- A hazai biztosításfelügyeleti szakemberek mikor kerültek először kapcsolatba kollégáikkal a világban?

- A magyar biztosítási piac fejlődésének történetében kevéssé ismert tény, hogy Bárd Károly és Ébli Éva biztosításfelügyeleti tevékenységének idején, 1986-tól Magyarország bekerült a felügyeletvezetők nemzetközi közösségébe. Jómagam 1986-ban az amerikai NAIC (National Association of Insurance Comissioners) washingtoni és Kansas City-beli vezetőivel tárgyaltam először arról, hogy létre kellene hozni a biztosításfelügyelők valamiféle nemzetközi szövetségét. Nem titkolt célunk volt akkoriban az is, hogy ennek révén kelet-európai köztisztviselők is nyugati felügyeleti tapasztalatokat szerezhessenek. 1991-től újabb tárgyalások indultak e témáról Washingtonban és New York-ban. Rá két évre a NAIC nyári kongresszusára az amerikaiak a Föld összes biztosítási felügyeletét meghívták, sőt vállalták azt is, hogy 1 évig finanszírozzák a világszervezet elődjét.

- Ezt követte az IAIS tényleges megalakítása, amelynek úgy tudom Ön is részese volt…Mit jelentett ez az ország számára?

- 1994-ben 12 másik felügyeleti vezető kollégámmal egy szállodaszobában vágtunk bele a szervezet létrehozásába. Ez azt jelenti, hogy Magyarország és egész Közép-Európa képviseletében egyedül mi lehettünk ott a kezdeteknél. Megjegyzem, a 13 „alapító atya” közül ma én vagyok egyedül aktív. A kilencvenes években az IAIS-en belül továbbra is hazánk képviselte a régiót, s én két cikluson át tagja voltam az IAIS elnökségének. Ennek is köszönhetően 8-10 magyarországi biztosításfelügyelő kolléga folyamatosan részt vehetett a különböző nemzetközi munkabizottságok, konferenciák, egyéb fórumok munkájában. Ők Magyarország európai uniós csatlakozásakor a biztosításügy témájának kulcsembereivé váltak és ma is a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) meghatározó munkatársai. Megszokták, rutinra tettek szert a nemzetközi együttműködésben és nem ijednek meg a „nagy nevektől” sem.2000-ben kirúgtak az akkori felügyelettől és elveszett az a törekvés is, hogy Magyarország kapcsolattartó, értékközvetítő, az ügyeket elintéző állam legyen a nemzetközi biztosításfelügyelői együttműködésben. Több pozíciót is elveszítettünk az IAIS-ben is, s különleges megállapodásunkat is Oroszországgal, amelynek köszönhetően sok ottani ügyben is a nyugat-európai kollégák a mi segítségünket kérték.

- Három éve azután ismét elkezdődtek az egyeztetések a szervezettel. Ennek köszönhető a mostani megtisztelő pozíció?

- A PSZÁF stratégiáját meghatározó, 2004-ben megalakult Felügyeleti Tanács ismét az aktívabb szakmai diplomáciát tűzte zászlajára. Ez a testület szerint egyaránt fontos az ország és a PSZÁF hírneve, a régiós gazdasági érdek és a magyarországi biztosítók szempontjából is. Két éves munkánk érett be azzal, hogy tavaly októberben ismét felkértek minket: Magyarország képviselje a régiós érdekeket az IAIS-en belül a 11 állandó tagú - plusz 4 meghívott tag - végrehajtó bizottságban. Ez óriási lehetőség Magyarországnak és a PSZÁF-nak.

- Végül is mekkora ereje van az IAIS-nak a világ biztosítási piacának befolyásolására?

- Rendkívül jelentős, hiszen a szervezet több mint 136 országot tömörítő, mintegy 180 megfigyelővel rendelkező, 400-500 fős konferenciákat szervező lobbicsoport. Fő feladata a meglévő nemzetközi standardok elterjesztése a világban, illetve a jövő új szabványainak kidolgozása alapelvek, ajánlások és tananyagok formájában. Az IAIS-nak a közgyűlés által elfogadott dokumentumai a biztosításügy globális szabályozásának alapjait jelentik. Hatással vannak az Egyesült Államok, az EU és a világ egyéb régióinak jogalkotására, illetve az egyéb pénzügyi szolgáltatók szabályozására is. Az IAIS a BIS (Bank for International Settlements) után a világ második legjelentősebb szakmai műhelyének számít a jogszabály-előkészítés terén. A világpolitika feszültségei persze visszatükröződnek e szakmai műhelyekben is. Kár tagadni, hogy a biztosításügy további fejlődésének iránya a gazdasági mellett politikai kérdés is.

- Miért kerülhettünk ismételten kiemelt pozícióba az IAIS-en belül? Hiszen a magyar piac mérete eltörpül a nagyobb uniós tagállamokéhoz képest is, nem is szólva az angolszász világról.

