A CEA összeállította 2007-es akciótervét, mely összefoglalja azokat a fontosabb uniós projekteket és jogszabályi kezdeményezéseket, amelyek 2007-2008 folyamán leginkább érintik az európai biztosításügyet.

Általános témák

1. Szolvencia II.

Az európai biztosítási szakma tőkeszükségletének kiszámolásához használt „Szolvencia I.” rendszer az 1970-es évek elejétől létezik. Mivel a jelenlegi rendszer nem pontosan oda irányítja a tőkét, ahol a kockázat van, a szabályozást több országban szigorították, aminek következtében Európa-szerte szabályok kusza szövevénye alakult ki. Elindultak tehát a „Szolvencia II.” munkálatai az Európai Unióban, melynek célja nem a szükséges tőke általános szintjének növelése, hanem sokkal inkább a kockázatértékelés magasabb színvonalának és a hatékonyabb tőkefelosztásnak a biztosítása. A „Szolvencia II.” project továbbra is a szakma kiemelt témája. A 2006-os évben a CEA-n belül folyó munka intenzívebbé vált. A CEA megválaszolta a CEIOPS konzultációs anyagait, folynak a hatástanulmányok munkálatai, továbbá folyamatosan szervezik azokat az eseményeket, ahol felhívják a figyelmet a téma fontosságára. 2007-ben a legfontosabb esemény a „Szolvencia II.” irányelv-tervezet publikálása lesz, amelyet az Európai Bizottság hatástanulmánya kísér. A vita a továbbiakban kibővül, az Európai Parlament is bevonásra kerül. CEIOPS tovább folytatja az aktív munkát.

A munka intenzitása 2008-2009 folyamán is fennmarad. A súlypont áthelyeződik a direktíva konkrét jogalkotási munkálataira, és az új jogszabály átültetésének kérdéseire.

2. IFRS II. fázis

A Szolvencia II. munkálataival párhuzamosan zajlanak az új európai számviteli standardok munkálatai. Az IASB javaslat a II. fázisra 2008-ra várható, a véglegezett standardok pedig 2009-ig lesznek meg.

3. Hatékonyabb szabályozás

Hosszú évek liberális jogalkotási gyakorlata után az elmúlt években az Európai Unióban felerősödött a szabályozási nyomás a pénzügyi területen. A problémát nem kizárólag a túlburjánzó jogszabályi kezdeményezések jelentik, hanem sokszor az is, hogy nem pontosan tudható, azok milyen célt kívánnak szolgálni. A pénzügyi szféra szabályozását általánosságban inkonzisztencia, túlzott komplexitás és túl sok bürokrácia jellemzi. A közösségi szabályok átültetése a nemzeti jogrendszerekbe pedig sokszor csak tovább fokozza a zűrzavart.

A fenti problémákat (is) felismerve az Európai Bizottság elkötelezte magát az európai pénzügyi szolgáltatások versenyképessége növelésének ügye mellett, és külön is megemlíti a hatékonyabb szabályozás kérdését mint kiemelten fontos területet. A CEA határozottan támogatja a Bizottság ezirányú törekvéseit. A szakma álláspontja szerint minden újabb jogszabályi kezdeményezést előzetes hatásfelmérésnek kell megelőznie. Az érintettekkel történő folyamatos konzultáció és az átláthatóság szintén elengedhetetlen kellékei a folyamat javításának. A CEA tovább dolgozik a már meglévő irányelvek átvételének problémáin (biztosításközvetítői, távollévők között megkötött szerződések és IORP direktívák). Az átültetések során problémaként merül fel az elvárások túlteljesítése („gold-plating”), az irányelvek helytelen átvétele, átfedések és ellentmondások az uniós szabályozásban, amelyek a szándékkal ellentétben éppen hogy akadályát képezik az egységes pénzügyi piac kialakulásának. Szintén a Bizottság célkitűzései közé tartozik a jelenlegi szabályozási környezet egyszerűsítése. A CEA folyamatosan nyomon követi ezeket a munkálatokat is.

