Első rész

Az Európai biztosítási szerződési jog alapelvei (PEICL) által szabályozott összes szerződésre vonatkozó közös szabályok

1. Első fejezet, Bevezető rendelkezések

(a) Első szakasz

A PEICL hatálya

Cikk 1:101:

Tárgyi hatály

(1) A PEICL hatálya kiterjed a biztosítási szerződésekre általában, beleértve a kölcsönös biztosítást.

(2) A PEICL hatálya nem terjed ki a viszontbiztosításra.

Cikk 1:102:

Alávetés

A PEICL akkor alkalmazható, ha a nemzetközi magánjognak az alkalmazandó jog korlátozására vonatkozó szabályaira tekintet nélkül, a felek abban állapodtak meg, hogy szerződésüket annak vetik alá. Az 1:103 cikk keretei között a PEICL, mint egységes egész alkalmazandó, egyes szabályainak kizárása nem megengedett.

Cikk 1:103:

Kogencia

(1) A cikkektől nem lehet eltérni.

(2) A felek szerződése eltérhet a PEICL szabályaitól, ha az eltérés a szerződőnek, a biztosítottnak vagy a kedvezményezettnek nem okoz hátrányt. Bármelyik fél érdekében el lehet térni azonban a következő esetekben:

(a) az e cikk függelékében felsorolt 4., 5., 6., 7., 11. vagy 12. ágazat kockázatait illetően;

(b) az e cikk függelékében felsorolt 14. vagy 15. ágazat kockázatait illetően, ha a szerződő gazdasági vagy ipari tevékenységet vagy valamely szabad foglalkozást folytat és a kockázatok e tevékenységekhez kapcsolódnak;

(c) az e cikk függelékében felsorolt 3., 8., 9., 10., 13. vagy 16. ágazat kockázatait illetően, ha szerződő jellemző adatai a következő háromból legalább két értéket meghaladnak:

  • mérlegfőösszeg: 6,2 millió euró
  • nettó forgalom: 12,8 millió euró
  • alkalmazottak átlagos száma a pénzügyi évben: 250.

Függelék

1. Baleset (beleértve a munkahelyi balesetet és a foglalkozásból adódó megbetegedést)

  • egyszeri szolgáltatások
  • többszöri vagy folyamatos szolgáltatások
  • kombinált szolgáltatások
  • szállított személyeknek nyújtott szolgáltatások

2. Betegség

  • egyszeri szolgáltatások
  • többszöri vagy folyamatos szolgáltatások
  • kombinált szolgáltatások

3. Szárazföldi jármű-casco (sínpályához kötött járművek nélkül)

  • gépi meghajtású szárazföldi járművekben,
  • gépi meghajtással nem rendelkező szárazföldi járművekben bekövetkezett károk

4. Sínpályához kötött jármű-casco

Sínpályához kötött járművekben bekövetkezett károk

5. Légijármű-casco

Légi járművekben bekövetkezett károk

6. Tengeri, tavi és folyami jármű-casco

  • folyami,
  • tavi,
  • tengeri járművekben bekövetkezett károk

7. Szállítmány (beleértve árukat, poggyászt és valamennyi más vagyontárgyat)

A szállított árukban vagy poggyászokban keletkezett károk, függetlenül a használt szállítási eszköz típusától

8. Tűz és elemi károk

Minden olyan vagyoni kár – ha nem tartozik a 3., 4., 5., 6. vagy a 7. ágazathoz – melynek az okozója:

  • tűz
  • robbanás
  • vihar
  • viharon kívüli egyéb természeti (elemi) kár
  • atomenergia
  • talajsüllyedés és földrengés

9. Egyéb vagyoni károk

A 3., 4., 5., 6. és 7. ágazatba nem tartozó vagyontárgyakban bekövetkezett olyan kár, amelyet jégverés, vagy fagy, valamint más, a 8. ágazatba nem tartozó esemény okozott, például lopás

10. Önjáró szárazföldi járművekkel összefüggő felelősség

Önjáró szárazföldi járművek használatából eredő felelősség, beleértve a fuvarozó felelősségét is

