A múlt évszázad első felében hazánk az európai biztosítási piac egyik legdinamikusabban fejlődő területe volt; a második világháború kitörésekor az országban 68 biztosító részvénytársaság és több mint 100 - területi, szakmai, illetőleg kockázati alapon szerveződő - biztosítóegyesület működött.

A háborút követő összevonások, felszámolások és államosítások kapcsán 1949-re alakult ki a magyar biztosítás - garanciákkal körülbástyázott - állami monopóliuma, amely 1986-ig tartott. A hazai biztosítás első, magas szintű közjogi szabályozása (Bit.) 1996-ban lépett hatályba.

Az első biztosítás-szakmai érdekképviseleti szervezet, a Biztosító Intézetek Országos Szövetsége (BIOSZ) 1919. február 7-én alakult meg Budapesten és március 20-án kezdte meg működését; létrehozásában 35 részvénytársasági formában működő biztosító vett részt, de hamarosan szinte valamennyi társaság csatlakozott a szervezethez. A BIOSZ mintegy három évtizeden keresztül működött, s bár közjogi vagy kamarai jogosultságokat nem kapott, igen tekintélyes szakmai szervezetté vált. A társaságok háború utáni összevonásakor, illetőleg az államosításakor - a monopólium kialakulásával - a Szövetség működése okafogyottá vált, ezért 1948. szeptember 30-án jogutód nélkül megszűnt és felszámolták. Az állami monopólium évtizedei alatt a szövetségi tevékenységgel összefüggő, elsősorban nemzetközi feladatokat a felügyeleti szerv (PM), illetőleg az Állami Biztosító (mint a PM Biztosítási Főigazgatósága), majd a Hungária Biztosító (Nemzeti Iroda) látta el.

A Magyar Biztosítók Szövetségét (Mabisz) 1990. november 14-én hozta létre Budapesten az akkor hazánkban működő 6 biztosító, valamint az alapítás alatt álló további 3 társaság. Az alakuló közgyűlés határozata alapján a Mabisz 1991. január 1-jén kezdte meg hivatalos működését.

A Szövetséget a Fővárosi Bíróság - az egyesületi törvény alapján - országos szakmai érdekképviseleti szervezetként vette nyilvántartásba, az alapítás időpontjára visszamenő hatállyal. Az ezt követő években a törvényhozás közjogi jogosítványokkal és feladatokkal ruházta fel a Mabiszt.

I.

A szövetség taglétszáma, szervezeteA Szövetség működésének 16 éve alatt a taglétszám - a piac bővülésével együtt - gyarapodott. A Mabisz nem jelölte meg céljául, hogy valamennyi piaci résztvevő tag legyen, ennek ellenére a szervezettség aránya magas.Működése során a Mabisz csupán egyetlen tagfelvételi kérelmet utasított el (Kódex­press Biztosító Rt.); kizárás, kilépés nem volt, összevonások és megszűnések azonban történtek. Az Mabisz taglétszáma jelenleg 28; közülük 22 biztosító részvénytársasági (Rt., illetőleg Zrt.), 4 egyesületi, 2 pedig magyarországi fióktelepi formában működik. A közgyűlés időpontjában aktuális taglista a következő:

  • AEGON Magyarország Általános Biztosító Zrt.
  • AHICO Első Amerikai-Magyar Biztosító Zrt.
  • AIG Europe S.A. Magyarországi Fióktelepe (AIG Hungary)
  • ALLIANZ Hungária Biztosító Zrt.
  • AVIVA Életbiztosító Zrt.
  • Vienna Life Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.
  • D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt.
  • DIMENZIÓ Biztosító és Önsegélyező Egyesület
  • ERSTE Sparkassen Biztosító Zrt.
  • EULER HERMES Magyar Hitelbiztosító Zrt.
  • EURÓPAI Utazási Biztosító Rt.
  • GENERALI-PROVIDENCIA Zrt.
  • GERLING-KONZERN ALLG. VERSICH. AG Mo.-i Fióktelepe
  • GRAWE Életbiztosító Zrt.
  • GROUPAMA Biztosító Zrt.
  • ING Biztosító Zrt.
  • K&H Biztosító Zrt.
  • KÖZLEKEDÉSI Biztosító Egyesület
  • MAGYAR ÁLLAMVASUTAK Általános Biztosító Egyesület
  • MAGYAR POSTA Biztosító Zrt.
  • MAGYAR POSTA Életbiztosító Zrt.
  • MEHIB Magyar Exporthitel Biztosító Rt.
  • OTP GARANCIA Biztosító Zrt.
  • QBE ATLASZ Biztosító Zrt.
  • SIGNAL Biztosító Zrt.
  • TIR Biztosító Egyesület
  • UNION Biztosító Zrt.
  • UNIQA Biztosító Zrt.

A Szövetség a következő nemzetközi, illetőleg hazai szervezeteknek munkájában vesz részt:

  • Comité Européen des Assurances (CEA)
  • Council of Bureaux (CoB)
  • International Union of Marine Insurance (IUMI)
  • Association Internationale de Droit des Assurances (AIDA)
  • Presse Internationale des Assurances (PIA)
  • International Chamber of Commerce (ICC)
  • Int. Committee for Life Disabilitiy and Health Assurance Medicine (ICLAM)
  • Országos Bűnmegelőzési Bizottság (OBmB)
  • Magyar Jogászegylet (MJE)
  • Magyar Közgazdasági Társaság (MKT)
  • Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége (GTTSZ)
  • Biztonságos Magyarországért Közalapítvány (BMK)
  • Országos Baleset-megelőzési Bizottság (OBB)
  • Helyreállítási- és Újjáépítési Tárcaközi Bizottság (HÚB)
  • Kormányzati Koordinációs Bizottság (KKB)A pénzügyi szolgáltatói területen működő szakmai érdekképviseleti szervezetek közül az alábbiakkal van folyamatos munkakapcsolatunk:
  • Magyar Bankszövetség (Bankszövetség) (38 tag)
  • Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szöv. (FBAMSZ) (64 tag)
  • Magyar Biztosítási Alkuszok Szövetsége (MABIASZ) (95 tag)
  • Befektetési Alapkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) (21 tag)
  • Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK)

II.

A biztosítási piac szereplőiA Közgyűlés időpontjában a hazai piacon 26 magyarországi székhellyel rendelkező zártkörű biztosító részvénytársaság működik. Az év során a a K&H Életbiztosító Zrt. beolvadt a K&H Biztosító Zrt.-be, az XL Magyarország Zrt. pedig fiókteleppé alakult át.

A jelenleg részvénytársaságként működő hazai biztosítók közül 4 nem tagja a Mabisznak. (A 2 Viktoria Volksbanken és a 2 Cardif biztosító.)A biztosítóegyesületek száma nem változott, továbbra is 35, közülük 4 tagja a Mabisznak; a Dimenzió, valamint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást is művelő 3 egyesület (KÖBE, TIR, MÁV.)Az EU-csatlakozást követően 8 tagállami biztosító létesített hazánkban fióktelepet:

Biztosító: Tagállam:

AIG EUROPE S.A. Franciaország

Atradius Credit Ins. N.V. Hollandia

Coface Öst. Kreditvers. AG Ausztria

Gerling-Konz. Allg. Vers. AG Németország

HDI Hannover Vers. AG Németország

Mapfe Asistencia. Comp. Int. Spanyolország

Porsche Versicherung AG Ausztria

XL Insurance Company Ltd. Nagy-Britannia

Az újonnan felvett tagországokhoz hasonlóan hazánkban is sok tagállambéli biztosító regisztráltatta magát a PSZÁF-nél határon átnyúló szolgáltatás formájában végzendő biztosítási tevékenységre.

A biztosítói fióktelepek és a határon átnyúlva szolgáltató biztosítók piaci jelenléte már érzékelhető, bár még korántsem a regisztrációk számának arányában. Eddig 6 tagállami biztosításközvetítő nyitott hazánkban fióktelepet, a határon átnyúló szolgáltatásra regisztrált biztosításközvetítők száma azonban 687, az alábbi megoszlásban:

Egyesült Királyság 304

Ausztria 271

Belgium 24

Csehország 16

Németország 15

Lichtenstein 13

Svédország 13

Luxemburg 11

Lengyelország 5

Finnország 4

Írország 3

Málta 3

Lettország 2

Szlovénia 2

Hollandia 1

Összesen: 687

A feltűnően magas adat egyik oka: a külföldi (EU tagállami) biztosításközvetítőket (ellentétben a hazaiakkal!) nem kell a PSZÁF-nál regisztrálni, s ezért nem kell rendelkezniük a Bit.-ben előírt, igen szigorú képesítéssel sem. A Szövetség szervezete áttekinthető, az Alapszabály lényeges kiigazítására nem volt szükség. A Szövetség alapszabálya - a pénzügyi szolgáltatói területen elsőként - kiegészült a Mabisz Etikai- és Versenykódexével. Az EU-csatlakozással, illetőleg a 4. számú gépjármű-biztosítási irányelv alkalmazásával szükségessé váló belső szervezeti kiigazítások - létszámemelkedés nélkül - megtörténtek. Az Alapszabály alkalmas az új tényállások (EU tagállam fiókja, határon átnyúló szolgáltatók) kezelésére is.

III.

