Tavaly fordult meg először az élet- és nem-életbiztosítások sorrendje díjbevétel tekintetében, illetve ezen belül drasztikusan megnőtt az egyszeri díjas konstrukciók aránya. Kedvező-e a piacnak és az ING-nek, hogy az egyszeri díjasok kerülnek előtérbe?

Valóban döntően az egyszeri díjas miatt fordult meg a két ágazat közötti sorrend, amiben erősen benne volt a kamatadó hatása. Az egyszeri díj az elmúlt 2-3 évben hihetetlenül megnőtt. Ez lehet tendencia, de az egyszeri díj előrevetítése és tervezése bizonytalan, az aktuális dolgok nagyon erősen hatnak rá. Az ING-nél úgy nőtt meg az egyszeri díjas termékek aránya az összes terméken belül, hogy ugyanakkor nem kerültek az értékesítés fókuszába, mivel tradicionálisan a folyamatos díjas konstrukciókat helyezzük előtérbe, ugyanis ezekre lehet a következő időszak terveit építeni.

Az elmúlt években a unit linked termékek vannak feltörekvőben. Van-e még létjogosultságuk a vegyes biztosításoknak?

Ez egy modernizációs fejlődés. A vegyes biztosítás is kockázati és befektetési részből áll, csak nem elég transzparens. A unit linked termékek éppen azért lettek népszerűek, mert azok jobban átláthatóak az ügyfelek számára. A vegyes biztosításnak valószínűsíthetően nincs jövője, ahol mégis, az a jelzáloghitel, mert ott garantált technikai kamatlábra van szükség, amit a unit linked konstrukciók nem tudnak minden esetben garantálni. A kockázati életbiztosításoknak van jövőjük, csak nem vegyes biztosításban, hanem különálló termékként. Ez igaz a vállalati és a lakossági szegmensre egyaránt. Ez utóbbi esetében főleg az egykeresős családmodellben.

A unit linked termékeknél az elmúlt években a jó historikus hozamokkal lehetett érvelni. Mi lesz, ha csökkennek ezek?

Ez nagymértékben múlik az értékesítőkön. Ugyanis nagyon sok függ attól, milyen módon adták el ezeket a termékeket. A piacon jelen lévő értékesítők egy része gyakran esik abba a hibába, hogy a múltbéli adatokat kivetítik a jövőre. Mi az ügyfeleink számára széles körű tájékoztatást nyújtunk, melynek során kitérünk a termékek kockázataira és költségeire is. Ez azonban még mindig nem elég, előre kell lépnünk a transzparencia és a még mélyebb ügyfél-tájékoztatás irányába.

Önök voltak, akik elsőként hoztak be euróalapú unit linked terméket. A következő években milyen irányba halad a termékfejlesztés?

Tavaly kifejlesztettünk egy olyan komplex terméket, amely egy dinamikusan változtatható, élethelyzethez igazodó biztosítási csomagot tartalmaz. A termék kidolgozása során fő szempont volt az egyéni igényekre szabhatóság és az áttekinthetőség. Úgy gondolom, a jövőben az életpálya programok kerülnek előtérbe, és a termékfejlesztésnek a transzparencia irányába kell mutatnia. Valamint a unit linked konstrukciók esetében előtérbe kerülnek majd a garantált eszközalapok. Ebbe az irányba indultunk el mi is. Nemrégiben megjelentünk a piacon egy egyszeri díjas befektetési egységhez kötött termékkel, amelyhez garantált eszközalapot rendeltünk. Nagy reményeket fűzünk ehhez a konstrukcióhoz, és már készülünk folyamatos díjú változatának a bevezetésére is.

A piacon milyen folyamatoknak kell lezajlaniuk ahhoz, hogy a termékek transzparenssé váljanak?

Nem tartom szerencsésnek a jutaléktranszparencia kérdésének megjelenését, mert nem látom, hogy tisztán ki lehetne mutatni. Teljes költségtranszparenciáról kell beszélni, és azt kellene megvalósítani. Ehhez azonban egységes és mélyreható szabályozás szükséges. A kereskedelem más területén sem mutatták ki, mekkora jutaléka van példának okáért egy gépkocsi-értékesítőnek. A költségszerkezet ettől eltérő dolog, mert abban minden benne van. A költségszerkezeti, illetve termék-összehasonlíthatósági transzparencia viszont nagyon fontos, ennek kellene eldöntenie a versenyt. A unit linkednél nagyon csalóka a kezelési és a kezdési költség nagysága. Nem találkozunk sem egységes költség-, sem egységes jutalékstruktúrával a piacon. Bizonyos fokon transzparenssé tehető, teljesen azonban nem. De melyik terméket lehet teljesen transzparenssé tenni a gazdasági életben?

A banki és a biztosítási szektor egyre erőteljesebben összefonódik. Az ING mintha kicsit háttérbe szorult volna ebben a folyamatban. Próbálnak-e erősíteni banki csatornákon?

Jelenleg több bankkal dolgozunk együtt, ez főként a jelzálogban merül ki, de kölcsönösen áruljuk egymás termékeit is. Saját bankunk egyelőre nincs. Most indult egy új kezdeményezés, felmérjük a lehetőségeket. Bankalapításban viszont nem gondolkodunk. Nem is lenne rá szükség, hiszen az ING-nek van bankja. Az pedig, hogy esetleg ez az üzletág milyen csatornán keresztül jelenik meg itthon, nem itt fog eldőlni.

A régióban milyen folyamatok zajlanak, és ezek hogyan hatnak a hazai piacra?

A legnagyobb fejlődés Közép-Európában tapasztalható. Ezt a régiót egységként kezeli az ING vezetősége, erős, 20-30 százalékos fejlődést vár el tőlünk. Ezt a növekedési ütemet a disztribúciós csatornáink és a piac bővülése biztosíthatja számunkra. Most készül a következő hároméves tervünk, amely azt tartalmazza, hogy az időszak végére meg kell duplázni az értékesítést. Ebben benne lesz az én munkám is, és teljes erőbedobással kezdtem el az utolsó évemet. Ennek a tervnek a megvalósítása kiemelt célunk, de természetesen nem bármi áron. Nem nyúlunk olyan eszközökhöz, amelyek az ING stratégiájához és értékrendjéhez nem igazodnak teljes mértékben. Így nem tervezzük a nem-élet ágazatba való belépést, illetve más piaci szereplők vagyontermékeinek a saját konstrukciókhoz való kapcsolását. Valamint nem megyünk bele a jelenleg kialakult jutalékversenybe sem. Mi nemhogy nem emeltünk jutalékot, de magasabb normához mérjük a céljutalékot.

FIGYELMÉBE AJÁNLJUK

Vissza a lap tetejére