Papp Lajos FBAMSZ elnök prezentációján többek között a SEMA elnöke, Labros Kokkinos, a SEMA főtitkára, George Nikolakos, valamint a piacvezető alkuszcég, az Eurobrokers elnöke, George Koumbas voltak jelen. Az előadásban a magyar biztosítás és a FBAMSZ története mellett az aktuális piaci viszonyokról, az életbiztosítási illetve a nem-életbiztosítási ágazat domináns piaci szereplőiről, a szövetség céljairól, a szövetség égisze alá tartozó brókerek eredményeiről számoltunk be vendéglátóinknak.

Az előadást követő beszélgetés során a görög és a magyar biztosítási és alkuszpiac hasonlóságait és eltérő jegyeit elemezték a jelenlévők. A legalapvetőbb hasonlóság a piac mérete: a két ország lakossága hozzávetőlegesen megegyezik (Magyarország: 10 millió, Görögország: 11 millió fő), a görögök csaknem fele, kb. 4 millió fő a fővárosban, Athénban él. A görög piacon jóval nagyobb súllyal vannak jelen a hazai biztosítótársaságok, ellentétben Magyarországgal, ahol a piac felszabadítását követően multinacionális vállalatok kezébe került a biztosítótársaságok meghatározó többsége. A tanulmányút során meglátogatott alkuszcégek (számszerint négy - Eurobrokers, S.J. Xirogiannopoulos Ltd., Lampros Kokkinos Insurance Brokers S.A., Aviation Risk Services Insurance - Reinsurance Brokers S.A.) jellemzően 25-30 éve a piacon működnek. Jelentős tapasztalatuk van a szállítmánybiztosítások területén (tengeri szállítás), ahol elsősorban angol biztosítókkal együttműködve (Lloyd's) nyújtanak biztosítási szolgáltatásokat a szállítmányozással foglalkozó társaságoknak.

A FBAMSZ-hoz hasonlóan szintén BIPAR-tag SEMA 1988-ban kezdte meg működését. Célja elsősorban a tagjai közé tartozó brókerek érdekének képviselete, mind a biztosítókkal, mind az állammal szemben. 1992-ben a szervezet meghonosította a nemzetközileg elfogadott, BIPAR által megfogalmazott biztosítás etikai kódexet, amely részletesen szabályozza az alkusz és a biztosító közötti szakmai kapcsolat elemeit. A fentieken túl természetesen feladatának tekinti a SEMA a biztosítási kultúra emelését, valamint szakmai konferenciák szervezését is.

A görög biztosítási szektor sajátosságaira visszatérve, egyik legfontosabb különbség a magyar és a görög piac között abból adódik, hogy Görögországban már több éve lezajlott az egészségügy privatizálása. A magán betegbiztosítás igen jelentős bevételi forrást jelent a biztosítók és az alkuszok számára is. A munkavállalók többsége - a kötelező állami egészségpénztári tagságon túl - rendelkezik valamilyen szintű privát betegbiztosítással. A helyi brókerek elmondása szerint a meglévő állami kórházakban ugyan a szükséges szolgáltatások teljes köre elérhető, de az intézmények infrastruktúrája, szakmai színvonala jellemzően csupán az elégséges szintet éri el. A magán betegbiztosítási termékek palettája igen összetett, könnyen személyre szabható annak függvényében, hogy a biztosított a szolgáltatások milyen körét szeretné magánkórházakban igénybe venni. A gépjármű biztosítási piac csaknem másfélszerese a magyarénak (kb. 5 millió gépkocsit tartanak nyilván). A becslések szerint kb. 10%-a az autóknak nem rendelkezik köztelező felelősségbiztosítással. A casco biztosítással rendelkező gépkocsik aránya - hasonlóan a hazai piachoz - kb. 20%.

A görög alkuszokkal folytatott beszélgetések alapján kiderült, hogy a piac telítődése és az élesedő verseny miatt a görög alkuszcégek más piacok irányába is igyekeznek nyitni. Ezek során vélhetően több évtizedes szakmai tapasztalatukat, valamint a nemzetközi biztosítótársaságokkal ápolt igen jó kapcsolataikat igyekeznek felhasználni. Elmondásuk alapján az elsődleges terjeszkedési irány várhatóan a balkáni országok lesznek, illetve Közép-Európa, így Magyarország. Tehát a közeljövőben nem csak vendégként, hanem akár konkurensként is számíthatunk a görög alkuszok megjelenésére hazánkban.