A Mabisz közjogi feladataiA Szövetséget megalakulása óta növekvő számú - magas szintű jogszabályokban is nevesített - közfeladat ellátásával bízták meg. Ezek közül a legfontosabbak:

  • Kártalanítási Számla A gépjárművek üzembentartók kötelező felelősségbiztosításához kapcsolódó, a Bit. által definiált - Garancia-alap - kezelése. A KSZ terhére bejelentett károk darabszáma 2006-ban 6541 volt, ez az előző évi adatokhoz viszonyítva - minimális - 2,4 %-os csökkenést mutat. (A bejelentett károk száma 2002-től 2005-ig folyamatosan növekedett, összességében15 %-kal. A kifizetett károk száma 4672 volt, a tárgyidőszakban az összes kárkifizetés az előző évihez viszonyítva 7 %-kal, az átlagos kárkifizetés a 2005. évi adatokhoz viszonyítva 3 %-kal csökkent. A csökkenés jogszabályi változásokra (is) visszavezető.
  • Információs Központ A gépjárművek üzemeltetése során harmadik személynek okozott károkból eredő igények érvényesítéséhez szükséges adatok kezelése és egyéb feladatok ellátása, valamint azok - EU-irányelvek által előírt - nemzetközileg is igénybe vehető működtetése. Az EU 4. sz. gépjármű-biztosítási irányelvével létrehozott új intézmény, melynek működtetésre a Bit. a Mabiszt jelölte ki. A 2006. évben írásban érkezett fedezet- és információkérések, panaszok illetőleg segítségkérések száma 6234 volt (ezek 10 %-a panasz jellegű.)
  • Kártalanítás Szervezet A belföldi károsult más EU-tagállamban elszenvedett, és a szabályozott módon meg nem térülő kárainak elbírálására és kielégítésére létrehozott intézmény működtetése. Az intézményt szintén a 4. irányelv hozta létre. 2006-ban 203 db, magyarok által külföldön szenvedett kárügyet jelentettek be (2005-ben 110 db, 2004-ben 63 db). A Kártalanítási Szervezet beavatkozására főleg akkor kerül sor, ha a külföldi károkozó felelősségbiztosítójának nincs Magyarországon kárrendezési megbízottja. (Ma még sok ilyen biztosító akad!) Románia és Bulgária Európai Unióhoz történt csatlakozása következtében 2007. január 1-jétől a Romániában, illetve Bulgáriában bekövetkezett szenvedett károk rendezése is a 4. számú EU Irányelv hatálya alá esik.
  • Nemzeti Iroda (Büro) A nemzetközi gépjármű-biztosítási egyezményekből (Zöld Kártya megállapodás) eredő koordinációs, kárrendezési- és elszámolási feladatokat ellátó szervezet működtetése. Az év folyamán 832 db ügyben 629 millió Ft-ot fizettünk ki, a megtérülés 637 millió Ft (magasabb, mint a kifizetés, ezért a kintlévőség tovább csökkent, így gépjármű-biztosítással foglalkozó tagbiztosítóinknak nem kell további hozzájárulást teljesíteni a károk finanszírozásához.) Nőtt a külföldi Nemzeti Irodák által a tagbiztosítóink ellen benyújtott zöldkártya panaszok száma. Az esetek nagy részében kárakta nyitás nélkül sikerült a problémát megoldani, 53 esetben azonban kénytelenek voltunk a nemzetközi egyezményben (Belső Szabályzat) előírt garanciavállalási kötelezettségünknek - 43,3 millió Ft - kifizetésével eleget tenni. Biztosítatlan magyar károkozók miatt külföldi zöldkártya irodák, kártalanítási testületek, illetve külföldi károsultak részére 112 millió Ft kifizetést teljesítettünk.
  • Az agrárgazdasági célok költségvetési támogatásának szakmai lebonyolításában való operatív közreműködés. Tömeges (nem biztosított) agrárkárok állami kártalanítást igénylő felmérésnél, kezelésénél igénylik az eseti jogaktusok a Mabisz közreműködését.
  • A NATO fegyveres erői által okozott károk rendezése és elszámolása az 1997. évi XLIX. törvénnyel kihirdetett nemzetközi egyezmény (ún. NATO SOFA) alapján. A kormányközi megállapodás még a „békepartneri” időkben (tehát a NATO tagságunk előtt) jött létre, de rendelkezései ma is érvényben vannak. A délszláv háború idején Taszáron működő amerikai légitámaszpont felszámolását követően károk már nincsenek, a HM-mel való elszámolás folyamatos.
  • Vagyonvédelmi szabályok és előírások meghatározása illetőleg igazolása a jogszabályokban megnevezett pénzintézetek számára. A kormányrendeletek szerint a nemzetközi szerződés alapján átvett, vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján készült minősített adat őrzéséhez, a befektetési és az árutőzsdei szolgáltatási tevékenység, az értékpapír letéti őrzés, az értékpapír letétkezelés, valamint az elszámolóházi tevékenység végzéséhez szükséges tárgyi, technikai és biztonsági feltételek igazolásához Mabisz tanúsítvány, illetőleg a Mabisz szabályzatnak való megfelelés szükséges.

IV. - Jogalkotás - Ptk.reform

A jelentős jogalkotói munka az év során lendületet kapott, az IRM Kodifikációs Bizottságába delegált, és folyamatos kapcsolatot tartó képviselőink kiemelkedő és elismert munkát végeztek. Ennek ellenére a szakmánkban még mindig él az a nézet, hogy a Polgári Törvénykönyv a „jogászok dolga”, holott az előkészítés most került olyan szakaszba, hogy ahhoz minden szakterületnek lehet fontos észrevétele.

A jelenleg hatályos Ptk. 1959-ben született; a maitól alapvetően eltérő társadalmi, gazdasági és politikai környezetben (és egy monopol intézményi struktúra mellett). Azóta ezek a körülmények alapvetően megváltoztak; a változások természetesen a biztosítási szerződések jogát is érintették, de a jogalkotó azokat zömében a Ptk. biztosítási fejezetén kívül szabályozta, többek között közjogi normákban (pl. Bit.).

  • Kereskedelmi szerződésA hatályos kódex a lakosság biztosítási szerződéseit állítja a szabályozás előterébe. A Tervezet szakít ezzel és a kereskedelmi ügyleti karaktereket erősíti; a gazdálkodó szervezetek biztosításai körében alkalmazott megoldásokat állítja a középpontba. A jelenlegi szabályozás a feleknek gyakorlatilag megtiltja - még egyező akarat esetén is! - a biztosítási fejezetben rögzített rendelkezésektől való eltérést (kogencia), illetőleg ilyen eltérés csak az ügyfél (szerződő, biztosított, károsult, kedvezményezett) javára történhet (egyoldalú kogencia).
    A Tervezet rugalmasabb: kölcsönös megállapodás esetén megengedi az eltérést a fejezeti szabályoktól, s csak korlátozott és nevesített esetekben tartja fenn az egyoldalú kogenciát még a fogyasztói szerződések esetében is.
  • A biztosítási szerződés jellegeA jelenlegi Ptk. - a biztosító főkötelezettségeként - a biztosítási esemény bekövetkeztekor esedékes teljesítést deklarálja, míg a Tervezet szerint a biztosító fő szolgáltatása a kockázat viselése, és ennek csak következménye a szerződésben rögzített szolgáltatás. A biztosítási díj elsődleges megfizetésére - most már törvény által is rögzítetten - a szerződő köteles. Az új jogszabály mellőzi a biztosítási események példálózó felsorolását is: azokat a szerződésben kell rögzíteni.
  • Kárbiztosítás és összegbiztosításA biztosítási szerződések jelenlegi, Ptk.-beli osztályozása (vagyon-, felelősség-, élet- és baleset-biztosítás) idejétmúlt, és nincs tartalmi szinkronban a közjogi szabályokkal (Bit.) sem. A Tervezet a biztosítási szolgáltatás típusa szerint klasszifikál: kárbiztosítás és összegbiztosítás.Kárbiztosítások különösen a vagyonbiztosítás, a felelősségbiztosítás, a szállítmánybiztosítás, a jogvédelmi biztosítás és a segítségnyújtás biztosítás, míg összegbiztosítások különösen az életbiztosítás és a baleset-biztosítás. A betegségbiztosítás - a szolgáltatásnak a szerződésben történő meghatározásától függően - kárbiztosítás vagy összegbiztosítás egyaránt lehet.
  • A biztosítási érdekA Tervezet szerint a biztosítási érdek fennállása a biztosítási szerződés érvényességi kelléke mindkét ágnál (jelenleg csak a vagyonbiztosításnál). A biztosítási érdek hiánya a szerződés semmisségét eredményezi, azonban csak a kárbiztosításoknál.
    Az érdekmúlás - ebből következően - a kárbiztosításoknál szerződést megszüntető ok, míg az összegbiztosításoknál a Tervezet ezt a felek megállapodására bízza.
  • Csoportos biztosításEzt - a jelenleg hatályos jogszabályban nem említett - terminológiát a szakma főleg a csoportos személybiztosításra (élet-, baleset-) használja. A Tervezet ezt a fogalmat kiterjeszti a vagyontárgyak biztosítására is.Ha a szerződésben a biztosított személyeket pusztán valamely csoporthoz való tartozásuk alapján (pl. munkavállalók, tagok), illetőleg a biztosított vagyontárgyakat csak fajta (pl. épületek, gépek, készletek) szerint határozták meg - a szerződés eltérő rendelkezése hiányában - mindazon személyeket, illetőleg vagyontárgyakat biztosítottaknak kell tekinteni, akik, illetőleg amelyek a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában a csoporthoz tartoztak, illetőleg a fajta ismérveivel rendelkeztek.
  • EgyüttbiztosításA Tervezet - az elvárt gyakorlatnak megfelelően - szabályozza az együttbiztosítást. A szerződésben az együttbiztosításban résztvevő valamennyi biztosítót és kockázatvállalásának mértékét fel kell tüntetni, de - ellenkező megállapodás hiányában - a biztosítók helytállása csak a saját kockázatvállalásuk mértékéig terjed. A biztosítókat a szerződővel, illetőleg a biztosítottal szemben a szerződésben megnevezett vezető biztosító (gesztor) képviseli.
  • A szerződés létrejötteEgyik leglényegesebb tervezett változás: az új kódex szakít azzal az alapelvvel, hogy a szerződés megkötésére mindig a biztosítási védelmet kereső szerződő tesz ajánlatot. A biztosítási szerződés is az általános szabályok szerint jön létre. Az írásbeliség továbbra is érvényességi kellék.Eltérő megállapodás hiányában az ajánlattevő ajánlatához 15 napig kötve van, ha az elbíráláshoz orvosi vizsgálatra van szükség, a határidő 30 nap.
    A „biztosító hallgatásával” (általában ráutaló magatartással) automatikusan létrejövő szerződések köre a Tervezet szerint szűkül. Erre csak a fogyasztói szerződéseknél kerülhet sor, és csak akkor, ha a biztosító teljesítette a törvényes tájékoztatási kötelezettségét, és az ajánlattétel a biztosító által rendszeresített ajánlati blankettán történt.Ha a kockázat elbírálási idő (15, ill. 30 nap) alatt a biztosítási esemény bekövetkezik, az ajánlatot a biztosító csak abban az esetben utasíthatja vissza, ha ennek lehetőségére az ajánlati lapon a figyelmet kifejezetten felhívta és az ügylet természete alapján nyilvánvaló, hogy az ajánlat elfogadásához vagy elutasításához a kockázat egyedi elbírálására van szükség.
  • A kockázatviselés kezdeteA Tervezet elveti a hatályos Ptk. azon szabályát, amely szerint a biztosító kockázatviselése csak a díjnak a biztosítóhoz történő befizetésével kezdődik. Erről a feleknek kell megállapodniuk, ennek hiányában a szerződéskötés dátuma az irányadó.
    A jövőben a Ptk. szabályozza az előzetes fedezetvállalás intézményét is. Erre - a szerződő kezdeményezésére - akkor kerülhet sor, ha a felek a szerződés valamely lényeges elemében még nem tudtak megállapodni. Maximális tartama 90 nap. Ha ez alatt a szerződés létrejön, a megállapodott díj az előzetes fedezetvállalás időtartamára is irányadó. Ha szerződéskötés meghiúsul, az előzetes fedezet időtartamára méltányos díj jár.
  • Díjnemfizetés, reaktiválásUgyancsak a Tervezet legfontosabb rendelkezései közé tartozik, hogy eltörli a díjesedékességtől számított (minimum) 30 napos törvényi (passzív) respirót, annak eredménytelensége esetén pedig az automatikus megszűnést.
    Az intézményt egy ún. „aktív” respiro váltja fel. A 30 napos respiro csak akkor kezdődik, amikor a szerződő a biztosító díjfelszólítását kézhez vette. A határidő eredménytelen eltelte esetén viszont a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal szűnik meg.
    A Tervezet a Ptk.-ba beépíti a szerződési gyakorlatban már hagyományosan alkalmazott reaktiválást, és pontosítja annak szabályait.
  • ÉrdekmúlásNagyon fontos, és a biztosítók működését érzékenyen érintő változás készül!!A Tervezet a kárbiztosításoknál az érdekmúlást - főszabályként - továbbra is szerződést megszüntető okká (semmisség) minősíti; ennek leggyakoribb esete a tulajdonjog változás. A Tervezet azonban kivételt tesz: ha az érdekmúlás kizárólag a tulajdonjog átszállásának a következménye, de a vagyontárgy - más jogcím alapján - már korábban is az új tulajdonos birtokában volt, akkor a biztosítási védelem is átszáll az új tulajdonosra! (Tehát a díj továbbfizetésével az új tulajdonos „folytathatja” a szerződést.) Viszont bármelyik fél - harminc napon belül - rendkívüli felmondással élhet.
    A tervezett rendelkezés valójában életszerű és méltányolható helyzetből indul ki: abból, ha a vagyontárgy tulajdonjogát - az eddigi birtokhelyzet változása nélkül - az új tulajdonos szerzi meg. Ilyen eset fordul elő például a lízing futamidejének lejártakor. Vannak azonban olyan tényállások, amelyek mellett a körvonalazódó intézkedés jelentősen megzavarhatja a biztosító tevékenységét és torzítja a kockázatarányos díjviselést.
  • Kizárási ok felelősségbiztosításnálA Tervezet - a jelenleg hatályos szabályozással ellentétben - lehetővé teszi, hogy szándékos károkozás esetén - a biztosító kizárja helytállási kötelezettségét. A javaslat ezt a nemzetközi gyakorlattal, elsősorban a viszontbiztosítók kockázatpolitikájával indokolja.További változás, hogy felelősségbiztosítás esetében is szóba jöhet a túl-, illetőleg alulbiztosítás - ennek jogi következményeivel együtt; illetőleg limitált felelősségbiztosítási fedezet esetén a megosztási szabályok alkalmazandók.
    A Tervezet nem adott helyt azoknak a felvetéseknek, hogy a biztosító - minden felelősségbiztosítás esetén - közvetlenül legyen perelhető, ez a lehetőség továbbra is csak a gépjárművek üzembentartóinak kötelező felelősségbiztosításánál áll fenn. A károsult azonban - a kialakult bírói gyakorlatnak megfelelően - megállapítási keresetet indíthat a biztosító ellen. (Ilyen esetben a per tárgya: a kár időpontjában a károkozó érvényes felelősségbiztosítással rendelkezett.)
  • Utófedezet kgfb-nélA Tervezet szükségesnek tartja, hogy a kgfb esetében a tulajdonjog átszállását követő harminc nap elteltével szűnjön meg a szerződés. (Feltéve, hogy ez idő alatt más jogi tény nem szüntette meg azt.)
  • Összeg (élet) biztosítások változó szabályaiKedvezményezett jelölésre (annak megváltoztatására) csak a biztosítóhoz címzett, és még a biztosítási esemény bekövetkezése előtt beérkezett írásbeli nyilatkozattal van lehetőség. (A szabályt a biztosító által regisztrált kedvezményezett-jelölés és a később előkerülő végrendelet konkurálása hívta létre.)Az életbiztosítási szerződést mindkét fél felmondhatja, de a biztosító csak kockázatának jelentős súlyosbodása miatt.
  • BetegségbiztosításA Tervezet csak óvatosan foglalkozik ezzel a szerződéstípussal.Ennél a biztosításnál nem érvényesül a túlbiztosítás tilalma, várakozási idő kiköthető, csoportos biztosítás esetén a biztosított akkor is perelheti közvetlenül a biztosítót, ha nem ő volt a szerződő. Kockázatsúlyosbodás miatt a biztosító nem mondhat fel, viszont pótdíjat számolhat.

