De az újításnak is megvannak rendezvényeinken a hagyományai.

Ez igaz az idei alkusztalálkozóra is.

Szeretnénk tartalmában még "szakmaibbá" tenni a hétfői munkanapot.

Ezért valamennyi résztvevő biztosítós partnerünktől azt kértük, hogy 30 perces szakmai előadásokat "vállaljanak" ezen a napon.

A VERES JÁNOS pénzügyminiszter fővédnökségével megrendezésre kerülő konferencia előzetes programja az alábbiak szerint alakul:

Szeptember 23. Vasárnap

11.00-tőlRegisztráció
12.00-14.00Ebéd
14.15Hivatalos megnyitó
14.30Plenáris ülés
Felkért előadók: Vértes András GKI, Kék Mónika PM főosztályvezető; Erdős Mihály PSZÁF főigazgató-helyettes, Papp Lajos FBAMSZ elnök.
20.00Gálavacsora - Szolgáltatás Minőségi Verseny eredményhirdetés

Szeptember 24. Hétfő

10.00 - 18.00Szakmai előadások (ízelítő az eddig beérkezett témákból)
  • Környezetvédelmi kihívások és ezekre adható biztosítási válaszok Magyarországon (AIG)
  • A nagy ellátórendszerek válsága által teremtett kivételes üzleti lehetőségek az élet- és nyugdíjbiztosítási piacon (AVIVA)
  • Az Allianz üzleti filozófiája 2007-2008-ban. A külső kapcsolatok szerepe nemzetközi szinten és hazánkban. (Allianz)
  • Vevőkövetelések biztosítása, avagy miért van kiugróan rossz helyzetben Magyarország a fizetőképtelenség tekintetében. (Atradius)
  • Egészségügyi reform (Generali)
  • Új trend az életbiztosítási, befektetési termékek területén. Transzparencia, ügyfélérdek. (AHICO)
  • Minőségi szolgáltatás (AEGON)
  • A Groupama Biztosító Zrt. egyedi alkuszi együttműködései.
  • Elemi károk mentesítése vállalati és lakossági ügyfeleknél (Belfor)
  • Külföldön is biztonságban - néhány percben az utasbiztosításról, avagy miért fontos mindez a brókereknek? (QBE-Atlasz)
10.00 - 13.00Időszerű kérdések a független biztosításközvetítés gyakorlatával és jogi szabályozásával kapcsolatban - a Magyar Jogász Egylet (AIDA) Biztosítási Jogi Szakosztályának Biztosításközvetítői Munkacsoportjának ülése

Szeptember 25. Kedd

DélelőttGépjárműves szakmai nap - aktualitások (referátumok) és kerekasztal-beszélgetés - kötelező és öngondoskodó biztosítások
DélutánAlkuszszövetség - jogalkotás, érdekvédelem

A rendezvény 16 órakor zár.

A kiállításon résztvevő cégek: CIB Bank, Generali, AXA, AIM, QBE-Atlasz, UNIQA, AEGON, AIG, Groupama, UNION, Atradius, Allianz, AHICO, AVIVA, OTP Garancia, ACE, Signal, AUDATEX, Alkuszunió - Bázisnet, Belfor, SK Trend, Eurotax, BOI, I-Labs, Webkoncept, insell.hu; portfolio.hu

Úgy véljük, a már hagyományosan jól sikerült, eredményes őszi alkusztalálkozó a megfelelő alkalom az együttgondolkodásra, az elengedhetetlen párbeszédre.

Bízunk abban, hogy közös erővel és a szakma támogatásával ezt a "csúcstalálkozót" - sikerül tartalmában ismét megújítanunk és a piac valamennyi szereplőjének részvételével eredményes lesz 2007-ben is.

Tisztelettel invitáljuk Önt és kérjük, jelezze részvételi szándékát és lehetőségét az alkuszszövetség titkárságán (Tel./Fax: 210 22 85 vagy fbamsz@mail.datanet.hu).