4. Versenyjogi vizsgálat a biztosításban

2005 augusztusában az Európai Bizottság Verseny Igazgatósága vizsgálatot indított el a biztosítási piacon. A vizsgálat célja az elosztási csatornák és a horizontális kooperáció áttekintése volt az európai biztosítási piacon. A vizsgálat külön kitér a csoportmentesség kapcsán született együttműködési formákra.

A Bizottság várhatóan januárban publikálja jelentését és a kapcsolódó ajánlásokat. A vizsgálat eredményének függvényében születhetnek az esetleges jogszabályi kezdeményezések.

5. Európai szerződéses jog - „Róma I”

Az Európai Bizottság 2005 decemberében elfogadott javaslata alapján az 1980. évi Római Konvenció szerződésjogi szabályait beépítik a közösségi rendeletekbe, egyidejűleg azokat modernizálva is. A javaslat tartalmazza azokat a kollíziós szabályokat, ahol két vagy több tagország jogrendszere között kell választani. Az eredeti bizottsági előterjesztés ugyan kivette a javaslat hatálya alól a biztosítási szerződéseket, az Európai Parlament ugyanakkor vizsgája annak lehetőségét, hogy ezeket is bevonja a „Róma I” szabályozás hatálya alá. Amennyiben ez megvalósulna, akkor a jelenleg érvényes biztosítási direktívák rendelkezései nem lennének alkalmazhatóak a jövőben.

Az Európai Tanács a Parlamenttől eltérő álláspontra helyezkedett, ami a Bizottság álláspontjához áll közelebb. A vonatkozó parlamenti szavazás 2007 első negyedévében esedékes, a CEA illetékes munkacsoportja folyamatosan dolgozza fel a lehetséges hatások kimenetelét, amennyiben a parlamenti módosító javaslatot elfogadnák.

Tekintettel arra, hogy a vonatkozó döntés ún. együttdöntési eljárás formájában születik meg, (ahol a Parlament és Tanács között egyenlően oszlik meg a döntési jogkör), végső döntés nem várható 2008 előtt.

6. Biztosítási Garancia Alapok (IGS)

Az Európai Bizottság 2001 novemberében kezdte el tanulmányozni azokat a problémákat, amelyek a tagállami szabályozások összehangolatlanságából adódnak egy biztosítási vállalkozás felszámolása esetén. Ezzel kapcsolatosan felmerült a lehetősége - a banki és befektetési vállalkozások esetben már működő - garanciaalapok létrehozásának. A kérdés kapcsán a biztosítási szakma képviselői minden lehetséges fórumon hangsúlyozták, hogy a biztosítók és egyéb pénzügyi szolgáltatók üzemgazdasági jellegzetességei alapvetően különböznek egymástól, és a már jelenleg is létező szabályozási biztosítékok (saját tőke szükséglet, tartalékképzés, befektetési korlátozások stb.), és az egyéb biztosítástechnikai megoldások (viszontbiztosítás) stabil alapot teremtenek a biztosítók prudens működéséhez. Az európai biztosítók továbbá azt szorgalmazzák, hogy ezt a kérdés az amúgy is terítéken lévő „Szolvencia II.” keretein belül kerüljön rendezésre.2006 júniusában az illetékes biztos (McCreevy) elhalasztotta a döntését, hogy a Bizottság formálisan benyújtson-e jogszabályi kezdeményezést a biztosítási garancia alapokra vonatkozóan. A biztos végső álláspontját a későbbiekben egy megvalósíthatósági tanulmány alapján fogja kialakítani, amelyet egy külső cég készít el. Ez a tanulmány vizsgálja a tagországokban már létező garancia alapokat a gépjármű-biztosítások kivételével. A kiválasztott konzultációs cég várhatóan 2006 végén kezd el dolgozni és a munka kb. 9 hónapig fog tartani.

A fentiekből adódóan a biztos várhatóan nem hozza meg döntését 2008 előtt, ami lehetővé teszi, hogy a garancia alapok kérdését a Szolvencia II. vitáihoz kapcsolják.

