ezzel összefüggő környezetvédelmi biztosításnak a kérdésköre.

A törvény végrehajtási rendeletének R 218-1 szakasza megfogalmazza, hogy az 1984. augusztus 30-i 84-810 számú, az emberi élet védelméről, a hajótérről és a szennyezés megelőzéséről szóló décret rendelkezik a témáról.

A törvényszövegben a fenti, első bekezdésben (l. supra) meghatározott helyen az első szakasz rendelkezik a tengerjáró hajók tulajdonosainak a hajókról elkövetett kőolajszennyezés kapcsán felmerülő polgári jogi felelősségéről, és biztosításkötési kötelezettségéről. Az L 218-1 szakasz az 1992. november 27-i, a szénhidrogén-szennyezésért való felelősségről szóló nemzetközi egyezményre utal. Tout propriétaire d'un navire transportant une cargaison d'hydrocarbures en vrac est responsable des dommages par pollution résultant d'une fuite ou de rejets d'hydrocarbures de ce navire. A Franciaországban lajstromozott, több mint 2 ezer tonna szénhidrogént szállító, állami tulajdonban lévő hajókra biztosítást kell kötni, vagy ahelyett (készfizető) kezességvállalási szerződést kell felmutatni ahhoz, hogy a hivatkozott nemzetközi egyezmény értelmében a hajó kereskedelmi útra indulhasson. Külföldi hajók esetén ugyanez a kötelezettség áll fenn, amikor behajózni, vagy kihajózni akarnak. Ha külföldi állam a tulajdonos, annak is bizonyítania kell, hogy rendelkezik az esetleges kár fedezetéhez szükséges, fent írt biztosítékokkal. Mindez hadihajókra és nem kereskedelmi útirányú állami hajókra nem vonatkozik. Mindezen feltételekkel kapcsolatban a hajót átkutatni nem csupán a rendőrség, de a vám- és pénzügyőrség etc., külföldön tartózkodó francia lajstromozású hajó esetén pedig a francia konzul is jogosult. Az így felvett jegyzőkönyvet az illetékes és hatáskörrel rendelkező ügyészhez kell eljuttatni. A szabályok megszegése esetén ítélkezni az elkövetés helye, vagy az elkövető lakóhelye szerinti bíróság, végső esetben pedig a párizsi tribunal de grande instance jogosult: a hajó tulajdonosa 75 ezer euróig terjedő pénzbüntetéssel szankcionálható.

Az L 218-10 szakasz 10 év szabadságvesztést és 1 millió euró pénzbüntetést rendel szankcióként a tengeri hajókról elkövetett szennyezésről szóló, 1973. november 2-án Londonban kelt nemzetközi egyezményt megsértőnek. Feltéve, hogy a tartályhajó meghaladja a 150 bruttó regisztertonnát, vagy egyéb hajó esetén az 500 bruttó regisztertonnát. Az 1 millió eurót is meghaladhatja a pénzbüntetés: a hajó értékének, vagy a szállítmány értéke, ill. a hajóbérleti díj négyszeresének megfelelő összegig emelhető fel a büntetés. Mindez viszont már a hajó kapitányát sújtja.

Eredetileg 1969. november 29-én fogadták el, és 1975. június 19-én lépett hatályba az olajszennyezésért való polgári jogi felelősségről szóló nemzetközi egyezmény, melynek következménye lett az 1992-es pénzügyi alap létrehívása is. Az 1969-es konvenció a hajó tulajdonosának strict felelősségét írja elő, mely alól azonban kimentési bizonyítással szabadulhat. Ha sem bűnösség, sem vétkesség nem terheli, a kárfelelősség összege csökkenthető. A konvenció értelmében a hajót legalább egy esetleges baleset által előidézhető kár nagyságára kell biztosítani, vagy egyéb pénzügyi biztosítékkal fedezni.