Bit. módosítás

A beszámolási időszakban nem volt lényeges Bit. módosítás; kezdeményezésünk a derivatív pénzügyi instrumentumok alkalmazásának elősegítésére - nem vezetett eredményre; egyelőre mind a tárca, mind a Felügyelet ellenáll.Napirenden van azonban egy PM által kezdeményezett módosítás-csomag, amelyet részleteiben erősen kifogásoltunk, s ez jelentős határidőcsúszást eredményezett. A tervezet - az egyik szakmai szövetség át nem gondolt javaslatára - ki akarta terjeszteni a biztosításközvetítői tevékenység törvényi fogalmát a „címközvetítők” tevékenységére is. (Adózási megfontolásokból, de nem számolva a regisztrációból adódó képzési követelményekkel.) A PM tervezet már 2007. január 1-jétől megszüntette volna - biztosításközvetítők esetében - a követelmények megszerzésére fennálló (regisztrációtól számított) 24 hónapos türelmi időt. Az egyeztetések során a jogalkotó elfogadta, hogy a 24 hónapos felmentés 2008. december 31-én még hatályban marad, s csak ezt követően érvényesül az a szabály, hogy a közvetítőnek már a regisztrációhoz is rendelkeznie kell az előírt képesítéssel.

A Mabisz továbbra is azt az álláspontot képviseli, hogy a jelenlegi képzési követelmények túlzottak, illetőleg lehetőséget kell kapniuk a biztosítóknak, hogy az akkreditált képzést saját maguk is végezhessék (amire a Bit. egyébként most is lehetőséget ad). A tervezet szerint a módosítás hatályba lépését követően módosul a minimális biztonsági tőke nagysága is. A tervezet már euróban határozza meg a minimális tőkeszükségleteket, ami 3 200 000 euró, illetőleg 2 200 000 euró a felelősségbiztosítást nem művelő non-life biztosítók esetében. A tőkekövetelmény forintban történő meghatározása úgy történik, hogy a Felügyelet december 1-jéig közzéteszi az év előző tíz hónapjára számított átlagos árfolyamot és az ennek megfelelő tőkekövetelményt a biztosítóknak a következő év május 31-től kezdődően teljesíteniük kell (és fenntartani a következő május 31-ig.) A tervezet szerint tehát első alkalommal a biztosítóknak 2008. május 31-től kezdődően kell majd teljesíteni a megnövekedő tőkefeltételeket.Felügyeleti díjakMásfél éve kezdeményezi a PSZÁF a konzultációk során a felügyeleti díjak számításának új rendszerét. A koncepció leglényegesebb elemei a következők:

  • A felügyeleti díj két részből áll: egy fix díjrészből és egy változóból.
  • A fix díjrész az alapegység (induláskori mértéke: 50 eFt), és a különböző szervezetekre meghatározott szorzószám alapján határozható meg. A szorzószám a részvénytársaságoknál: 40, az egyesületeknél: 2, a biztosításközvetítőknél: 1.
  • A változó díjrész a kezelt vagyon függvényében alakul; a saját kezelésű és az idegen szervezet által kezelt vagyon azonos díjterhelésű. A biztosító részvénytársaság és az egyesület változó díjának éves mértéke = a minimális szavatoló tőkeszükséglet 3,8 ezreléke + a biztosítástechnikai tartalékok könyv szerinti értékének 0,25 ezreléke + a portfóliókezelési tevékenység keretében kezelt portfólió nettó eszközértékének 0,25 ezreléke.
  • Változó díjfizetési kötelezettség maximum a tárgyévet megelőző évi változó díjfizetési kötelezettség 130 százalékáig keletkezik, de nem lehet kevesebb a tárgyévet megelőző évi változó díjfizetési kötelezettség 80 százalékánál.

A fentieken túlmenően várható a felügyeleti eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj (gyakorlatilag: illeték) bevezetése is.Ennek pénzügyi kihatását még nem lehet mérni, mivel a díj konkrét mértékét majd egy pénzügyminisztériumi rendelet határozza meg. Ennek az intézménynek a kezdeményei a jelenlegi Bit.-ben is megtalálhatók, ez azonban - a végrehajtási szabályok hiánya miatt - nem hatályosult. A jogalkotó legfőbb érve, hogy a pénzügyi szervezetek közül - a biztosítási piac kivétel - már mindenki fizeti ezt az illeték jellegű közterhet.

Biztosítási különadó

A kormányprogram azt rögzítette, hogy a banki különadót a biztosítókra is ki kell terjeszteni.

Az indokolás szerint: „a biztosítók nyereségének egy jelentős része az állam által adókedvezmény formájában nyújtott dotációk keltette kereslet eredményeként keletkezik. Annak érdekében, hogy ebből a többletjövedelemből méltányos mértékben többlet-hozzájárulást nyújtsanak az egyensúly helyreállításához, a vállalkozások szolidaritási adóján felül további befizetésre lesznek kötelezettek”.Álláspontunkat az alábbi érvek mentén hangoztattuk:

  • A nyereséges biztosítók eddig is jelentősen hozzájárultak - adófizetés útján - a közterhek viseléséhez.
  • A különadó bevezetését a kormányprogram azzal indokolná, hogy a nyereség egy része az adókedvezmények által motivált biztosítási kedv eredményeként realizálódik. Ezek a kedvezmények azonban csak az öngondoskodási célú élet- és nyugdíjbiztosítások után vehetők igénybe; a többi biztosítási fajta ilyen preferenciát nem élvez, ezért ezeknél a módozatoknál az eredményre vetített pluszadó különösen indokolatlan.
  • A hivatkozott adókedvezmények a biztosítási nyereségnek csak igen szerény mértékben lehetnek gerjesztői. A kedvezményeket a szerződők már ma is (ti.: a kormányprogram meghirdetése idején) csak évi 6,5 millió forintos jövedelemig vehetik igénybe, ez a korlát - a tervek szerint - kb. a felére csökken, tehát a biztosítottak jó része abban már nem részesülhet, így az említett motivációjú keresletnövekedéssel nem lehet számolni.

A biztosítási különadóra vonatkozó törvényjavaslatot a kormány végül nem terjesztette elő.

Szja változások

Tovább csökkent az életbiztosítási szja-kedvezmények igénybevehetőségének felső jövedelemhatára, 3 400 000 Ft-ra. A szabály megsemmisítésére irányuló alkotmánybírósági indítvány eredménytelen maradt.