A Tervezet rendelkezéseit PAJOR-BYTOMSKI Magdalena kodifikációs tanulmánya, illetőleg az IRM honlapján közzétett szöveg alapján hivatkozzuk: Törvénytervezet az ügynöki szerződés és az üzletszerzői szerződés szabályaihoz, A Szladits Szeminárium kiadványai, 3. Budapest, 2006.

A jelen esetben nem a Bit. 3.§ 61. pontjában írt ügyfél-fogalmat, hanem a korábbi Bit. - az 1995. évi XCVI. törvény - 32.§ (1) bekezdésének a biztosítási alkusz megbízójára vonatkozó meghatározását használjuk.

A német irodalomban: "Beschaffungsorgan des Versicherungsnehmers" (vö. ARNHOFER, H.: Grundlagen einer betriebswirtschaftlichen Theorie versicherungsgebundener Vermittlungsbetriebe, Berlin, 1982. 20. o.) L. még MATUSCHE, A.: Pflichten und Haftung des Versicherungsmaklers, 2. Auflage, Karlsruhe, 1991. 16. o. H. CLARK is közkeletű megállapításként utal arra, hogy "the broker is the agent of the policyholder". Vö. Hard times for brokers, Kendall Freeman, March 2006, 1. o. Ellenkezőleg PAJOR-BYTOMSKI: Törvénytervezet i.m. 38. o. 31.jz.

PAJOR-BYTOMSKI: Törvénytervezet i.m. 38. o.

A joggyakorlat elemzését is ld. PAJOR-BYTOMSKI M.: A harmonizált kereskedelmi ügynöki jog a felsőbb bírói gyakorlatban: az ingatlanközvetítői szerződés minősítése és ászf-kikötéseinek kontrollja, Magyar Jog 2006/8. sz. 483-496. o.

L. IMD Preambulum, Whereas (20) és Bit. 46.§ (3) bekezdés.

A Bundesgerichtshof 1985. május 22-i ítéletéhez (BGHZ 94, 356) l. MATUSCHE: i.m. 16-17. o.

Kifejezetten is tartalmazta ezt a költségtérítési igényt a korábbi Bit. - az 1995. évi XCVI. törvény - 32.§ (5) bekezdése. A hatályos Bit.-be ezt a szabályt már nem vették fel.

"Off the record" jegyezzük meg, hogy az ilyen esetek mögött nem ritkán tapasztalható korrupció.

Törekvésünk nem egyedülálló, mert a bírói gyakorlat az ingatlanközvetítői szerződések körében is hajlamos a hézagokat a folyamatos közvetítésre vonatkozó szabályokkal - az önálló kereskedelmi ügynöki szerződésről szóló 2000. évi CXVII. törvény (Küsz.) felhívásával - kitölteni. Elvi alapról bírálja ezt a gyakorlatot PAJOR-BYTOMSKI: Ingatlanközvetítői szerződés i.m. 491-492. o.

A Bit. 166.§ (1) bekezdése értelmében életbiztosítási szerződés megkötése előtt a biztosító, illetve a biztosításközvetítő köteles felmérni, illetve legalább az ügyfél által adott információk alapján pontosítani az ügyfél igényeit.

L. MOLNÁR I.: Az alkuszi állományátruházási szerződések magánjogi természete, ELTE JTI, Budapest, 2001.

L. különösen - a német irodalom szemléjével is - MATUSCHE: i.m. 24. o. A szabályt a londoni piac "jól ismert és széles körben alkalmazott" gyakorlataként hivatkozza CLARK: i.m. 1. o. Hasonló főszabályt tartalmazott a korábbi Bit. - az 1995. évi XCVI. tv. - 32.§ (2) bekezdése is.

L. MATUSCHE: i.m. 13. o. és az ott hivatkozottak.

L. KEIL, Ch.: Der Makler als Interessenvertreter der Versicherungsnehmer, DB Spezial, Beilage 1985, Nr. 25. 19. o., MATUSCHE: i.m. 13. o.