11. Légi járművekkel összefüggő felelősség

Légi járművek használatából eredő felelősség, beleértve a fuvarozó felelősségét is

12. Tengeri, tavi és folyami járművekkel összefüggő felelősség

Tengeri, tavi és folyami járművek használatából eredő felelősség, beleértve a fuvarozó felelősségét is

13. Általános felelősség

Minden olyan egyéb felelősség, amelyik nem tartozik a 10., 11. és 12. ágazatokba, így például a környezetszennyezéssel kapcsolatos felelősség

14. Hitel

  • általános fizetésképtelenség
  • exporthitelezés
  • részletfizetési ügylet
  • jelzáloghitelezés
  • mezőgazdasági hitelezés

15. Kezesség

  • közvetlen kezesség
  • közvetett kezesség

16. Különböző pénzügyi veszteségek

  • foglalkoztatással összefüggő kockázatok
  • elégtelen jövedelem
  • rossz időjárás
  • nyereségkiesés
  • folyó mellék- és többletköltségek bármely fajtája
  • előre nem látható üzleti mellék- és többletköltségek
  • értékvesztés
  • bérletidíj- vagy jövedelemkiesés
  • az eddig említettektől eltérő közvetett kereskedelmi veszteségek
  • nem kereskedelmi pénzbeli veszteségek
  • egyéb pénzügyi veszteségek

17. Jogvédelem

Jogi képviseleti költségek és eljárási költségek

18. Segítségnyújtás

Segítségnyújtás utazás közben bajba került, otthonuktól vagy állandó tartózkodási helyüktől távol lévő személyek számára

Életbiztosítás (kivéve a a 20. és a 21. pontban található ágazatokat)

Házassági biztosítás és születési biztosítás

Beruházási alapokra vonatkozó biztosítások

Cikk 1:104

Értelmezés

A PEICL értelmezése szempontjából irányadó annak szövege, a szövegösszefüggések, célja és összehasonlító jogi háttere. Tekintettel kell lenni különösen a jóhiszeműség és a tisztesség elvének támogatására a biztosítási szektorban, a biztonságra a szerződéses viszonyokban, az alkalmazás egységességére és a szerződők megfelelő védelmére.

Cikk 1:105

Nemzeti jog és PEICL

(1) Nem megengedett a nemzeti jog alkalmazása sem a PEICL korlátozására, sem annak kiegészítésére. Ez a szabály azonban nem érinti a nemzeti törvények kifejezetten a biztosítás egyes ágazataira vonatkozó kogens szabályait, amelyekre a PEICL különös szabályokat nem állapít meg.

(2) A biztosítási szerződéssel kapcsolatos azon kérdéseket, amelyeket a PEICL kifejezetten nem szabályoz, az Európai Szerződési Jog Alapelveivel (PECL) összhangban kell rendezni, illetve, ez utóbbi alkalmazható szabályainak hiányában, a Tagországok jogainak közös általános elvei szerint.

(b) Második szakasz

Általános szabályok

Cikk 1:201

A biztosítási szerződés

(1) A „biztosítási szerződés” olyan szerződés, amelyben az egyik fél, a biztosító, ígéretet tesz a másik félnek, a szerződőnek, hogy díj ellenében egy meghatározott kockázatra fedezetet nyújt;

(2) A „biztosítási esemény” a biztosítási szerződésben meghatározott kockázat megvalósulása;

(3) A „kárbiztosítás” olyan biztosítás, amelynek alapján a biztosító a biztosítási esemény következtében előállt vagyoni kárt téríti;

(4) Az „összegbiztosítás” olyan biztosítás, amelynek alapján a biztosító a biztosítási esemény bekövetkeztekor meghatározott pénzösszeg fizetésére köteles.