A FIPOL három nemzetközi szervezetet foglal magában, melyek a kőolajszállító hajók tengerszennyezéseinek következményeit célozzák helyreállítani: az 1971. évi alap, majd az 1992. évi alap, és végül a kiegészítő alap. Legközelebb 2007. október 15. és 19. között, Londonban, az Inmarsat székhelyén fognak ülésezni a három pénzügyi alap ügyvezető szervei. (2008-ra további három ülésszakot terveznek előre: márciusra, júniusra és októberre.) A FIPOL közös ügyvezető igazgatójához kell a pénzügyi alapok tagállamai képviselőinek eljuttatni felhatalmazásukat, ha részt akarnak venni az összejövetelen. Először is elnököt és két alelnököt választanak a következő ülésszak kezdetéig terjedő időre. (Az 1992. évi konvenció 18.1 szakasza értelmében.) Ezt követően a FIPOL ügyvezetője beszámol a közgyűlésnek az előző ülésszak óta eltelt idő alatt végzett tevékenységéről. Az ügyvezető beszámol a közgyűlésnek, hogy mely államok kívánnak újonnan csatlakozni a FIPOL-hoz, valamint, hogy megtörtént-e a konvencióban foglalt normatív textus maradéktalan átültetése a tagállamok jogrendjébe. A más gazdasági szervezethez is tartozó államoknak erről a tényről notifikálniuk kell a Nemzetközi Tengerészeti Szervezetet, az IMO-t (International Maritime Organization, franciául OMI). A notifikáció megtörténtéről a FIPOL ügyvezetőjét tájékoztatni kell.

A FIPOL ülésén megvizsgálják a gazdasági igazgató 2006. évi jelentését az 1992. évi konvenció által felállított pénzügyi alap financiális helyzetéről. 2007. január 1-jétől kezdődően négy esztendőre a közgyűlés az Egyesült Királyság képviselőjét választotta a gazdasági igazgatói posztra.

A FIPOL ügyvezetője jelentést tesz a közgyűlésnek az alapba történt befizetésekről. Ezután megválasztják a FIPOL döntőbíróságát, majd a végrehajtó bizottságot. Az adminisztratív költségeket megosztják a három FIPOL-alap között. Külön bírálják el a nagyobb összegű kártérítési igényeket.

A FIPOL ügyvezetője jelentést tesz arról a vizsgálatról, mely a 2006. évi STOPIA-nak - a kisebb méretű tengerjáró hajók által okozott kőolajszennyezésről szóló egyezménynek - és a TOPIA-nak - a nagyobb méretű hajók általi kőolajszennyezésről szóló egyezménynek - a FIPOL-lal való minél hatékonyabb pénzügyi összehangolására irányul. Az ügyvezető tájékoztatja továbbá a FIPOL közgyűlését a káros vagy potenciálisan veszélyes anyagok tengeri úton történő szállításáról szóló, előkészítés alatt álló nemzetközi egyezmény előkészületi munkálatairól.

Az ügyvezető a FIPOL bizottsága elé viszi jóváhagyás végett az újonnan bekövetkezett tengeri balesetek kapcsán beérkezett kártérítési igényeket.

Mivel 2002. május 24. óta az 1971-es pénzügyi alapot életre hívó konvenció megszűnt, az alap pénzének felosztásáról is dönteniük kell.

2008. március 10-től Monacóban lesz a FIPOL ülésszaka, melyről az IMO-t is értesítik.

Érdekes látni, miként működik egy ilyen, hatalmas pénzösszegeket megmozgató szervezetrendszer nemzetközi jogi és nemzeti jogi szinten. A részvétel pedig minden államnak biztosított, amely tengeri kereskedelmet folytat. A részes államok listája évről évre bővül. Magyarország - közvetlenül a Cook-szigetek és Kiribati 2008 februárjában, ill. március elején várható csatlakozása után - 2008. március 30-i hatállyal fog csatlakozni az 1992-es alaphoz és a kiegészítő alaphoz is.

FIGYELMÉBE AJÁNLJUK

Vissza a lap tetejére