Az olasz biztosítási és viszontbiztosítási alkuszok szövetsége (a.i.b.a) etikai kódexe

A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége 2006 januárjában módosította alapszabályának első öt fejezetét. Az idei év feladata - az elnökség döntése alapján - az alkuszi viselkedési és etikai szabályok kidolgozása és elfogadása. Ehhez is szolgál gondolatébresztőnek a BIPAR ezévi dublini közgyűlésén közreadott olasz szövetségi kódex.Az A.I.B.A. tudatában van annak, hogy fontosak azok az érdekek, amelyeket az alkuszra bíztak, aki köteles lelkiismeretesen végezni szolgáltatásait, megfelelve a törvény, a szokások és a szakmai hagyomány előírásainak.

Az A.I.B.

A gondol arra, hogy az alkusz által élvezett függetlenség nem adományoz az alkusznak semmilyen privilégiumot, de arra kötelezi, hogy tartsa magát erkölcsi kötelességéhez. A biztosítási és viszontbiztosítási alkuszi szakma megfelelő szabályozása fontos a társadalom számára, mivel gondoskodik arról, hogy a biztosítási piac a lehető legjobban fejlődjön, és védi a biztosítottakat és a takarékoskodókat. Az A.I.B.

A célul tűzte ki, hogy kidolgozza a biztosítási és viszontbiztosítási alkuszok etikai kódexét, amelyet általános érvényűnek, kötelezőnek és nem-feladható magatartási irányelvnek tekint.

Az alkuszi tevékenységnek az ügyfelek, a biztosítottak és kollégái felé a szakmai hozzáértés, az átláthatóság és függetlenség elvén kell alapulnia. Ügyfelek számára végzett szolgáltatásAz alkusznaka) védenie kell az ügyfél érdekeit, amelyeket saját szempontja elé kell helyeznie a biztosítási szerződések és az alkuszi megbízatásának időtartama alatt. A kapott díjazás mértéke semmi esetre sem befolyásolhatja az általa nyújtott szolgáltatás minőségét. b) Kapott megbízatása során segítenie kell az ügyfelét annak meghatározásában, hogy milyen biztosításra van szüksége, és az ügyfél jóváhagyásával, a megfelelő megoldás céljából és az objektivitás szigorú megtartásával kell benyújtania ezeket az igényeket a biztosítókhoz. c) Segítenie kell az ügyfelét a szerződés feltételeinek kifejezésre juttatásában, és ha szükséges, magyarázattal kell szolgálnia a végső döntés meghozatalához, valamint a károk intézésében. d) Szakmai titoktartásra kell köteleznie magát.e) Olyan biztosítókat kell ajánlania az ügyfelének, akikben megbízik.

Az alkusz f) ügyfeleinek nem tehet félrevezető vagy zavaros megállapításokat, amelyek rossz hírnevét kelthetik kollégájának vagy a szakma egészének; g) nem hozhat nyilvánosságra árajánlatokat, ha nincs az ügyféltől legalább előzetes, írásbeli megbízása és a kérdéses biztosítási szerződésben a díjbevétel meghaladja a huszonötezer eurót.

A biztosítókkal szembeni pártatlanság

Az alkusznak a) legjobb meggyőződése szerint világos, hiteles és amennyire lehet megalapozott javaslatot kell benyújtania.b) Tartózkodnia kell az ügyfél kérésének támogatásától, amikor annak kérelme nyilvánvalóan nem megalapozott.c) Hirdetésében kerülnie kell a biztosítók és termékeik megnevezését, hacsak a szövegben nincs erre nézve teljes értékű magyarázat és maguk a biztosítók előzőleg ehhez hozzá nem járultak.