Cikk 1:202

További fogalommeghatározások

(1) A „biztosított” az a személy, akinek az érdekét a kárbiztosítás a kár ellen védi;

(2) A „kedvezményezett” az a személy, akinek, összegbiztosítás esetében, a biztosítási összeg kifizethető;

(3) A „veszélyeztetett személy” az a személy, akinek élete, egészsége, testi épsége vagy állapota biztosítva van;

(4) A „károsult” az a személy, akinek haláláért, testi sérüléséért, vagy károsodásáért felelősségbiztosítás esetén a biztosított felel;

(5) A „biztosítási ügynök” az a biztosításközvetítő, akit a biztosító foglalkoztat biztosítási szerződések kiajánlása, megkötése vagy kezelése érdekében;

(6) A „biztosítási díj” az a pénzösszeg, amit a szerződő a biztosítónak fizet a kockázatviselés ellenében;

(7) A „szerződési futamidő“ azt a kötelezettségvállalási időszakot jelenti, ami a szerződés megkötésekor kezdődik és a megállapodás szerinti időtartam lejártával ér véget;

(8) A „biztosítási időszak“ azt az időszakot jelenti, amelyre vonatkozóan a felek megállapodása szerint a biztosítási díjat meg kell fizetni;

(9) A „felelősségvállalási időszak“ azt az időszakot jelenti, amelyre vonatkozóan a biztosítási fedezet fennáll.

Cikk 1:203

A szerződési dokumentáció nyelve és értelmezése

(1) A biztosító által szolgáltatott összes irat világos és érthető kell hogy legyen, továbbá azokat a szerződési tárgyalások nyelvén kell kiállítani.

(2) Ha a biztosító által szolgáltatott bármely irat, vagy tájékoztatás szövegének jelentésével kapcsolatban kétség merül fel, a szerződő, a biztosított, vagy a kedvezményezett számára legkedvezőbb értelmezés az irányadó.

Cikk 1:204

A szerződési dokumentáció kézhezvétele: bizonyíték

Annak a ténynek a bizonyítása, hogy a szerződő a biztosító által szolgáltatott szerződési dokumentációt kézhez vette, a biztosítót terheli.

Cikk 1:205

A nyilatkozatok formája

Ha csak a PEICL erre vonatkozó különös szabályt nem tartalmaz, az ajánlattevő, a szerződő, a biztosított vagy a kedvezményezett által tett nyilatkozatok érvényességéhez formai követelmény nem fűződik.

Cikk 1:206

Beszámított ismeret

Ha a szerződő, a biztosított vagy a kedvezményezett bármely személyt a szerződés létrejöttével, vagy teljesítésével kapcsolatban felelősséggel ruház fel, azt az ismeretet, amelyet ez a személy a megbízatásának végrehajtása során szerzett vagy szereznie kellett, a szerződő, a biztosított vagy a kedvezményezett tudomásának kell tekinteni.

Cikk 1:207

Egyenlő bánásmód

(1) A nemi hovatartozás, mint a biztosítási díj és a szolgáltatások megállapításának egyik tényezője, nem vezethet eltéréshez az egyes díjakban és szolgáltatásokban, ha csak a biztosító nem igazolja, hogy az egyes biztosítási díjak és szolgáltatások között mutatkozó arányos különbségek megfelelő és pontos biztosításmatematikai és statisztikai adatokon alapulnak. A terhesség és az anyaság semmiképp nem eredményezhet az egyes biztosítási díjak és szolgáltatások között különbségeket.

(2) Nemzetiségi, faji vagy népcsoportbéli eredet nem lehet olyan tényező, amely különbségekhez vezet az egyes díjak és szolgáltatások között.

(3) A szerződés azon feltételei, ide értve a díjra vonatkozó feltételeket is, amelyek az 1. és 2. bekezdésben említett szabályokkal ellentétesek, a szerződőt vagy a biztosítottat nem kötelezik. A 4. bekezdésben írt esettől eltekintve, a szerződés, a nem diszkriminatív feltételek alapján a felek között továbbra is hatályban marad.

(4) Az 1. vagy a 2. bekezdésben írtak megszegése esetén a szerződő jogosult a szerződés felmondására. A felmondást a biztosítóval két hónapon belül írásban kell közölni attól számítva, hogy a sérelem a szerződő tudomására jutott.

