Az engedékenységi politika alkalmazásáról 2003-ban adott ki közleményt a Gazdasági Versenyhivatal, amelyet most február 25-i hatállyal módosított a büntető törvénykönyv (Btk.) és a közbeszerzési törvény változása miatt. A módosításhoz egy tájékoztatót is készített a hivatal. Múlt év szeptemberétől már a Btk. is szankcionálja a közbeszerzés és a koncessziós pályázatok eredményének befolyásolására létrejött megállapodásokat (a büntetési tétel 5 évig terjedő szabadságvesztés). A résztvevők a büntető eljárásban is mentesülhetnek a szankció alól, ha a jogsértést a hatóságnak bejelentik. Kérdés, hogy az egyik hatóságnál történt bejelentés, milyen viszonyban van a másik hatóság eljárásával. Aki a GVH-nál tesz bejelentést, az mentesül a bírság alól, de mentesülhet a büntetőjogi felelősség alól is, ám csak akkor, ha elsőként tett feltáró bejelentést (vallomást). (Az elsőség kritériuma a GVH bírság elengedésének is.) Viszont, ha a nyomozó hatósághoz fordul előbb a jogsértő, lehet, hogy a börtönt megússza, de a bírságot nem. Ha ugyanis a bűnüldözők előbb értesítették a GVH-t, mint ahogy az elkövető ott is feltárta volna a tettét, akkor elvesztette az elsőbbséget. Ugyanakkor előfordulhat, hogy amíg az egyik kartellező a GVH-nál vall, addig egy másik a rendőrségen teszi ugyanezt, és akkor egyikük a bírságot, másikuk a börtönt ússza csak meg. A GVH kizárja azt, hogy többen együtt jelentsék be a jogsértést. Mindig csak egy cég mentesülhet a felelősségre vonás alól. Miután a cég nem tud bejelentést tenni, sőt bűncselekményt sem elkövetni, így a GVH csak a vállalkozás képviseletére jogosult személytől fogad el bejelentést (engedékenységi kérelmet), viszont a versenyhivatal előtt egy cég több ilyen vezetője is tehát feltáró elismerést. A büntető jogi mentesüléshez viszont a megállapodásért felelős személyeknek is feltáró vallomást kell tenniük. A közbeszerzési törvény múlt év novemberig úgy rendelkezett, hogy az ajánlattevő előírhatta a felhívásában azt, hogy nem lehet ajánlattevő - illetve 10 százaléknál nagyobb arányban alvállalkozó -, akit a versenyhatóság, vagy a bíróság öt évnél nem régebben kartellezésért elmarasztalt. A tavaly novembertől hatályos szabályok bírság kiszabásához kötik az ajánlattevő (illetve az említett alvállalkozó) kizárását. Így aki feltárta a kartellban való részvételét, és ezért megúszta a bírságot, azt ilyen hátrány nem fenyegeti. Az együttműködő vállalkozás mindaddig titokban maradhat, amíg a GVH előtt zajló eljárásban nem nyílik meg az iratbetekintés joga. Akkortól ugyanis a többi ügyfél is megnézheti az iratokat, nem utolsósorban azért, hogy a védekezését az azokban foglaltakhoz igazítsa.

(MTI) - 2006. február 27.

FIGYELMÉBE AJÁNLJUK

Vissza a lap tetejére