Egy adott pillanatban egyszerre tízezer repülőgép van a Föld légkörében, a Ferihegyi repülőtér tavaly 8,4 millió utast fogadott. A hazai légiutasok számának további emelkedése várható a munkaerőpiacok megnyílása következtében, a „fapados” légitársaságok előretörése ugyancsak növeli a légiutasok számát, vélhetően hazánkban is egyre több terhes asszony fogja a légiközlekedést választani akár üzleti, akár turisztikai utazás céljából.

A terhesség során a legkevesebb szövődménnyel a terhesség 2. harmadában kell számolni, ez tűnik az ideális időpontnak egy tervezett repülőúthoz. A terhességek 1/6 része végződik spontán vetéléssel, ezek döntő többsége az első 12 hétben zajlik le, ezek ellátása egy repülőgép fedélzetén nem lehetséges, a harmadik harmadban a koraszülés jelenti a leggyakoribb veszélyt. Egységes szabályozás nincsen, a különböző légitársaságok kisebb eltérésekkel az Amerikai Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium (ACOG) 2002-es ajánlásait követik. Ezek alapján a terhesség 35-36. hetéig engedélyezett a repülés, ezután - amennyiben feltétlenül szükséges - csak orvosi igazolással szállhat fel a leendő kismama. Légiutas kísérőknek a terhesség 20. hetéig szabad repülőn dolgozniuk, hivatásos pilóták terhesen nem vezethetnek utasszállító repülőt. Veszélyeztetett terheseknek - vérzés, időelőtti kontrakciók, terhességi cukorbetegség, magas vérnyomás esetén - a repülés egyáltalán nem, illetve megfelelő orvosi felügyelet, kezelés (O2 szupplementáció) mellett javasolható. Röviden áttekintve a különböző fizikai hatásokat, amik repülés közben érik az utast, legfontosabbnak a légnyomás változása tekinthető. Az általánosan használt (9-12000m) utazómagasságon a kabin légnyomása 2000-2500 méteres magasságban mértnek megfelelő, ez mintegy 28%-kal csökkenti az oxigénkínálatot. Egészséges, nem terhes felnőttekben utazómagasságon az artériás oxigén-telítettség csökken, ezt a szervezet a légzésszám valamint a perctérfogat, elsősorban a pulzus növelésével kompenzálja. Egészséges terhességben ez a kompenzáció, valamint az ún. magzati hemoglobin eltérő oxigén-szállítási tulajdonsága biztosítja a magzat megfelelő oxigénellátását. Kísérletek során terhesekben felszállás és utazómagasságra emelkedés közben minden esetben a pulzus és a vérnyomás lényeges, élettani határokon belül maradó emelkedését találták, a terhességben amúgy is magasabb légzésszám változatlan maradt. A magzati szívfrekvencia felszállás során lényeges növekedést mutatott, azonban az élettani tartomány felső határát (160/min) egy esetben sem haladta meg. A vizsgált terheseknél sem a repülés alatt, sem később, a repüléssel kapcsolatba hozható szövődmény nem lépett fel.Földünket folyamatosan éri a kozmikus sugárzás, ennek mértéke utazómagasságon a tengerszinten mértnek sokszorosa lehet. Az irodalom szerint az elnyelt ionizáló sugárzás minimális mennyisége, amelynél bármilyen magzati károsodás kimutatható 20 mS (Sievert).Mérések során utasszállító repülőn, a New York - Tokió távolságot oda-vissza megtéve az elnyelt sugárdózis mennyisége 150 mS, a fenti érték 0,75%-a volt, ennek alapján a repülőút során a terhest érő sugárzás mennyisége elhanyagolható, fejlődési rendellenességet nem okoz. Külön kell szót ejteni a repülés egyik rettegett szövődményének, a mélyvénás trombózis (MVT) terhességgel és repüléssel kapcsolatos vonatkozásairól. A MVT gyakorisága 1-2‰, 10 órát meghaladó repülést követően a tünetekkel járó MVT a nem terhes, egészséges felnőtt utazók 0,1-0,4‰-ét érinti évente. Terhesség alatt a MVT kockázata hatszoros, ez a kockázati érték a terhesség kezdetétől érvényes. A MVT legsúlyosabb szövődménye a tüdőembólia, mely a terhesség során mind az anya, mind magzata életét közvetlenül veszélyezteti. Az Angol Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium (RCOG) ajánlása szerint további rizikótényezőként szerepelnek az alábbiak:

  • Hosszú repülési idő (3 órán túl)
  • Trombózis a kórelőzményben
  • Magas testsúly (100 kg, ill. BMI 30 felett)
  • Többes terhesség
  • Dohányzás
  • Magasabb anyai életkor
  • Az alsó végtag visszeressége

Az ajánlás a következő intézkedéseket javasolja a MVT megelőzésére:

  • Mozgás, sétálgatás repülés közben, tornagyakorlatok végzése
  • Megfelelő mennyiségű folyadék fogyasztása
  • Alkohol, koffein tartalmú, valamint szénsavas italok kerülése
  • Megfelelő ülőhely választása (a folyosó mellett)
  • Kompressziós gumiharisnya viselése

A gyógyszeres megelőzés lehetőségei sajnos korlátozottak, az acetil-szalicilsav (pl. Aspirin) MVT-t megelőző hatása nem bizonyított, a heparin tartalmú készítmények adása csak injekció formájában történhet, nagyobb költségigényűek, ezért ezeket csak magas trombózis-kockázat esetén javasoljuk.Összefoglalva kijelenthetjük, hogy jelen ismereteink szerint a terhesség alatt a légi közlekedés biztonságos, a terhességre fokozott kockázatot nem jelent egészséges anyák egészséges terhességeinél tudomásul véve és betartva a megfelelő korlátozásokat, óvintézkedéseket.

Felhasznált irodalom:

1. ACOG Committee Opinion (2002) Air travel during pregnancy. Int J Gynaecol Obstet 76:338-3392. Freeman M, Ghidini A, Spong C, Tchabo N, Bannon P, Pezullo J. Does air travel affect pregnancy outcome? Arch Gynecol. 2004; 269: 274-2773. Huch R, Baumann H, Fallenstein F, Schneider KTM, Holdener F, Huch A (1986) Physiologic changes in pregnant women and their fetuses during jet air travel. Am J Obstet Gynecol 154:996-10004. Parer JT (1982) Effects of hypoxia on the mother and fetus with emphasis on maternal air transport. Am J Obstet Gynecol 142:957-9615. Royal College of Obstetricians and Gynaecologists Scientific Advisory Committee (2001) Advice on preventing deep vein thrombosis for pregnant women travelling by air. Available at: http://www.rcog.org.uk/guidelines/sac_thrombosis.html.

FIGYELMÉBE AJÁNLJUK

Vissza a lap tetejére