(c) Harmadik szakasz

Végrehajtás

Cikk 1:301

Jogsértés megszüntetésére irányuló eljárás

(1) A 2. bekezdésben meghatározott szervezetek jogosultak arra, hogy az illetékes nemzeti bíróságok vagy közigazgatási hatóságok előtt, a PEICL szabályai megsértésének megszüntetése vagy megtiltása iránt eljárást kezdeményezzenek, amennyiben ez az 1:102 cikkel összhangban alkalmazható.

(2) Erre jogosult bármely olyan testület vagy szervezet, melyet a Bizottság az Európai Parlament és a Tanács 98/27/EK (1998. május 19.) a fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról szóló irányelv 4. cikke szerint elkészített jegyzékben szerepel.

Cikk 1:302

Bíróságon kívüli fellebbezési és jogorvoslati lehetőségek

A PEICL alkalmazása nem zárja ki a bíróságon kívüli panasz és jogorvoslati lehetőségeket, amelyek a szerződő, a biztosított vagy a kedvezményezett rendelkezésére állnak.

2. Második fejezet, A biztosítási szerződés kezdeti szakasza és időtartama

(a) Első szakasz

Az ajánlattevő szerződést megelőző közlési kötelezettsége

Cikk 2:101

Közlési kötelezettség

(1) Az ajánlattevő a szerződéskötéskor köteles a biztosítóval minden olyan körülményt közölni, amelyet ismer, vagy kell, hogy ismerjen és amelyről a biztosító világos és pontos kérdéseket tett fel.

(2) Az 1. bekezdésben említett körülmények kiterjednek azokra, amelyeket a biztosítandó személy ismert vagy ismernie kellett.

Cikk 2:102

A közlési kötelezettség megszegése

(1) Ha a szerződő a 2:101 cikkben írt kötelezettségét megszegi, a 2. és az 5. bekezdés szabályaitól eltekintve, a biztosító jogosult a szerződés ésszerű módosítását javasolni, vagy a szerződést felmondani. A biztosító erre vonatkozó szándékát, a kötelezettségszegésről való tudomásszerzéstől vagy annak nyilvánvalóvá válásától számított egy hónapon belül írásban tartozik közölni, együtt a döntéssel járó jogi következményekről szóló tájékoztatással.

(2) Ha a biztosító ésszerű módosítást javasol, a szerződés a módosító javaslat alapján marad érvényben, kivéve ha a szerződő az 1. bekezdésben megjelölt közlés kézhezvételétől számított egy hónapon belül a javaslatot visszautasítja. Ebben az esetben a biztosító jogosult a szerződést a szerződő írásbeli visszautasító nyilatkozatának kézhezvételétől számított egy hónapon belül felmondani.

(3) A biztosító nem jogosult felmondani a szerződést, ha a szerződő a 2:101 cikkben írt kötelezettség megszegésében vétlen volt, kivéve ha a biztosító bizonyítja, hogy az ismeret birtokában a szerződést nem kötötte volna meg.

(4) A szerződés felmondása egy hónappal azután lép hatályba, hogy az 1. bekezdésben megjelölt közlést a szerződő kézhez vette. A szerződésmódosítás a felek megegyezése szerint lép hatályba.

(5) Ha a biztosítási eseményt a kockázat egy olyan eleme okozza, amelyet a szerződő gondatlanságból közölni elmulasztott, vagy tévesen közölt, és a biztosítási esemény az előtt következik be, hogy a szerződés felmondása vagy módosítása hatályba lépne, a biztosítási összeg nem fizethető ki, ha a biztosító az ismeret birtokában a szerződést nem kötötte volna meg. Amennyiben azonban a biztosító a szerződést magasabb díj ellenében vagy más feltételek mellett megkötötte volna, a biztosítási összeg arányosan vagy e feltételeknek megfelelően kifizethető.