Az Alkotmánybíróság már több ízben rámutatott, hogy az adókedvezmények biztosítása, illetőleg korlátozása (megvonása) a jogalkotó szándékától függő gazdaságpolitikai kérdés, ezért alkotmányossági problémát önmagában nem képez. Az adókedvezményre senkinek sincs Alkotmányon alapuló alanyi joga, ezért az államnak jogában áll az adókedvezmények mértékét, alkalmazási körét, időtartamát a jövőre nézve korlátozni, sőt e kedvezményeket meg is szüntetni. Ugyanakkor az AB több ízben már azt is megállapította, hogy a megszerzett, határozott időre szóló adókedvezményeknek a határidő lejáratát megelőző csökkentése (megvonása) - az állami ígérethez jogosan fűződő várakozás és a tartós adójogviszonyban értelemszerűen benne rejlő bizalmi elem miatt - a jogállamiság és a jogbiztonság követelménye alapján általában alkotmányellenes; a határozott időre szóló - egyszer már megszerzett - adókedvezmények általában nem vonhatók meg. Ez azonban csak az olyan típusú adókedvezményre érvényes, amelyet az állam a kedvezményt nyújtó jogszabályból megismerhetően kifejezetten abból a célból állapít meg, hogy a gazdasági élet szereplői számára hosszú távra, eleve előre meghatározott időtartamra szóló garanciákat nyújtson. És nem érvényesül akkor, amikor pl. az szja tv. meghatározott adóévben szerzett jövedelmekre kiterjedő hatállyal szabályoz adókedvezményt. Az életbiztosítási adókedvezmények esetében ilyen „hosszú távú ígéret vagy kötelezettségvállalás” nem történt; a jogalkotó a kedvezményeket (azok módosulását) mindig csak az adott adóévre állapította meg (és soha sem hosszabb távra.)

Kamatadó

A legalább 10 éves tartamú életbiztosítások és a legalább 3 éves tartamú nyugdíjbiztosítások szolgáltatása továbbra is kamatadómentes maradt, így az életbiztosítás - mint hosszú távú megtakarítás - tovább növelte adóelőnyét a „hagyományos” megtakarítási formákkal szemben.

A 2006. augusztus 31-ig megkötött befektetési életbiztosítások teljes egészében mentesek maradtak az új közteher alól.Tűzvédelmi hozzájárulásA kormányzat már évek óta foglalkozik a biztosítók által fizetendő, 1 %-os tűzvédelmi hozzájárulás (tűzadó) felemelésével. A szakmai tiltakozások- négy éven keresztül - sikeresnek bizonyultak.

A kormányzattal való közvetlen egyeztetés eredményeként a tárca (ÖTM) és a kormány betartotta „ígéretét”, és a tűzvédelemről szóló törvény egyébként is aktuális módosítása kapcsán nem tett javaslatot az 1%-os tűzvédelmi hozzájárulás emelésére. Ezt azonban más - jogalkotás technikai - módszerrel oldották meg! Mivel a tűzvédelmi hozzájárulásról szóló ¶-t amúgy is „megnyitották”, szabaddá vált az út a módosító javaslatok számára. A kormánypárti képviselők egy csoportja - a Fővárosi Közgyűlés felhatalmazása alapján - a tűzvédelmi hozzájárulás 5%-ra való felemelésére tett javaslatot. Ez még a koalíción belül is éles ellenkezést váltott ki. (Az összeg többszörösen meghaladta volna a Tűzoltóság tényleges fejlesztési igényét!)Az ugyancsak kormánypárti csatlakozó módosító indítvány ezt az 5%-ot „vette le” 1,5%-ra, amelyet aztán az OGY - sürgősséggel, a parlamenti matematika szabályai alapján - egyszerű többséggel elfogadott.Ugyancsak elfogadta az OGY az általunk kezdeményezett módosítást, hogy a tűzvédelmi hozzájárulási kötelezettség - a versenyegyenlőség okán - terjedjen ki az EGT tagállamokban, illetőleg a harmadik országban székhellyel rendelkező biztosítók magyarországi telephelyeire, illetőleg a határon átnyúló szolgáltatásokra is, ha a kockázatviselés helye a Magyar Köztársaság.

Gender direktíva

Az Európai Unió Tanácsa 2004. december 13-án adta ki „a nők és a férfiak közötti egyenlő bánásmód elvének az árukhoz és a szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítése, illetve nyújtása tekintetében történő végrehajtásáról” szóló 2004/113/EK irányelvet. (Gender v. „unisex” direktíva)Az 5. cikk (1) bekezdése szerint: legkésőbb 2007. december 21-e után a nemi hovatartozás már nem vehető figyelembe a tagállamokban működő biztosítók díjkalkulációiban.

A (2) bekezdés viszont lehetővé teszi, hogy a tagállamok 2007. december 21-e előtt dönthessenek úgy, hogy: továbbra is megengednek arányos különbségeket az egyének biztosítási díjaiban és juttatásaiban, ha a vonatkozó és pontos biztosításmatematikai, illetőleg statisztikai adatok alapján a nemi hovatartozás alkalmazása a kockázatelemzésben meghatározó tényező.

Az opcionálisan választható (2) bekezdés szerint azoknak a tagállamoknak, amelyek ezt a megoldást választják, gondoskodniuk kell arról, hogy a pontos biztosításmatematikai adatokat összeállítsák, közzétegyék, rendszeresen frissítsék, és erről a Bizottságot tájékoztassák; továbbá 2007. december 21-e után öt évvel értékelést készítsenek, és azt megküldjék a Bizottságnak.

V.

Az EU és a CEA; nemzetközi kapcsolatokAz EU csatlakozással módosult a Mabisz státusa az európai biztosítási szövetségben (Comité Européen des Assurances - CEA); a Mabisz is szavazati joggal vehet részt a szervezet legfontosabb szakmai tagozatában, az Egységes Piac Bizottságban (Single Market Comitté - SMC).

A Mabisz jelenleg - az SMC-n kívül - a CEA Gépjármű Biztosítási Bizottságának és Életbiztosítási Tagozatának munkájában vesz részt képviselői útján.

Személyi és szervezeti változások a CEA-ban

A CEA apparátust 2007 februárjától az új vezérigazgató irányítja: Michaela Koller asszony, aki német nemzetiségű jogász, és jelentős tapasztalatokkal bír nemzetközi szinten is. A folyamatosság érdekében a CEA jelenlegi elnökének (Gérard de la Martiniére) mandátumát 2008 júniusáig meghosszabbították. A CEA reorganizációs programja 2006 áprilisában kezdődött. A jelenlegi 31 fős érdemi munkaapparátust 38-ra tervezik bővíteni. A személyi kapacitás és az anyagi ráfordítások jelentős bővítését igénylik a Szolvencia II.-vel összefüggő munkálatok is. A szervezet teljes egészében áttelepült Brüsszelbe (Párizsból). A CEA vizsgálja, hogy miként lehet az információáramlást és a kommunikációt javítani a szervezet és a tagszövetségek között. Ennek kapcsán az alábbi megoldások merültek fel:

  • hetente megjelenő internetes hírlevél,
  • évente egyszer CEA akcióterv összeállítása, a legfontosabb kérdések bemutatásával,
  • bemutató nap a CEA bizottságokba delegált új tagok munkatársai számára.

A CEA Elnökséget idén júniusban választják újra a Közgyűlésen, három évre. A helyek eloszlása a következőképpen alakul (a képviseletet a nemzeti piacon realizált díjbevétel határozza meg):

  • egy-egy állandó hely Németország, Franciaország, az Egyesült Királyság és Olaszország számára,
  • Svájc váltja Ausztriát,
  • Görögország váltja Írországot,
  • Spanyolország váltja Portugáliát,
  • az északi országokat megállapodás alapján Svédország képviseli,
  • a Benelux államokat szintén megállapodás alapján Belgium képviseli,
  • az összes többi országot (beleértve Magyarországot is) jelölés alapján három évre Szlovákia képviseli, felváltva Csehországot.

Változások történtek 2006 folyamán a CEA alapszabályában is. A döntéshozatali mechanizmust érintő elemek a következők:

  • Az évenkénti egyszeri Közgyűlésen túl indokolt esetben lehetőség van egyszerűsített vagy rendkívüli közgyűlés összehívására is. Ez utóbbi kettőn egy tag maximum három másik tagot is képviselhet, a szavazatokat írásban is elfogadják.
  • Az Elnökség negyedévente ülésezik, de szükség esetén ennél gyakrabban is összehívható és lehetőség van a telefonkonferenciára is. Az így meghozott döntéseket a következő ülésen formálisan is el kell fogadni.
  • A Vezérigazgatók Konferenciáján a tagszövetségek operatív vezetői (illetőleg az őket képviselők) vesznek részt.
  • A CEA tagdíj hozzájárulást a jövőben 5 évenként áttekintik, figyelembe véve az időközbeni piacméret változásokat.

Elfogadott és átültetésre váró EU irányelvek

Szolgáltatások irányelv

A szolgáltatások belső piaci áramlására vonatkozó irányelv (2006/123/EK) tavaly év végén jelent meg. Az irányelvnek biztosítást érintő rendelkezései is vannak, főleg a szolgáltatók tevékenységével összefüggő vagyoni biztosítékok - így különösen a szakmai felelősségbiztosítások - kapcsán. Az irányelv rendelkezéseit 2009 decemberéig kell átültetni a nemzeti jogokba.

Könyvvizsgálókra vonatkozó irányelv

A 2006/43/EK irányelv a korábbi jogszabályok módosítása kapcsán született meg 2006 tavaszán, és a Bizottságot hatalmazta fel arra, hogy vizsgálja meg a könyvvizsgáló cégek felelősségi szabályainak (és ebből adódóan felelősségbiztosításának) feltételeit, beleértve a pénzügyi felelősség korlátainak elemzését is. Javaslat is született, amely - rutin eljárás esetén - a könyvvizsgálói felelősséget korlátozná, hogy a jövőben elkerüljék a még megmaradt 4 nagy könyvvizsgáló cég valamelyikének összeomlását. A jogszabály átvételének határideje 2008. június.

Környezeti felelősség irányelv

Az irányelvet (2004/35/EK) 2004 tavaszán fogadták el. A direktíva a „fizessen a szennyező” alapelv figyelembevételével telepíti a felelősséget és a kártérítési kötelezettséget a szennyezőre (a tagállamok helyett). Az irányelvet 2007. április 30-ig kell átültetni a nemzeti jogrendszerekbe.

A CEA létrehozott egy munkacsoportot is, amely tanulmányt készített a szakma előtt álló kihívásokról („CEA Fehér Könyv a környezeti felelősség biztosíthatóságáról”). Az összefoglaló azt a célt is szolgálja, hogy az egyes tagországok érvanyagként használják fel az irányelv hazai átvételének tárgyalásai során.