- A magyar részvétel inkább Közép-Európa történelmi múltjának szól, s nem annyira a régió jelenlegi piaci részesedésének a világ biztosításügyében. Ez meghatározza érdekvédelmünk lehetőségeit is. Az átalakuló, fejlődő volt szocialista országok közt reméljük, hogy a továbbiakban nemcsak az orosz, ukrán piac lendül fel, de idővel a lengyel, bolgár, román is. Hiszek abban, hogy óriási növekedési lehetőség van még a térségben, s ezzel együtt jelentős profitrátákat lehet még elérni itt. Azt látni kell, hogy óriási az érdeklődés a régió biztosításügye iránt: mindenki megindult a közép-európai piacok felé. Az IAIS-en belüli egyik feladatunk ennek segítése, szellemi-technikai háttérrel, vagy akár az esetleg felmerülő konfliktusok békés elintézésével. Nem zárható ki, hogy akár magyarországi biztosítók leányvállalatainak útját is egyengetni kell a térségben.

- Miért „éri meg” nekünk az aktív részvétel az IAIS-en belül?

- Magyarország csak akkor tud szerepet játszani a nemzetközi porondon, ha egyúttal az EU egészében fontos szereplővé válik. Ha sikeres a közép-európai tevékenységünk, sikeresek leszünk az Unióban is. A nyolcvanas-kilencvenes évekhez képest kétségtelenül meggyengültek a pozícióink a szervezeten belül, s most kétségbeesetten próbáljuk újra felépíteni azokat. Munkatársaink így sok feladatot „társadalmi munkában” végeznek el. El kívánjuk érni azt is, hogy a világ biztosításfelügyelői jöjjenek Magyarországra, ismerjék meg a hazai megoldásokat: működjenek együtt az itthoni kollégákkal, akik OECD vagy IAIS missziókra indulnak Kelet-Európában.

- Erre jó alkalmat szolgáltathat, hogy egy év múlva a hazai felügyelet koordinálásával Magyarország rendezi meg az IAIS talán legjelentősebb eseményét, a világkonferenciát. Hogyan kell elképzelni egy ilyen eseményt?

- 2008-ban, egész Közép-Európában elsőként, mi adhatunk otthont ennek az eseménynek. Olyan versenytársak után szereztük meg a rendezés jogát, mint Kína, az USA (Florida), s megelőztük Rio de Janeirót. Ez arra is kötelez minket, hogy szakmai és kulturális szempontból is feledhetetlen világkongresszust rendezzünk. A talán legfontosabb szakmai feladatunk a magyar biztosításügy „reklámozása” a világban. Ezen felül meg kell majd ismertetnünk a várhatóan 600-700 fős vendégsereget az ország szépségeivel, kulturális - sőt kulináris - értékeivel. Ez egyúttal országimázs-építést is jelent, ami erkölcsi kötelességünk. Ha a feladatot jól teljesítjük, 2009-2010-re - mire a PSZÁF Felügyeleti Tanácsának jelenlegi mandátuma lejár - a magyar biztosításügy visszatér a nemzetközi „fősodorba”. Célunk az, hogy Magyarország kerüljön be a világ 16 legismertebb felügyelete közé. Ez általában is megnöveli a magyar biztosítási piac, sőt az egyéb pénzügyi holdingok értékét a világ, illetve a tőzsdék szemében. A nemzetközi munka tehát befektetés, amely az ország erkölcsi állapotát és anyagi gazdálkodását egyaránt fellendíti.

- Talán költői a kérdés, de érdemes-e részt venni a hazai biztosítók munkatársainak is ezen a fórumon?

- A kongresszus nyitott abból a szempontból, hogy lehetőség van az ország biztosításügyének bemutatására. Az eddig kialakult gyakorlat szerint általában a fogadó ország biztosítói saját pavilonokat állítanak fel az esemény helyszínén, szóróanyagokat adnak ki, s versengenek az ebédek, vacsorák szponzori lehetőségének elnyeréséért. Ezeken természetesen a házigazda társaság képviselője jogosult elmondani az üdvözlő beszédet. A konferencián megjelennek az adott ország szakmai szövetségei is, akik így szintén magukra irányíthatják a figyelmet. Az esemény előkészítését a PSZÁF végzi egy előre elkészített, 30 oldalas kézikönyv útmutatása alapján. Ennek során már most felvesszük a kapcsolatot a magyar piac intézményeivel, jelezve, hogy ez számukra is óriási lehetőség és esély a bemutatkozásra. Nem zárkózunk el attól sem, ha az eseményen a bankpiac vagy a nyugdíjalapok képviselői is részt vesznek: a hazai pénzügyi konglomerátumokon belül amúgy is „összeér” a biztosítási és az egyéb pénzügyi tevékenység.

FIGYELMÉBE AJÁNLJUK

Vissza a lap tetejére