7. USA viszontbiztosítási fedezet

A jelenleg érvényes szabályozás szerint a külföldi székhelyű viszontbiztosítóknak eltérő pénzügyi fedezetet kell produkálniuk, mint az USA székhellyel rendelkező társaiknak. Ez a diszkriminatív szabályozás az európai viszontbiztosító társaságoknak becslések szerint eddig több mint 50 milliárd USD pluszköltséget jelentett. A téma már régóta a CEA napirendjén van, a szakmai szervezet végső célja az EU és USA szabályozások kölcsönös elfogadtatása, és egy szabad viszontbiztosítási piac kialakítása az Atlanti-óceán két partján.

8. A pénzügyi szolgáltatások áfa kötelezettsége

Jelenleg a 6. áfa-irányelv értelmében a pénzügyi szolgáltatások nem tartoznak az áfa-körbe. Az Európai Bizottság ugyanakkor elindított egy egyeztetési eljárást a jelenleg szabályozás újragondolása céljából. Várhatóan 2007 első felében nyújtják be a 6. áfa irányelv módosítását célzó javaslatot. A CEA egyetért azzal a bizottsági törekvéssel, hogy az 1977 óta eltelt változások fényében tekintsék át az eredeti jogszabályi szöveget, ugyanis a biztosítási tevékenység jelenlegi áfa-mentessége valóban több problémát is okoz.

A CEA kérdés kapcsán ugyanakkor arra a vonatkozásra hívja fel kiemelten a figyelmet, hogy miközben az áfa-rendszer újraszabályozása közösségi szinten történik, az indirekt adóztatás kérdései a tagállamok szintjén dőlnek el, amit minden esetben az adott ország fiskális politikája motivál. Az áfa rendszer kiterjesztése közösségi szinten a biztosítási tevékenységre önmagában még nem kötelezné arra a tagállamokat, hogy lebontsák a már létező egyéb adóterheket. A biztosítási szakma számára ezért az áfa-rendszer kiterjesztésének előfeltétele a biztosítási díjakat terhelő adók és minden egyéb parafiskális tehernek a lebontása kell hogy legyen.

Az Európai Bizottság 2007 tavaszán publikálja az átdolgozott áfa irányelvre vonatkozó javaslatát, amire válaszként a CEA kidolgozza a saját hivatalos álláspontját.

Személybiztosításokat érintő témák

9. Nyugdíjjogosultság hordozhatósága

Az Európai Bizottság 2005 októberében nyújtotta be irányelv javaslatát, melynek célja a kiegészítő nyugdíjjogosultságok (nálunk II. pillér) hordozhatóságának megkönnyítése, ezzel is javítva a munkavállalók mobilitását a közösség területén. A javaslat értelmében azoknak a munkavállalóknak, akik munkahelyet váltanak (akár országok között is) biztosítani kell a lehetőséget, hogy a már megszerzett nyugdíjjogosultságot folytatni tudják, illetve adott estben tovább tudják azt utalni egy másik nyugdíjpénztárba. Az irányelv várhatóan 2008 július 1-jétől lép hatályba.

A CEA támogatja a direktíva fő célkitűzéseit. Felhívja ugyanakkor a figyelmet arra, hogy az irányelvtervezet nem veszi figyelembe a tagállamok eltérő adó- és társadalombiztosítási szabályait. A nyugdíjpénztári rendszerek jelentős mértékben térnek el egymástól az egyes tagországokban, így a hordozhatóság technikai megvalósítása komoly akadályokba ütközne. Nehezen elképzelhető például, hogyan oldható meg a jogok átvitele a fix befizetésű (DC, definied contribution) és a fix kifizetésű (DB, definied benefit) alapok között. További probléma a javaslattal, hogy az jelentősen megnövelné a munkáltatók által finanszírozott ellátások költségeit, ami magában rejti a kockázatát annak, hogy a munkáltatók visszavonulnak erről a területről.

Jelenleg az Európai Parlament tárgyalja a javaslatot, a plenáris szavazás 2007. második negyedévben lesz. Amennyiben az irányelv első olvasatban elfogadásra kerül, a továbbiakban a figyelem az új szabályok átvételére fog irányulni.