5. sz. gépjármű-biztosítási irányelv

Az Európai Parlament és a Tanács 2005. május 11-én fogadta el 2005/14/EK irányelvét, az ún. 5. gépjármű-biztosítási irányelvet, amely a biztosítottak és főként a károsultak fokozott védelme érdekében az előző négy irányelv rendelkezéseit módosítja, illetőleg a korábban csak külföldön bekövetkezett károk esetén alkalmazandó rendelkezéseket belföldiesíti. Jelentősen megnöveli a fedezet kötelező minimális összegét egy kétlépcsős ötéves átmeneti időszakkal. A magyar jogszabály e tekintetben csak minimális korrekcióra szorul, nevezetesen a személysérüléssel járó károk estében a jelenlegi 1250 MFt-os összeg olyan mértékű megemelésére, hogy az euró bevezetéséig prognosztizálható árfolyamváltozások esetén is elérje az előírt 5 millió euró összeget. Az irányelv átültetésének határideje 2007. június 11. A határidőben történő végrehajtás érdekében a Mabisz megkezdte az egyeztetést a Pénzügyminisztérium munkatársaival a szükséges jogszabály-módosítások kidolgozása érdekében

Viszontbiztosítási irányelv

Az irányelv 2005 novemberében jelent meg (2005/68/EK). Megjelenéséig a közösségnek nem volt harmonizált, a viszontbiztosítási piacra vonatkozó szabályozása. Az irányelv a direkt biztosítókhoz hasonlóan engedélyhez köti a viszontbiztosító alapítását az EU területén; kompozit viszontbiztosító is alapítható. Egyesületi formában azonban nem működhet viszontbiztosító.

Az átültetés határideje 2007 decembere.

Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról szóló irányelv

Az irányelvet 2005 májusában fogadta el a közösség (2005/29/EK), hatálya a biztosításra is kiterjed, és az 1. sz. mellékletben, az agresszív kereskedelmi gyakorlatokat nevesítő részben, a biztosítást külön is megemlítik. („27. pont: Biztosítási kötvénnyel kapcsolatosan kártérítési igényt érvényesíteni kívánó fogyasztótól olyan dokumentumok bemutatásának megkövetelése, amelyek az igény érvényességének megítélése szempontjából ésszerűen nem tekinthetők irányadónak, vagy a vonatkozó írásbeli megkeresésre a válaszadás rendszeres elmulasztása azzal a céllal, hogy ez a fogyasztót visszatartsa szerződéses jogainak gyakorlásától.”) Az irányelv átvételének határideje 2007. június.

A CEA kiemelt témái

Szolvencia II. projekt

A Szolvencia II. project továbbra is a szakma kiemelt témája, 2006-ban a munka intenzívebbé vált. A CEA megválaszolta a CEIOPS konzultációs anyagait, folynak a hatástanulmányok munkálatai, továbbá folyamatosan szervezik azokat az eseményeket, ahol felhívják a figyelmet a téma fontosságára. 2007-ben a legfontosabb esemény a „Szolvencia II.” irányelv-tervezet publikálása lesz, amelyet az Európai Bizottság hatástanulmánya kísér. A vita a továbbiakban kibővül, az Európai Parlament is bevonásra kerül. A CEIOPS tovább folytatja az aktív munkát.

IFRS II. fázis

A Szolvencia II. munkálataival párhuzamosan zajlanak az új európai számviteli standardok munkálatai. Az IASB javaslat a II. fázisra 2008-ra várható, a véglegezett standardok pedig 2009-ig lesznek meg.

Versenyjogi vizsgálat a biztosításban

2005 augusztusában a Bizottság Verseny Igazgatósága vizsgálatot indított a biztosítási piacon, célja: az elosztási csatornák és a horizontális kooperáció áttekintése. A vizsgálat külön kitért a csoportmentesség kapcsán született együttműködési formákra.

A Bizottság 2007. január 24-én publikálta előzetes jelentését, a konzultációs folyamat pedig 2007. április 10-ig nyitott. Az előzetes megállapítások már azonosítottak néhány kritikus területet. Ilyen például a jövedelmezőség kérdése, a közvetítők érdekeltségi rendszere, a közvetítői jutalékok transzparenciája, az alkalmazott klauzulák viszontbiztosítás esetében, a csoportmentesség keretében végzett együttműködési formák indokoltsága és terjedelme.

A testület a konzultációs szakasz lezárulta után készíti el végleges jelentését, ami 2007 nyarára várható.

Biztosítási Garancia Alapok (IGS

A Bizottság 2001 novemberében kezdte el tanulmányozni azokat a problémákat, amelyek a tagállami szabályozások összehangolatlanságából adódnak egy biztosítási vállalkozás felszámolása esetén. Ezzel kapcsolatosan felmerült a lehetősége - a banki és befektetési vállalkozások esetében már működő - garanciaalapok létrehozásának. A kérdés kapcsán a biztosítási szakma képviselői hangsúlyozták, hogy a biztosítók és egyéb pénzügyi szolgáltatók üzemgazdasági jellegzetességei alapvetően különböznek egymástól, és a már jelenleg is létező szabályozási biztosítékok (saját tőkeszükséglet, tartalékképzés, befektetési korlátozások stb.), és az egyéb biztosítástechnikai megoldások (viszontbiztosítás) stabil alapot teremtenek a biztosítók prudens működéséhez. Az európai biztosítók továbbá azt szorgalmazzák, hogy ezt a kérdést az amúgy is terítéken lévő „Szolvencia II.” keretein belül rendezzék.2006 júniusában az illetékes biztos (McCreevy) elhalasztotta a döntését, hogy a Bizottság formálisan benyújtson-e jogszabályi kezdeményezést. Végső álláspontját a későbbiekben egy megvalósíthatósági tanulmány alapján fogja kialakítani, amelyet külső cég készít el. Ez a tanulmány vizsgálja a tagországokban már létező garanciaalapokat, a gépjármű-biztosítások kivételével. A biztos várhatóan nem hozza meg döntését 2008 előtt, ami lehetővé teszi, hogy a garanciaalapok kérdését a Szolvencia II. vitáihoz kapcsolják.

Nyugdíjjogosultság hordozhatósága

A Bizottság 2005 októberében nyújtotta be irányelv javaslatát, melynek célja a kiegészítő nyugdíjjogosultságok (nálunk II. pillér) hordozhatóságának megkönnyítése, javítva a munkavállalók mobilitását a közösség területén. A javaslat értelmében azoknak a munkavállalóknak, akik munkahelyet váltanak (akár országok között is) biztosítani kell a lehetőséget, hogy a már megszerzett nyugdíjjogosultságot folytatni tudják, illetve adott esetben tovább tudják azt utalni egy másik nyugdíjpénztárba. Az irányelv várhatóan 2008. július 1-jétől lép hatályba.

A CEA támogatja a direktíva fő célkitűzéseit. Felhívja ugyanakkor a figyelmet, hogy a tervezet nem veszi figyelembe a tagállamok eltérő adó- és társadalombiztosítási szabályait. A nyugdíjpénztári rendszerek jelentős mértékben eltérnek egymástól, így a hordozhatóság technikai megvalósítása akadályokba ütközik. Nehezen elképzelhető például, miként oldható meg a jogok átvitele a fix befizetésű (DC, definied contribution) és a fix kifizetésű (DB, definied benefit) alapok között. A javaslat jelentősen megnövelné a munkáltatók által finanszírozott ellátások költségeit, ami magában rejti a kockázatát annak, hogy a munkáltatók visszavonulnak erről a területről.Jelenleg a parlament tárgyalja a javaslatot, a plenáris szavazás 2007. második negyedévben lesz.

Róma II

A Bizottság törekvései közé tartozik, hogy harmonizálja a kollíziós szabályokat. Cél: a jogi biztonság megerősítése az összetett, határokon átnyúló ügyek kezelésénél, illetőleg a károsult részére gyorsabb ügyintézés. A biztosítók vonatkozásában az érintettség három területen merül fel:- termékfelelősség,- környezeti felelősség,- közlekedési balesetek.

A pénzügyi szolgáltatások áfa kötelezettsége

Jelenleg - a 6. áfa-irányelv értelmében - a pénzügyi szolgáltatások nem tartoznak az áfa-körbe. A Bizottság ugyanakkor elindított egy egyeztetési eljárást a jelenlegi szabályozás újragondolása céljából. Várhatóan 2007 első felében nyújtják be az irányelv módosítását célzó javaslatot. A CEA egyetért azzal a bizottsági törekvéssel, hogy az 1977 óta eltelt változások fényében tekintsék át az eredeti jogszabályi szöveget, ugyanis a biztosítási tevékenység jelenlegi áfa-mentessége valóban több problémát okoz.

A CEA ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy miközben az áfa-rendszer újraszabályozása közösségi szinten történik, az indirekt adóztatás kérdései a tagállamok szintjén dőlnek el, amit minden esetben az adott ország fiskális politikája motivál. Az áfa-rendszer kiterjesztése a biztosítási tevékenységre önmagában még nem kötelezné arra a tagállamokat, hogy lebontsák a már létező egyéb adóterheket. A biztosítási szakma számára ezért az áfa-rendszer kiterjesztésének előfeltétele a biztosítási díjakat terhelő adók és minden egyéb parafiskális terhek lebontása.

Az Európai Bizottság 2007 tavaszán publikálja az átdolgozott áfa-irányelvre vonatkozó javaslatát, amire a CEA kidolgozza a saját hivatalos álláspontját.

VI.Kiemelt szövetségi ügyek

Egészségügyi Reformbizottság

A biztosítók szemszögéből az év egyik fontos eseménye volt a nyár derekán bejelentett egészségügyi reform, melynek célja a több-biztosítós modell bevezetése, illetve rövid távon egy magatartás-változtató - így például a co-payment bevezetéséről szóló - szabályozási csomag, és a struktúraváltoztatást kikényszerítő szabályok megalkotása (ez utóbbiak az év végi reformtörvényekben öltöttek testet). Az Egészségügyi Minisztérium felkérte a biztosítókat, hogy támogassák a reformot, illetve vegyenek részt az előkészítő munkában. Ahhoz, hogy a biztosítók érdemben, szakmai szempontok alapján fel tudjanak készülni, és a biztosítói szempontokat hatékonyan kommunikálni tudják a törvényalkotók számára, az érdeklődő biztosítók megalakították az Egészségügyi Reformbizottságot. A bizottság általános feladata (víziója) az egészségbiztosítási törvény szakmai oldalról történő támogatása.