A kollégákkal szembeni kötelezettség

Az alkusznak a) a tisztességes verseny szellemében kell cselekednie főképp akkor, amikor:- saját fizetségét állapítja meg, mivel figyelembe kell vennie az ügyfél érdekeit és a piaci árajánlatokat, és a tisztességes gazdaságpolitika elveit kell érvényesítenie;- nem szabad kollégáit rossz hírbe hoznia. Kritikája legyen objektív és mindenkor kizárólagosan szakmai alapokon nyugodjon.b) Hozzá kell járulnia, és el kell fogadnia a szövetség döntését egy kollégájával támadt vita során, mielőtt polgári bírósághoz fordul.c) tartózkodnia kell attól, hogy kapcsolatot tartson fenn olyan biztosítókkal, amelyek nem tartják tiszteletben a piaci etikát és a biztosításközvetítői szokásokat, és nem tájékoztatják a szövetséget, ha nem megfelelő magatartást tapasztalnak.d) Kellő időben tájékoztatnia kell a szövetséget olyan, ajánlatról döntő jogi személyekről, akikről egy vagy több üzlettársa teljes bizonyossággal úgy érzi, hogy hajlanak afelé, hogy kiváltságokat adjanak a többi ajánlattevővel szemben. e) Tartózkodjon attól, hogy saját maga közigazgatási bírósághoz fellebbezzen, ha olyan helyzet áll elő, mint amely az előző paragrafusban kifejtésre került. A szövetség saját maga fogja kezdeményezni a bíróságnál a közhivatal által tett felhívás módosítását vagy hatályon kívül helyezését. f) Ha már megszületett a döntés és előállt az e) paragrafusban megjelölt helyzet, kérje ki a szövetség véleményét, mielőtt az benyújtja fellebbezését a közigazgatási bírósághoz abból a célból, hogy a bíróság igazolja, hogy a döntés a szakma általános érdekeivel megegyező-e.

A szövetséggel fennálló viszony

A szövetségben való részvétel egyben elismerése annak, hogy a szövetség csoportérdekeket képvisel. Ezért többek között arra van szükség, hogy tagjai tartózkodjanak az olyan magatartástól, amely esetleg hátrányosan befolyásolhatja a róla kialakított képet és a közös érdeket, valamint azt a kötelezettséget, hogy összehangolják saját magatartásukat a szövetség döntéseivel és testületeivel.

Továbbá, minden alkusz vállalja, hogy közvetlenül vagy igazgatói révén nem vesz részt céljaiban és összetételében hasonló szövetségben.

Általános kikötésekMinden alkusz vállalja, hogy magára nézve kötelező érvényűnek tekinti a kódex tartalmát.

A törvényszegés fegyelmi szankciók alkalmazását vonja maga után, amelyeket a Szervezeti Szabályzat határoz meg. A szövetség főtitkárát bízták meg azzal, hogy fogadja az összes észrevételt és panaszt az etikai kódex állítólagos megszegésével kapcsolatban. (Jóváhagyva az 1988. december 2-án megtartott közgyűlésen, melyet az 1997. június 18. valamint 1998. június 18. és 2005. augusztus 28-án megtartott közgyűlésen módosítottak).

Önszabályozási előírás

További, kiegészítő szabályokat kell alkalmazni az etikai kódex szabályain felül, amelyből a kötelezettség és a szankciók erednek. Azonban ezek változhatnak további szabályok alkalmazása eredményeképpen, valamint a gyakorlatban és a szokásokban, vagy az alkuszi tevékenységet érintő nemzeti és/vagy nemzetközi törvényhozásban bekövetkezett változások következtében.

A szerződés időtartama

Az alkusz egyéves időtartamra javasolja az ügyfélnek a szerződés megkötését, vagy a szerződésbe meghatározott éves törlési klauzulát foglal bele. Mindamellett segítséget nyújthat az ügyfélnek többéves, fel nem mondható szerződés megkötésében, ha szükségesnek tartja, szakmai okoknál fogva kockázati szempontból javasolja, az ügyfél érdekei szempontjából lényegesnek tartja, vagy az ügyfél ezt kifejezetten kéri.

