rendszer belső mozgásterének, érdekeinek és érdekeltségének azonosítása,

g./ a beszállítói rendszer feltárása, az alvállalkozói konkurencia feltérképezése.

Összefoglalva: az információorientált vállalkozásbiztonsági módszerek, mint a stratégiai konfliktus-megelőzés eszközei, biztosítják a stratégiai versenyképesség erősítését.

  • Egyrészt biztosítják a versenyképesség megőrzését, mert hozzájárulnak a versenypiaci előnyszerzés pozícióinak védelméhez,
  • másrészt biztosítják a továbblépés lehetőségét, mert alkalmat teremtenek a piacstratégiai versenyelőnyök kiépítéséhez.

Amennyiben a fenti, korántsem teljes áttekintés alapján, a vállalati biztonsági munkát minősítő következtetést kellene levonni, akkor igen nagy valószínűséggel az aggodalom kerülne megfogalmazásra: hogy a magyar vállalatok vezetése téves előítéletektől vezérelve nemcsak elhanyagolja a szükséges védelmi intézkedések megtételét, hanem ismeret-hiányból eredően még az önmaga érdekeit szolgáló lehetőségeket is elszalasztja.

(www.uzletihirszerzes.hu, ANIMA Polygraph Pszichológiai és Tanácsadó Kft.)

FIGYELMÉBE AJÁNLJUK

Vissza a lap tetejére