A bizottság munkájának alapelvei:

  • a bizottsághoz bármely, Magyarországon működő biztosító csatlakozhat,
  • munkáját állandó személyekkel végzi, döntéseknél minden biztosító egy szavazattal rendelkezik,
  • egy-egy konkrét témával szakértői munkacsoport foglalkozik,
  • a biztosítók kifelé - közös véleményként - csak a bizottságban egyeztetett álláspontot jeleníthetnek meg.Szakmai nap keretében a szakma megismerte az Egészségügyi Minisztérium reform elképzeléseit, erre válaszul a biztosítók bemutatták a Zöldkönyvről kialakított véleményüket, a lehetséges magánbiztosítási szerepeket finanszírozási modelleken keresztül, illetve az önálló baleset-biztosítási ágazat magánbiztosítói felvállalhatóságát a külföldi tapasztalatokra alapozva.

Az ősz folyamán a biztosítók képviselői bekapcsolódtak az EÜM reformbizottsági munkáiba.

A Reformbizottság számára hamarosan világossá vált, hogy bár a hazai üzleti biztosítók az egészségügyi reform jelen állása alapján üzleti potenciált látnak az egészségbiztosítási piac liberalizációjában, ugyanakkor nem rendelkeznek elegendő információval egy adekvát döntés meghozatalához. A biztosítók számára kulcskérdés meghatározni a piacra való belépés paramétereit, a lehetséges kockázatokat, a várható nyereséget, ezért a helyzet értékeléséhez megrendeltek egy szakértői tanulmányt. A tanulmányt a megrendelő biztosítók magyar és angol nyelven megkapták, és főbb tanulságai egy 20 perces prezentáció formájában bemutatásra kerültek ez év januárjában az „Egészségbiztosítási reform 2007-2009” konferencián is.

PSZÁF vizsgálat

A Felügyelet 2006 márciusában célvizsgálatot rendelt el a Mabisznál. A PSZÁF nem felügyeleti szerve a Mabisznak, a Kártalanítási Számla kezelése azonban a Bit. hatálya alá tartozik, s ezen a területen érvényesülnek a Felügyelet jogosítványai is. A vizsgálat március és április hónapokban tartott; az ellenőrzés 2003. január 1-jétől a vizsgálat lezárásáig tartó időszakra terjedt ki, melynek célja a Mabisz - Kártalanítási Számla kezelésével kapcsolatos - tevékenysége során felmerülő kockázatok és a kockázatkezelés színvonalának feltárása volt.

A PSZÁF az ellenőrzés során felügyeleti intézkedést szükségessé tevő kockázatot nem tárt fel, ezért a 2006. július 14-én keltezett J-II/119/2006. számú határozatával az eljárást felügyeleti intézkedés alkalmazása nélkül lezárta.

Versenyhivatali vizsgálat és eljárás

A Gazdasági Versenyhivatal 2005. június 20-án versenyfelügyeleti eljárást indított két tagbiztosítónk, valamint vertikális partnerei (alkuszok, javítók szövetsége) ellen kartell-magállapodás gyanúja miatt. (A vizsgált időszak: 2001. szeptember-2003. december.) A feltételezett megállapodás - a GVH rendelkezésére álló információk szerint - a Mabisz Gépjármű-biztosítási tagozatán belül kerülhetett megkötésre és kiterjed minden, a gépjármű-biztosítás területén érdekelt biztosítóra. Ezen adatok birtokában a versenyhatóság 2005. október 15-én a Mabiszt is eljárás alá vonta.

A GVH - bírói engedéllyel - „rajtaütésszerű” (hivatalos terminológia!) helyszíni vizsgálatot tartott a Mabisz irodáiban, melynek keretében a feltételezett törvénysértést bizonyító iratokat, dokumentumokat és adathordozókat foglalt le. A Versenytanács - előzetes állásfoglalásában - kartelltilalomba ütközőnek minősítette a Mabisz azon magatartását, hogy a Gépjármű-biztosítási tagozatán belül az egyik tagbiztosító tájékoztatást adott a javítóipari óradíj tárgyalásokról, és ezzel a tagbiztosítók máshonnan - előzetesen - be nem szerezhető, és döntéseiket is befolyásoló üzleti adathoz jutottak. (Információ-kartell.)Mindezek alapján az előzetes állásfoglalás a Mabisz jogsértő magatartásának megállapítását, az attól való eltiltást, valamint versenyfelügyeleti bírság kiszabását indítványozta. Jelezte, hogy a kiszabható bírság legmagasabb összege a tagbiztosítók előző üzleti évben elért nettó árbevételének 10 százaléka.

A Mabisz az ügy kapcsán terjedelmes, az eljárás alá vontak érdekeit is szem előtt tartó észrevételeket (védekezést) terjesztett elő, amelyet a zárt tárgyaláson szóban is kiegészített.

  • Védekezésében rámutatott, hogy a biztosítás (főleg a gépjármű-biztosítás) területén kooperációkényszer van a piaci résztvevők között, akik nem működhetnek izoláltan a piacon. Nagy jelentősége van annak, hogy hol húzza meg a versenyfelügyeleti gyakorlat a jogsértő magatartás, illetőleg a jogszerű magatartás közötti határt.
  • A Mabiszon belül a piac már máshonnan jól értesült szereplői találkoznak egymással, így nem helytálló, hogy az ülésen máshonnan előzetesen be nem szerezhető információkat közöltek volna egymással. A biztosítók alkalmazottai évtizedes napi kapcsolatban vannak a javítói piaccal, az igazságügyi és más gépjármű műszaki szakértőkkel, a károsultakkal, azok jogi képviselőivel; az egész autójavító ipari infrastruktúráról naprakész ismeretekkel bírnak. A viszonylag kevés szereplős (bár állandóan bővülő) autóbiztosítási piacon zajló munkaerő-áramlás következtében mindegyik versenytárs hiteles ismeretekkel bír a piacról és a piaci szereplők tevékenységéről. A vélelmezett információcserének egyébként sem volt piackorlátozó hatása.
  • A vizsgált időszakban a piacon még kvázi hatósági díjak voltak, ami eleve kizárta, hogy a díjmegállapítást az információcsere befolyásolja.
  • A Mabisz nem értett egyet azzal, hogy minden - árakkal kapcsolatos - információcsere versenykorlátozó és ezért versenyjogsértő. Ez csak akkor helytálló, ha a magatartás célja vagy hatása a verseny korlátozása.

A Versenytanács az ügyben december 21-én határozatot hirdetett, amelyet - írásbeli indokolással - február 13-án kézbesített. A VT -a védekezésnek részben helyt adva - a Mabisz ellen az eljárást megszüntette. Indokolásában rámutatott:

  • A szakmai szervezetek egyik hagyományos funkciója az adatok gyűjtése, cseréje, szolgáltatása. Ez azonban nem sértheti azt az elvet, hogy a versenytársaknak egymástól függetlenül kell kialakítaniuk a versenyben tanúsított magatartásukat, anélkül, hogy tudomásuk lenne a versenytársak jövőbeni magatartásáról.
  • Nem minden vállalkozások közötti információcsere minősül versenyellenesnek. Jogsértő ugyanakkor minden olyan, a szövetség által szervezett információcsere, amelyeknek az a célja vagy hatása, hogy a versenytársak bizonytalan viselkedéséből eredő kockázatokat csökkentsék.
  • A Versenytanács nem talált olyan bizonyítékot, amely igazolta volna, hogy a biztosítók között a Mabisz keretei között megállapodás jött létre az alkalmazandó javítói óradíjakat illetően, vagy e tárgyban a Mabisz versenyjogilag releváns döntést hozott volna. Ezért a VT a Mabisz elleni versenyfelügyeleti eljárást megszüntette.

A GVH eljárása és két tagbiztosítónk marasztalása súlyos hatással volt a szövetségi és főleg a tagozati munkára. A versenyszabályok megsértésétől tartva a szervezetek működése sajátosan alakult: az információk áramlása megszűnt, vagy nagyon leszűkült.Mindez részben a versenyszabályok, illetőleg a versenyhatósági gyakorlat téves értelmezéséből fakad. Mint arra a VT is rámutatott, az együttműködés és az információcsere csak akkor tilos, ha annak célja, vagy hatása a versenykorlátozás. Ilyen tevékenységet pedig sem a Mabisz, sem a tagbiztosítói nem folytatnak.

Ombudsmani vizsgálatok

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese vizsgálatot rendelt el, ugyanis több panaszos kifogásolta: egyes biztosítók a kgfb díjának megállapításánál eltérő tarifát alkalmaznak aszerint, hogy vagy férfi a gépjármű tulajdonosa (üzemben tartója). A panaszok alapján felmerült a nemek közötti - Alkotmányba ütköző - diszkrimináció gyanúja. A Mabisz előzetes állásfoglalásának kikérése után az ombudsman megállapította, hogy egyes biztosítók más-más díjat alkalmaznak a szerződők életkora, vezetési tapasztalata, valamint nemük alapján. Emellett további korrekciókat is alkalmaznak; ezeknek alapja a kárstatisztika és a kockázatelemzés. Az Alkotmány nem általában tiltja az állampolgárok közötti megkülönböztetést, a tilalom arra vonatkozik, hogy a jognak mindenkit egyenlőként kell kezelnie. A megkülönböztetés csak akkor sérti az emberi méltóságot, ha az önkényes, vagyis nincs kellő indoka.

A biztosítók a kárstatisztikai adatokat részletesen elemezve állították fel a kockázati kategóriákat, s erre figyelemmel a nemre, korra, vezetési tapasztalatra vonatkozó különbségtétel nem tekinthető önkényesnek, indokolatlannak, vagyis a diszkrimináció tilalmába ütközőnek.

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, illetőleg állandó helyettese tartják magukat ahhoz, hogy a biztosítók tevékenységével és eljárásával összefüggésben - hatásköri korlátok okán - nem kezdeményezhetnek vizsgálatot. Az ombudsmani értelmezés szerint ez alól csak egy kivétel van: a gépjárművek üzembentartóinak kötelező felelősségbiztosítása, amit a Hivatal egy sajátos „közszolgáltatás”-nak tekint. (Az álláspontot a Mabisz nem osztja!)Itt külön említést érdemel, hogy az általános helyettes már több ízben kezdeményezte a 190/2004. (VI. 8.) Korm. rendelet módosítását akként: ha a gépjármű eladója az eladás tényét elmulasztja bejelenteni, akkor őt tekintsék üzembentartónak, ha pedig az eladó a bejelentési kötelezettségének eleget tett, de a vevő nem, akkor a tulajdonost tekintsék annak. Ebben az esetben a Kártalanítási Számla kezelője a károkozó személytől - üzembentartótól - követelhesse a kifizetett összeget. (A kezdeményezéssel a Mabisz nem értett egyet.)