Alkuszi megbízás

Az alkusz és ügyfele közötti viszonyt az alkuszi megbízás szabályozza, amely kizárólagos vagy nem-kizárólagos lehet az egyes szerződéseket vagy a portfólió egészét tekintve. E megbízás, hacsak az ügyfél másképpen nem rendelkezik, határozatlan időre szól, legfeljebb három hónapos felmondási idővel vagy egyéves időtartammal bármikor felmondható, fenntartva az évről évre történő hallgatólagos megújítás lehetőségét, hacsak nem érvénytelenítik a következő évforduló napját megelőzően legfeljebb három hónapos felmondási idővel. Azonban, ha az alkusz megállapítja, hogy ügyfele tekintetében a közvetítés mértékéhez mérten is rendkívül jelentős induló költségeket kell fizetnie, javasolhatja, hogy a megbízatás legfeljebb három éves időtartamra szóljon, amelyet lejáratkor határozatlan időre szólóan meghosszabbíthatnak és legfeljebb három hónapos felmondási idővel bármikor meg is szüntethetnek, vagy évről évre meg is hosszabbíthatnak, hacsak azt a következő évforduló napját megelőzően legfeljebb három hónapos felmondási idővel fel nem mondják. A fentiek közhivatalokkal való kapcsolattartásra nem vonatkoznak.

A közhivatalokkal (döntő jogi személy) kapcsolatban az alkuszt felkérik közreműködésre, hogy a kiválasztás kritériumai széles körűek legyenek, s így:

a) garantálják a valódi versenyt;b) az ésszerűség és pártatlanság elvén alapulnak;c) előnyben részesítik a projektfejlesztési szakértelmet és a szakmai követelményeket, hogy megfeleljenek a vállalkozás gazdasági és pénzügyi helyzetének.

Portfólió átruházása

A megbízásnak az egyik alkuszról a másikra való átruházása során, abban az esetben, ha a megbízás kizárólagos volt, és a felek másképpen nem rendelkeznek, a távozó alkusz lesz jogosult:

1) azokra a jutalékokra, amelyek az éves vagy olyan szerződésekből származnak, melyeknek megújítási dátuma az alkuszi megbízás lejáratakor még érvényben volt;2) azokra a jutalékokra, amelyek többéves, érvényben lévő szerződésekből származnak, de arra a díjbevételre korlátozódnak, amelynek éves lejárata az alkuszi megbízás lejáratát megelőzően bekövetkezik;3) azokra a jutalékokra, amelyek olyan díjbevételből származnak, amely igazodik és/vagy egyensúlyban van az alkusz által beszedett díjfizetési előleggel, vagy az éves díjbevétellel, amelynek első részletét már megkapta. Az 1) és 2) pontban felsoroltak értelmében, amennyiben a szerződés ugyanazon a napon jár le, mint a távozó alkusz megbízása, az új alkusz lesz jogosult a jutalékokra, a következőkben felsoroltakat kivéve.

A közhivatalokkal fennálló kapcsolat és olyan szerződés során, amely ugyanaznap jár le, mint a távozó alkusz megbízása, a távozó alkusz kizárólag akkor lesz jogosult a jutalék ötven százalékára, ha ki tudja mutatni, hogy a megújítás az ő tevékenységének az eredménye. Ez esetben az új alkusz lesz jogosult a fennmaradó ötven százalékra. Bármely esetben, ha a távozó alkusz visszavonható megbízással rendelkezik vagy nincs írásos megbízása, jogosult lesz a hallgatólagosan megújításra kerülő éves szerződésekből, vagy azoknak az általa kezelt, többéves szerződésekből származó díjfizetések utáni jutalékokra, amelyek harminc nappal az alkuszi megbízás felmondását vagy a szerződés átruházása iránti kérelem előterjesztését követően lejárnak.Bármely szerződésbe foglalt „Alkuszi klauzula”, a portfólió átruházási jogát fenntartva, az ügyfél kérésére a távozó alkusz hozzájárulása nélkül módosítható az új alkusz érkezésétől kezdődően. Ez megfelelő szabályozás arra, hogy az olyan alkuszi megbízás lejáratát elkerüljék, amely egybeesik a biztosítási szerződés lejáratával.

A távozó alkusz megbízásának érvénytelenítése és lejárata közötti időszakban az új alkusz felveheti a kapcsolatot a biztosítókkal, és megállapodást köthet, feltéve, hogy a jutalékot teljesen visszaengedményezi a távozó alkusznak.(Jóváhagyva az 1988. december 2-án megtartott közgyűlésen, melyet az 1997. június 18. valamint 1998. június 18. és 2005. augusztus 28-án megtartott közgyűlésen módosítottak).

FIGYELMÉBE AJÁNLJUK

Vissza a lap tetejére