10. Vagyonkezelés

Az Európai Bizottság 2005 júliusában nyújtotta be javaslatát, amely a befektetési alapok európai szabályozásának áttekintésére irányul. A cél a határon átnyúló szolgáltatások versenyének fokozásával az, hogy a közösség kiaknázza az innovációban rejlő lehetőségeket, és a nagyobb „termelési méretből” adódó előnyöket, ami a magasabb szintű időskori megtakarításokat eredményezhet.

A CEA messzemenően támogatja a hatékony, egységes pénzügyi piac létrejöttét, a szakma meggyőződése ugyanakkor, hogy a befektetési eszközök piacát jelenleg szabályozó irányelv a megfelelő jogi eszköz, és nincs szükség újabb szabályozási kezdeményezésre. Nem lenne megfelelő továbbá, ha a befektetési alapokra vonatkozó szabályozást kiterjesztenék a unit-linked biztosítási termékekre, mivel a kétféle teremék nem összehasonlítható. A két termék különböző fogyasztói igényeket szolgál ki, eltérő kalkulációs háttérrel.

Amennyiben a Bizottság mégis javaslatot nyújtana be a jelenlegi (UCITS) irányelvek átdolgozására, akkor időben az 2007 végére - 2008 elejére várható.

11. Beteg mobilitás

2006 szeptemberében az Európai Bizottság közleményt adott ki az egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozóan. A Bizottság keresi a lehetőségeket az egészségügyi szolgáltatók határon átnyúló tevékenységének megkönnyítésére, illetőleg a tagországok egészségügyi rendszerinek együttműködésére.

A Bizottsági konzultáció négy fő területre irányul: a minimális információ, ami lehetővé teszi a határon átnyúló egészségügyi ellátást; az illetékes hatóságok megjelölése; a felelősség meghatározása a kompenzáció kapcsán; és mindenki számára kiegyensúlyozott egészségügyi ellátás biztosítása.

A témában érintetteknek 2007. január végéig kell eljuttatniuk észrevételeiket a Bizottsághoz. Ezeket publikálják, és ezek alapján születhet meg egy esetleges jogszabályi javaslat. Az európai biztosítási szakma célja annak kommunikálása, hogy a magán-egészségbiztosítás miként tud a megoldás része lenni azáltal, hogy kiegészítő szolgáltatásokat nyújt az állami ellátás mellé.

Non-life biztosításokat érintő témák

12. A gépjármű- és az általános felelősségi irányelvek átültetése

A közelmúltban elfogadott fenti két irányelv meghatározó hatással van a biztosítási tevékenységre. A CEA munkaprogramja elsősorban a 4. és 5. gépjármű-biztosítási direktívák átültetésére koncentrál. Ezek az iránylevek új kárrendezési mechanizmusokat hoztak létre a határon átnyúló károkozások esetére, amelyek megkönnyítik a károsultak igényérvényesítését.

A környezeti felelősséget szabályozó irányelv a „fizessen a szennyező” alapelvet követi, amely az általános felelősségbiztosítást művelő biztosítók számára jelenthet új üzleti lehetőségeket.

13. Szakmai felelősségbiztosítások

A felelősségbiztosítók tevékenységét több bizottsági kezdeményezés is érinti a következő évben. A könyvvizsgáló cégeket érintő javaslat pl. a könyvvizsgálói felelősség korlátozását célozza rutin eljárás esetén annak érdekében, hogy a jövőben elkerüljék a még megmaradt 4 nagy könyvvizsgáló cég valamelyikének összeomlását. Két másik EU-kezdeményezés is javasolja kötelező szakmai felelősségbiztosítás előírását a „veszélyes” szolgáltatást nyújtók és a közúti fuvarozók esetében.

A CEA törekvése az hogy, hogy minden konkrét esetre „méretre szabottan” alakítsa ki állásfoglalását. El szeretné a szakma ugyanakkor kerülni, hogy az EU-szerte kötelező felelősségbiztosítási előírások a fogyasztóvédelmi politika szerves részét képezzék. Szükséges ugyanis annak megértetése, hogy a felelősségbiztosítás milyen korlátokkal képes kockázat-transzfer mechanizmusokat működtetni.