Szövetségi szolgáltatások

Folyamatos az informatikai szolgáltatások korszerűsítése és bővítése. Lekérdezhető módon működik a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás díjait megjelenítő oldalunk, amelyet nagy sávszélességű szerverre helyeztünk. A Mabisz negyedéves statisztikai gyorsjelentésének részletes adatait csak az elnökség tagjai kapják, ez angol nyelvű változattal és grafikus tartalommal bővült. Publikus változatát honlapunkon jelentettjük meg. Ugyancsak a honlapunkon tesszük közzé a Zöldkártya megállapodás teljes dokumentációját és kapcsolódó közleményeket, valamint azokat az adatokat, amelyek az Információs Központ-i feladatok ellátása körében kezelünk.

A honlapon publikáljuk - folyamatos frissítéssel - a Szövetségnél fellelhető nemzetközi szakirodalom listáját, valamint a Mabisz besorolással ellátott vagyonvédelmi eszközök katalógusát. A Szövetség weboldalainak látogatottsága folyamatosan nő, 2006-ben mintegy 2,47 millió oldalletöltést regisztráltunk.

A nemzeti AIDA szekcióval együttműködve indítottuk be és működtetjük a biztosítási jogi honlapot (www.aidahungary.hu), amelyen fellelhetők a biztosításjogi publikációk, szakcikkek, kongresszusok anyagai, és fórum-levelezésre is alkalmas. Itt tesszük közzé a Ptk. reformmal kapcsolatos szakmai anyagokat, s ez egyben a szakma egyik fóruma is.

A Vademecum (Biztosítási szótár A-Z-ig ) teljes szókészletének beépítésével működik a www.FinDict.hu, az első hazai interaktív angol-magyar-francia pénzügyi szakszótár és fogalomjegyzék. Az ingyenesen elérhető online adatbázisban jelenleg 28 300 kifejezés található; 2700 kifejezésnél pedig a fordításon túl definíció, bővebb magyarázat is olvasható. A Mabisz megszervezte a kgfb díjak közös, jogszabályi rendelkezésen alapuló sajtóközzétételét két országos napilapban, és megszervezte a megtérítési igények elszámolását az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral, valamint az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatósággal.Folyamatos a Biztosítási Szemle tartalmi megújítása a szakmai, tudományos jellege erősítésével. A Biztosítási Üzletkötő című periodikát integráltuk a lapba. A Szövetség az Elnökséget - és rajtuk keresztül a tagbiztosítókat - a szükség szerint megjelenő elektronikus hírlevelével, a Mabisz Info-val tájékoztatja a hazai és a nemzetközi biztosításügy fontosabb történéseiről. 2006-ben 14 hírlevél jelent meg.2006 februárjától minden pénteken megjelenik az elektronikus formában továbbított Sajtó Tallózó, amely a hét fontosabb és a biztosításügyet érintő sajtóközleményeit tartalmazza.

A Budapest Rádió és a Gazdasági Rádió mellett - szakmai közreműködésünkkel - a Klub Rádió is állandó biztosítási rovatot indított (rovatvezető: Berecz Anna.)November végén tartottuk Budapesten az immár hagyományos IX. AIDA Budapest Biztosítási Szemináriumot. A kétévenként megrendezett nemzetközi konferencia témája: „Új tendenciák a biztosítási szerződési jog törvényi szabályozásában” - volt.

Befektetési pályáztatás

Az Ügyvezető elnökség márciusban úgy döntött, hogy - tekintettel a Kártalanítási Számla kezeléséhez kapcsolódó tartalékok volumenére - a befektetés biztonsága érdekében célszerű a tevékenységet megosztani, illetve több befektető bevonásával csökkenteni a kockázatot. (Ezt egyébként a PSZÁF-vizsgálat is javasolta.) A tevékenységre pályázatot írtunk ki, és annak értékelése után három befektető között egyenlő arányban osztottuk meg a befektetési portfóliót 2007. január 1-jétől: AEGON Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt., OTP Alapkezelő Zrt., Generali Alapkezelő Zrt.

VII.

Tagozatok tevékenysége

Jelenleg 16 tagozat, és irányításuk alatt 6 állandó bizottság működik. A tagozatok, bizottságok továbbra is a szövetségi munka jelentős és fontos intézményei, bár egyes tagozatok tevékenysége a GVH vizsgálatot követően elbizonytalanodott.

Aktuáriusi tagozat

A tagozat a Magyar Aktuárius Társasággal (MAT) együttműködve álláspontot alakított ki több kérdésben.

  • Állásfoglalást alakított ki a biztosítási kockázatokról és a „lakásért életjáradék” szerződésekről.
  • Elvi javaslatot dolgozott ki a tartalékrendelet módosítására.
  • Részt vett a többlethozam visszajuttatás szabályaira vonatkozó PSZÁF ajánlás tervezetének kidolgozásában.

Belső ellenőrzési tagozat

A tagozat feladata az ellenőrzések tapasztalatainak feldolgozása, a felügyeleti vizsgálatok során felmerülő igények egységes kezelése.Tárgyalt témák:

  • A pénzmosással kapcsolatos jogszabályok, ajánlások és szabályzatok tervezetének véleményezése és értelmezése.
  • Az átfogó PSZÁF ellenőrzések tapasztalatainak értékelése.
  • A negyedéves PSZÁF jelentés táblánkénti elemzése.
  • A PSZÁF ajánlástervezetek és a belső ellenőrzés összhangjának megteremtése.
  • Életbiztosítási csalások elemzése.
  • Panaszügyek kezelésének gyakorlata.

A tagozat képviselteti magát a PSZÁF munkabizottságában is.

Egészség- és Baleset-biztosítási tagozat

A tagozat vitaanyagot tárgyalt meg a Ptk. módosításáról.

A MÉBOT Konferencián előterjesztett felvetés alapján elemezték a madárinfluenza miatt bekövetkező egészségkárosodás és a biztosítási szerződésben rögzített baleset fogalom összefüggéseit, illetőleg az általános baleset fogalom esetleges bővítésének szükségességét.

A tagozat szakmai napot rendezett az aktuális baleset-biztosítási problémákról a társtagozatok közreműködésével. Folyamatosan tárgyaltak az egészségügyi reformmal kapcsolatos fejleményekről.

Életbiztosítási tagozat

A tagozat aktívan részt vesz a PSZÁF munkabizottságában. Többször tárgyalta a tagozat az életbiztosítási szerződéskötés előtti szükségletfelmérés, igényfeltárás módszertanát, és közreműködött az e tárgyban született felügyeleti módszertani útmutató elkészítésében. Ugyancsak felügyeleti egyeztetés folyik a jelzáloghitelekhez kapcsolt életbiztosítások termékismertetője tárgyában, és megkezdődött az életbiztosítási szerződések transzparenciájának kidolgozása.

A 2006 nyarán hozott kormányzati adócsomag végrehajtása több gyakorlati kérdést is felvetett, ennek tárgyában a tagozat szakmai anyagot készített a PM számára.

Az unisex direktíva kapcsán hozandó hazai szabályozás előkészítése az év legfontosabb tagozati feladata.

Értékesítési tagozat

>Kiemelt témák voltak:

  • Az ügynökregiszter működésnek tapasztalatai.
  • Alkuszok szerepe az életbiztosítások értékesítésében.
  • A foglalkoztatási formákkal kapcsolatos tapasztalatok elemzése.
  • Transzparencia.
  • A Bit. módosítási tervezete.
  • A FBAMSZ javaslata a közvetítői pozíciókról.

Gépjármű-biztosítási tagozat

A tagozat 2006. év elején értékelte a gfb-kampányt, amely az előző évekhez képest problémamentesen zajlott le.Tömeges balesetek kapcsán előtérbe kerül az ilyen jellegű károk biztosítók közötti hatékony és gyors intézésének kérdése. A téma részletes megvitatására és a közös álláspont kialakítására a Kárrendezési Albizottság kapott felkérést.Jelentős feladat volt a gfb üzletág minimum feltételeinek kialakítására létrehozott PSZÁF munkacsoportban való közreműködés, a munka eredményeként megszületett a biztosítók ajánlatkezelési és kárrendezési tevékenységét szabályozó felügyeleti ajánlás.

A rendőrséggel már meglévő együttműködés színvonalának javítása érdekében az ORFK Közlekedésrendészetének igazgatója tájékoztatást adott a tagozat tagjainak a közlekedési balesetek alakulásáról és a rendőrség tevékenységéről.

A tagozat megtárgyalta a kártörténeti igazolások kiadásának módját és tartalmi követelményeit, az üzembentartó váltáshoz kapcsolódó bonus átvitel lehetőségeit, valamint a 2007. évi díjhirdetéssel kapcsolatos feladatokat.

Gépjármű Kárrendezési Bizottság

Tárgyalt témák:

  • Az Autópályakezelő Rt. biztosítókkal szembeni kártérítési követeléseinek kezelése.
  • A vagyonvédelmi eszközök besorolásával kapcsolatos problémák.
  • FUVOSZ-MABISZ együttműködés.
  • Tömeges balesetek kezelése.
  • Javaslat a 35/2000. BM rendelet módosítására.

Gépjármű Kármegelőzési és Vagyonvédelmi Bizottság

Jogszabályi változások miatt szükségessé vált a bizottság működését szabályozó dokumentumok (ügyrend, feltételek) átdolgozása. A jogszabályi előírások értelmezése kapcsán a tagozat tárgyalásokat folytatott a Központi Közlekedési Felügyelettel és az IRM bűnmegelőzési tanácsadóival.

Az év folyamán 166 gépjárművédelmi eszköz biztosítói besorolást végeztek el a szakértők.

Informatikai tagozat

Az elmúlt év legjelentősebb témája a BM (évközben névváltozás) kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás kötvény-nyilvántartásával kapcsolatos munka folytatása volt. A tagozat delegáltjai - a Gépjármű-biztosítási tagozat szakértőivel együtt - részt vettek a BM-Mabisz közös munkacsoport folyamatos tevékenységében: értékelték a 2001 óta működő rendszer tapasztalatait, és módosítási javaslatokat dolgoztak ki. A tagozati üléseken a biztosítási szakma aktuális kérdéseinek informatikai vonatkozásival foglakoztak kerekasztal-beszélgetés formájában.

Jogi tagozat

A gépjármű-biztosítást érintő PSZÁF ajánlástervezet és a közvetítőkkel kapcsolatos jogi helyzet jelentős változása miatt a tagozat rendkívüli üléseket is tartott.

A tagozat - az Ügyvezető elnökség felkérése alapján - megtárgyalta és elemezte a foglalkoztatási formák jogi környezetével összefüggő aktuális problémákat.

A testület foglalkozott a távértékesítés kérdésével is, különös tekintettel a biztosítás írásbeliségére és a közvetítő nélkül kötött szerződésekre.

A tagozat folyamatos munkakapcsolatot tart a Felügyelet jogi apparátusával, és az egyeztetések kapcsán - több témában -az értelmezések jelentősen közelítettek egymáshoz. (Közvetítők megbízási jogviszonya, az adatvédelem néhány kérdése, a PSZÁF panaszügyintézése és a tájékoztatása.)