Ennek indokoltságát a BIPAR 2003. június 12-i bizottsági ülésén javasolt "Draft BIPAR Principles ont he Remuneration of Intermediaries" 4. pontja is elismeri.

L. SWISS RE-SIGMA 2/2004.: Commercial insurance and reinsurance brokerage - love thy middleman, 26. o.

A tanulságot adó példa Szlovákia, ahol 2004-ben törvény vezette be, hogy a biztosítási alkusz jutalékát 2/3 részben a biztosító, 1/3 részben pedig az ügyfél fizesse. Az eredmény az lett, hogy az alkuszok árrése egyharmadával csökkent, mert az ügyfelek a terhükre kirótt részt - a biztosítási díj mérséklése érdekében - nem voltak hajlandóak megfizetni. A szlovák törvényhozó 2007. január 1-jétől - finn példára - az alkuszi jutalékot általános jelleggel is megtiltotta. Ennek hatására a független biztosításközvetítők között mindössze négy alkusz maradt, a többiek (anélkül, hogy tevékenységükben érdemi változás történt volna) hivatalosan "többes ügynökként" működnek tovább. Finnországban ehhez képest a független biztosításközvetítő társaságok száma a szabályozás folytán lényegében megduplázódott: a jutalékos üzletekre az alkuszok csaknem mindegyike külön többes ügynöki céget alapított.

Mármint ami egy nem teljesen átgondolt szabály bevezetését illeti. A korábbi Bit.-hez képest mutatkozó különbség ugyanakkor egyes biztosítókat arra indított, hogy a bruttó biztosítási díj felszámítása ellenére (!) alkuszi jutalékot egyáltalán ne fizessenek - vö. MOLNÁR I. témába vágó, rendkívül alapos Jogi véleményét (FBAMSZ, 2004. november 4.). A jogirodalom is hiányolja az alkusz díjazáshoz való jogát az új Bit.-ben: vö. PAJOR-BYTOMSKI: Törvénytervezet i.m. 36. o.

A magunk részéről ezért tartjuk nehezen védhetőnek az új Bit. 38.§ (1) bekezdése azon megoldását, hogy a PSZÁF a független biztosításközvetítő részére alkuszi, vagy többes ügynöki tevékenységi engedélyt ad ki, az IMD szelleméből következő egységes független biztosításközvetítői engedély helyett.

Vö. a Ptk. 474.§ (2) bekezdését, illetve az önálló kereskedelmi ügynöki szerződésről szóló 2000. évi CXVII. tv. 8.§ (4) bekezdését. Az érdekmegóvási kötelezettséghez PAJOR-BYTOMSKI: Törvénytervezet i.m. 88. és 101. o.

L. HILL, J.-HENLEY, Ch.: Brokerage - who is really going to pay? Insurance Day, 21 October 2005, 4. o.

Az ajánlás végül is csak Connecticut, Georgia, Oregon és Texas, valamint - bizonyos fokig szélesebb hatókörrel - Arkansas és Rhode Island államokban vált jogszabállyá.

L. CLARK: i.m. 4. o. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy az EU-vizsgálat lezárását megelőző meghallgatások során a kis- és középvállalkozások érdekképviseleti szervei a témában érdektelenségüket fejezték ki - mivel ezek a vállalkozások alapvetően standard biztosítási terméket vásárolnak, álláspontjuk alátámasztja azt a véleményünket, hogy a közvetítők díjazása körében a cezúra nem a közvetítő típusa, hanem a biztosítási termék (szolgáltatás) jellege között húzandó meg.

Vö. DOWNING, T.: The road to implementing IMD, Business Insurance Europe, July 16, 2007, 8. o.

Lényeges számunkra, hogy a Tervezet a közvetítő igényét a díjazásra alanyi jogként definiálja - az 5:292.§ (3) bekezdése értelmében, "ha a felek a díjazás mértékéről nem kötöttek megállapodást, az ügynöknek a tevékenység helye és a közvetítendő vagy lehetővé teendő szerződés tárgya szerint szokásos mértékű díjazás jár. Ha ilyen szokásos díj nincs, az ügynök az üzlettel összefüggő valamennyi körülmény figyelembe vételével megállapított méltányos díjra jogosult".