14. Szabadalmi perlés

Az Európai Bizottság megállapítása szerint a szabadalmi eljárások elmaradnak az USA és Japán mutatói mögött, holott ez fontos mutatója a dinamikus tudás-alapú gazdaságnak. A szabadalmi perlés lehetséges költségeit mint visszatartó tényezőt jelölték meg a döntéshozók. A Bizottság ezért keresi annak lehetőségét, hogyan lehetne kötelező felelősségbiztosítási rendszert felállítani a szabadalmi perek költségeinek fedezésére. Ezen célból megvalósíthatósági tanulmányt is megrendelt a szervezet. A CEA következetesen hangsúlyozza, hogy erre termékre nincs valódi, tömeges igény a piacon, nem is beszélve a kockázati tapasztalatok hiányáról, ami kétségessé teszi a biztosíthatóságot. A biztosítási szakma ebben az esetben is szeretné elkerülni a kötelező felelősségbiztosítási rendszer bevezetését.

A Bizottság további lépései a tanulmány megállapításitól függenek, az azonban valószínűtlen, hogy ejtenék a témát, mivel az a Lisszaboni Stratégiához kapcsolódik, ami kiemelt fontosságú kérdése a politikai döntéshozatalnak.

15. Balesetek áldozatainak kompenzációja

A biztosítóknak és a károsultaknak egyaránt érdeke a kárrendezési eljárások gördülékeny menete, és az, hogy a viták ne kerüljenek bíróság elé. Ez különösen így van a határon átnyúló kárrendezések esetében, ahol az alkalmazott kártérítési jog is kérdéses lehet.Két olyan EU-javaslat van „terítéken”, amely érinti a biztosítók kárrendezését: a „RÓMA II”, ami a szerződésen kívüli károkozások esetében alkalmazandó jogról rendelkezik, illetőleg egy, ami a határon átnyúló esetekben, a kis károk (2000 euró alatti) esetében alkalmazandó eljárásokra vonatkozik. Két másik EU kezdeményezés is született; az egyik a személyi sérülések orvosi ellátásához való hozzáférésről szól, a másik pedig a határon átnyúló kárigények elévülési idejéről.

A CEA a fenti javaslatok sorsát folyamatosan figyelemmel követi. A biztosítási szakma nyilvánvaló érdeke a kárrendezési eljárás megkönnyítése és meggyorsítása úgy, hogy közben fair és ésszerű egyensúly alakuljon ki a kárrendezésben érintett felek között.

16. USA -EU fejlemények azbeszt-ügyben

Az USA-ban zajló azbeszt-perek már több mint 100 milliárd USD-be kerültek a biztosítási szakmának, ami az európai székhelyű biztosítótársaságokat is érzékenyen érinti. A kérdés jogi rendezése az USA jogalkotási programjába is bekerült. A kezdeményezés szerint egy 146 milliárd USD értékű kompenzációs alapot hoznának létre az azbeszt-áldozatok számára, amiből 45 milliárdot a biztosítók (és viszontbiztosítók) finanszíroznának, beleértve természetesen az európai székhelyű, de az államokban érdekeltséggel rendelkező biztosítókat is. Az eredeti javaslat az USA szenátusában 2005-ben elbukott, de nemrégiben megjelent az újrafogalmazott változat.

A CEA folyamatosan nyomon követi az eseményeket.

17. Katasztrófa események és klímaváltozás

A CEA a múltban is éllovas szerepet töltött be a természeti katasztrófák biztosítási fedezetével foglalkozó vitákban. A természeti katasztrófák növekvő gyakorisága a jövőben is középpontba helyezi ezt a témát.

Az Európai Bizottság a témához kapcsolódó javaslatot nyújtott be, ami a tagországok árvízkockázat-kezelését érinti, amelyet a CEA üdvözölt és ennek okán is hangsúlyozza az állami és magánszféra együttműködésének fontosságát.

A klímaváltozás ügyében a CEA a közelmúltban bocsátott ki egy tanulmányt, ami a téma fontosságára kívánja ráirányítani a figyelmet. A soros német EU-elnökség is prioritásként jelölte meg a kérdést.

FIGYELMÉBE AJÁNLJUK

Vissza a lap tetejére