Kockázatelbírálói tagozat

Kiemelt témák voltak:

  • Kockázatelbírálás a unit-linked típusú életbiztosításoknál.
  • Az ún. „automata” kockázatelbírálás tapasztalatai.
  • A depresszió élet- és egészségbiztosítási kockázata.
  • A madárinfluenza megítélése kockázatelbírálói szempontból.
  • A lombikbébi programban résztvevő kockázatának kezelése.
  • A testsúly szerepe a várható életkorra és a megbetegedési hajlamra.
  • Az ún. second opinion kockázat tapasztalatai.
  • A baleset definíciójának elemzése.
  • Az egészségügyi reformmal kapcsolatos tervezett változások.

Mezőgazdasági tagozat

Az ágazat helyzetét a díjtámogatás megszüntetése érzékenyen érintette. A kárenyhítési rendszer törvényelőkészítési munkálataiban a tárca több ízben igénybe vette a tagozat segítségét.

A tavaszi árvíz kapcsán a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet szakmai segítséget kért a tagozattól; a testület foglalkozott a nagyfesztávú növényházak biztosítási igényével is. A magyar agrárbiztosításról szóló EU felmérés szakértői anyagának előkészítésében ugyancsak aktívan vett részt a tagozat.

A több éves tagozati tapasztalatok alapján valamennyi, mezőgazdasági biztosítással foglalkozó tagbiztosító hozzájárul a jégkárcsökkentő kármegelőzési tevékenység költségeihez.

Orvosi tagozat

A tagozat szoros kapcsolatot tart a szakmai tudományos szervezetekkel, elsősorban a MÉBOT-tal.

Az elmúlt két évben sikerült a magánbiztosításban és a társadalombiztosításban dolgozó orvosok közös tudományos megjelenítését elérni. Jelentős előrelépést jelentett a biztosítási orvostani szakvizsga bevezetése, mely hosszú évek munkájának eredményeként integrálódott a szakorvosi képzés rendszerébe. Számos kolléga már le is tette a szakvizsgát.

Pénzügyi és Számviteli tagozat

A tagozat szakértői véleményezik a jogszabályok, PSZÁF ajánlások számviteli vonatkozású részeit, ezek között kiemelkedő fontosságú a felügyeleti díjak rendszerének újraszabályozására vonatkozó javaslat.

A tagozat szakértői részt vesznek a PSZÁF által életre hívott Számviteli Munkacsoportban, ahol megvitatták - többek között - az élet-, a nem-életbiztosítási, valamint a nem biztosítási tevékenység szétválasztásával kapcsolatos számviteli javaslatot, az életbiztosítási többlethozamok visszajuttatásáról szóló ajánlás tervezetét, továbbá a devizában kötött biztosítások számviteli kérdéseit.2006 júniusában a tagozat második alkalommal folytatott konzultációt a Szolvencia II. szabályozásról az osztrák szövetség illetékes szakértőjével.

Szállítmánybiztosítási tagozat

A logisztikai szolgáltatókkal kialakított kapcsolat keretében a tagozat kihelyezett üléseket szervezett a Csepeli Szabadkikötőben és a Budapesti Logisztikai Központban, és - az árubiztonságra vonatkozó információk, technológiák megismerése céljából - felvették a kapcsolatot a Magyar Logisztikai Egyesülettel.

A tagozat tavaly nem vett részt az IUMI konferencián, annak anyagát továbbították az érintett tagbiztosítókhoz. A szakmai ismeretek szélesebb körbe való ismertté tétele érdekében honlapot indítanak.

A tagozat folyamatosan értékeli a célpiacokat, a kialakuló trendek, a kárrendezési tapasztalatok.

Utasbiztosítási tagozat

A fizetőképes réteg utazási kedve - a jól induló év ellenére - az elmúlt esztendőben csökkent, ami megmutatkozott az utasbiztosítások terén is. A év során folyamatosan napirenden volt - és az idei évre is áthúzódik - az utazásszervezésre vonatkozó kormányrendelet immár sokadik módosítása. A tagozat kísérletet tett egy régi kezdeményezés megvalósítására, amely az utazási irodáknál kizárólag a gépen történő biztosításkötést tette volna lehetővé. A technikai háttér immár minden utazási irodánál rendelkezésre áll; a rendszer bevezetése egyetlen tagbiztosító ellenállása miatt függőben maradt.

Vagyonbiztosítási tagozat

Kiemelt téma volt a 4-es metró építésével kapcsolatos közbeszerzési és biztosítási tender, az együttbiztosítási lehetőség elemzése.Visszatérő téma az önkormányzati és az állami vagyon biztosítása, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium ártéri biztosítási igényére a tagozat állásfoglalást alakított ki. Az IIR szakkonferencián a tagozat előadókkal is képviseltette a hazai biztosítási szakmát. A Münchener Rück konferenciát rendezett Budapesten a környezetszennyezési felelősségbiztosításról, amelyen a tagozat tagjai részt vettek.Földrengés témakörben - az Európában már mindenhol egységesen alkalmazott - EMS skála itthoni bevezetésére történt javaslat.

A tagozat felmérte a nemzetközi programok és határon átnyúló szolgáltatás hatásait.

Felelősségbiztosítási Bizottság

A bizottság éves munkája során a környezeti (ökológiai) károk témája képviselt kiemelt jelentőséget. Ebben a témában - a MR konferenciáján túl - kerekasztal-beszélgetést is tartottak a Swiss Re munkatársaival. A törekvés: az uniós normák nemzeti jogban történő átültetésekor kezelhető szabályozás szülessen. A nemzeti szabályozás megalkotásának határideje közeledik, a jogalkotó számára szakmai anyagok készülnek.

A másik jelentős téma a műszaki vezetők, és kivitelezők felelősségbiztosítási kötelezettségére vonatkozó törvényi előírás értelmezése, illetőleg a végrehajtás rendelet tervezet észrevételezése volt. A téma bonyolultsága abból ered, hogy az építőipari szektor résztvevőinek eltérő a felelőssége, valamint a többi szakma biztosítottsága nehezen harmonizálható, a fedezeti terjedelem megfogalmazhatósága is kérdéses. Az ÉVOSZ fellépésének is köszönhetően a végrehajtás egyéves halasztást kapott (2008. január), és várhatóak további törvénymódosítások is. A személy- és vagyonvédelmi szervezetek felelősségbiztosítási kötelezettsége kapcsán, - az engedélyezési hatóság (rendőrség) kérésére - olyan álláspont született, hogy a biztosítók a kötvényekre rávezetik a szerződéses és a szerződésen kívül okozott károk - szabályzatuk szerinti - fedezetét is.

Lakásbiztosítási Bizottság

Az évet biztosítási szempontból az elemi károk - árvíz, két földrengés, illetve a szélsőséges időjárási viszonyok, okozta biztosítási események (augusztus 20.) -, valamint az őszi zavargások következtében keletkezett károk jellemezték. A bizottság rendszeres feladatai közé tartoznak a társasházi szerződésekkel kapcsolatos témák, problémák megbeszélése, az új ajánlások kialakítása. Megvalósult az elemi károk szövetségi gyors szolgáltatása (árvíz, földrengések, vihar, felhőszakadás károk); 2004-2005-2006-os összehasonlító elemi kár statisztika készült. Ennek alapján a kormányzati szervek, a média és a sajtó tájékoztatása gyors, pontos és szakszerű.Biztosítási esemény fogalmak harmonizálása érdekében: villámcsapás másodlagos hatásának elemzésére is került sor.

A bizottság tanulmányozza - a mezőgazdasági területen már biztató eredményekkel rendelkező NEFELA jégeső elhárító rendszer tapasztalatait. A bizottság véleményezte a kormányzat árvízi helyreállítási jogszabálytervezetét.Belvíz-árvíz témában, valamint az augusztus 20-i károkkal kapcsolatban a felelősségi károk, a vis maior károk fogalmának tisztázására, a „zavargások” kizárás értelmezésére is sor került.

Technikai Bizottság

A Technikai Bizottság legfőbb célkitűzésének tekintette a budapesti 4-es metró építés-szerelés biztosításának hazai piacon tartását. A bizottsági ülések jelentős részén ez a téma szerepelt és végül sikerrel zárult; 6 hazai biztosító közös közbeszerzési pályázaton nyerte meg a pályázatot. A technikai bizottság tagjai jelentős szerepet játszottak a szakmai kihívást jelentő egyedi szerződés létrehozásában. A szakmai konzultáció a következő években tovább folytatódik a kártapasztalatok elemzésével. A bizottság emellett a piaci eredmények, változások folyamatos figyelemmel kísérését és egyéb aktuális témákban történő konzultációt tartott napirenden, kitérve az egyre puhuló piac veszélyeinek taglalására.

Vagyonvédelmi és Kármegelőzési Bizottság

A bizottság a 2006. évben is folytatta a vagyonvédelmi eszközök termék-megfelelőségi ajánlását. Az év folyamán 136 cég, vállalkozás kereste a lehetőséget saját gyártmányai, vagy az általuk forgalmazott külföldi eredetű termékek magyarországi elismertetésére, a biztosítói ajánlás elnyerésére. Ebbe a számba beletartoznak azok a cégek is (48 cég), amelyek 6 év után újra kérték az általuk forgalmazott vagy gyártott vagyonvédelmi eszközök vizsgálatát. Az érvényesség lejárása miatt 85 cég élt a lejárt okmányok meghosszabbításának lehetőségével.

A bizottság a szakértői vélemények és a bemutatott termékek ismeretében, a külföldi termékeknél a külföldi minősítések eredményének figyelembevételével 1856 terméket sorolt be. 2006-ban elkészült a harminc EU-szabvány honosítása, és jelenleg folyamatban van a MABISZ új ajánlási rendszerének kidolgozása.

Viszontbiztosítási tagozat

A tagozat tagjai zömében elektronikus úton tartják a kapcsolatot egymással, elsősorban operatív ügyekben.

Az év során elemezték a jelentősebb károkat és áttekintették a viszontbiztosításban alkalmazott elszámolási rendszerek.

VIII.

Kiemelt feladatok 2007-re

A Magyar Biztosítók Szövetségének közgyűlése a szervezet 2007. évi kiemelt faladatait az alábbiakban határozza meg:

  • A biztosításügyhöz kapcsolódó EU jogalkotással kapcsolatos hazai kormányzati álláspont kialakításában való aktív részvétel.
  • Részvétel az egészségbiztosítási reform további alakításában.
  • Aktív és eredményes közreműködés a Polgári Törvénykönyv biztosítási, biztosításközvetítői és kártérítési fejezetének kodifikációjában.
  • A Szövetség szolgáltatói funkcióinak erősítése, információs bázisának bővítése.

FIGYELMÉBE AJÁNLJUK

Vissza a lap tetejére