Vö. PAJOR-BYTOMSKI: Törvénytervezet i.m. 56-57. o.

  • L. MATUSCHE szemléjét: i.m. 36-38. o. és NOVOTNI Z.: A biztosítási szerződések joga, ELTE JTI, Budapest, 1993. Kritikailag TAKÁTS P.: A biztosítási alkuszi szerződés, Gazdaság és Jog, 7/1993. 14-15. o.
  • PAJOR-BYTOMSKI: Törvénytervezet i.m. 27-31. o., különösen 29. és 31. o.
  • Doktorjelölt. Pécsi Tudományegyetem, Állam-és Jogtudomány Kar. Témavezető: Dr. Kengyel Miklós egyetemi tanár
  • Kengyel Miklós: Magyar polgári eljárásjog, 8. kiadás. Budapest, 2006. 635-638. o.
  • Lovas Zsuzsa, Herczog Mária: Mediáció, avagy a fájdalommentes konfliktuskezelés, Múzsák Kiadó Budapest, 1999.
  • Göncz Kinga: A mediációról, egy új demokrácia-technikáról, Hét, 2001.01
  • Rottleuthner, Hubert: Probleme der Beobachtung von Arbeitsgerichtsverfahren. In Interaktion vor Gericht. Baden-Baden, 1978, S. 129. o.
  • Kengyel Miklós: Magyar polgári eljárásjog, 8. kiadás. Budapest, 2006. 635-638 o.
  • Eörsi Mátyás-Ábrahám Zita: Pereskedni rossz! Minerva, 2003.
  • Konfliktuskezelés mediációval. Hírfutár 1997/1.
  • Lovas Zsuzsa, Herczog Mária: Mediáció, avagy a fájdalommentes konfliktuskezelés. Budapest, 1999. Múzsák Kiadó
  • Déri Katalin, Burján Antal: Az egészségügyi szolgáltatók felelősségbiztosítása biztosítói nézőpontból, Budapest, Egészségügyi Menedzsment, 2000. II. évfolyam 3. szám 53. o.
  • http://www.webdoki.hu/cikk.php?cid=26611 (2005. 10. 26.)
  • http://www.webdoki.hu/printer.php?cid=26611 (2005. 10. 26.)
  • Bene Zsolt: Új javaslat a kórházak felelősségbiztosítására, Budapest, Egészségügyi Menedzsment. 2001. III. évfolyam 6. szám, 86-89. o.
  • http://www.webdoki.hu/printer.php?cid=33846 (2006. 11. 03.)
  • http://www.webdoki.hu/printer.php?cid=29313 ( 2006. 03. 14.)
  • http://www.webdoki.hu/cikk.php?cid=310022 (2006. 06. 14.)
  • Pungor András: Fejesugrás trambulinról az üres medencébe, De Jure, 2000. 12. sz., 9-10. o.
  • Simon Tamás: Az "orvosi műhiba" miatti kártérítési perek gyakorlata a felperesek szemszögéből, Egészségügyi Menedzsment, 2000, II. évfolyam, 3. szám, 50-52. o.
  • Kereszty Éva: Új lehetőségek a peren kívüli megegyezésre. De Jure, 2000 12. sz., 13. o.
  • Kőszegfalvi Edit: A felelősségbiztosító szerepe az egészségügyi közvetítői eljárásban. Egészségügyi Menedzsment, 2001, III. évfolyam, 1. szám, 58-59. o.
  • Fábián Titusz: Betegjogok érvényesítése a gyakorlatban. http://www.szoszolo.hu/06tanulmanyaink/230514.bjogok_erv_gyak.htm (2007. 03.18.)
  • http://www.webdoki.hu/printer.php?cid=34204

FIGYELMÉBE AJÁNLJUK

Vissza a lap tetejére