Cikk 2:103

Kivételek

A 2:102 cikkben megállapított jogkövetkezmények nem alkalmazhatók

(a) olyan kérdéssel kapcsolatban, amely megválaszolatlan maradt, vagy a nyilvánvalóan hiányos vagy hibás tájékoztatásra;

(b) a közölni elmulasztott, vagy pontatlanul közölt olyan adattal kapcsolatban, amely egy ésszerűen eljáró biztosító számára nem lényeges annak eldöntéséhez, hogy a szerződést megkösse-e, vagy azt a megállapodás szerinti feltételekkel tegye-e;

(c) olyan adattal kapcsolatban, amelyről a biztosító alakította ki a szerződő téves feltevését, hogy azt nem kell közölnie; vagy

(d) olyan adattal kapcsolatban, amelyet a biztosító ismert, vagy ismernie kellett volna.

Cikk 2:104

Csalárd kötelezettségszegés

A 2:102 cikkben megállapított jogkövetkezmények sérelme nélkül, a biztosító mentesül a helytállási kötelezettség alól, a biztosítási díjra vonatkozó igénye fenntartásával, ha a szerződést a szerződő a 2:101 cikkben írt kötelezettsége csalárd megszegésével kötötte meg. Erről a biztosító írásban köteles tájékoztatást adni a szerződő részére, a csalásról való tudomásszerzés időpontjától számított két hónapon belül.

Cikk 2:105

Kiegészítő adatszolgáltatás

A 2:102-2:104 cikkekben megállapított szabályok alkalmazandók a szerződő által a szerződés megkötésekor teljesített, a 2:101 cikkben meghatározott adatokon túlmenő adatszolgáltatásra is.

(b) Második szakasz

A biztosító szerződést megelőző kötelezettségei

Cikk 2:201

A szerződési dokumentáció átadása

(1) A biztosító köteles átadni az ajánlattevőnek a javasolt szerződési feltételek egy példányát, továbbá tájékoztatást adni a következőkről, amennyiben ezek lényegesek:

(a) a szerződő felek neve és címe;

(b) a biztosított és a kedvezményezett neve és címe;

(c) a biztosítási ügynök neve és címe;

(d) a biztosítás tárgya és a fedezett kockázatok;

(e) a biztosítási összeg és bármely önrészesedés;

(f) a biztosítási díj összege vagy annak kiszámítási módja;

(g) a biztosítási díj esedékessége továbbá a fizetés helye és módja;

(h) a biztosítási időszak és a felelősségi időszak;

(i) az ajánlat visszavonásának a joga vagy a szerződéstől való elállás joga a 2:303 cikknek megfelelően;

(j) a szerződésre irányadó jog, vagy a szerződésre a biztosító által javasolt irányadó jog, amennyiben a jogválasztás megengedett;

(k) az ajánlattevő bíróságon kívüli panasz és jogorvoslati lehetőségei és azok hozzáférhetősége;

(l) kártalanítási (garancia) alap, vagy más kompenzációs megoldás fennállása.

(2) Ha lehetséges, ezt a tájékoztatást az ajánlattevő részére úgy kell teljesíteni, hogy annak elegendő ideje legyen mérlegelni, hogy a szerződést megköti-e vagy sem.

(3) Ha az ajánlattevő a biztosításra a biztosító által rendelkezésre bocsátott ajánlati lap és/vagy adatközlő útján tesz ajánlatot, a biztosító köteles az ajánlattevőnek a teljes kitöltött dokumentációt átadni.

Cikk 2:202

A fedezet hiányosságaira vonatkozó figyelemfelhívási kötelezettség

(1) A szerződés megkötésekor a biztosító köteles az ajánlattevő figyelmét felhívni bármely eltérésre az ajánlott fedezet és az ajánlattevő igényei között, amelyet a biztosító ismer, vagy ismernie kellene, tekintettel a körülményekre és a szerződéskötés módjára, továbbá különösen arra, hogy az ajánlattevőt független biztosításközvetítő segítette-e.

(2) Az 1. bekezdésben írt kötelezettség megszegése esetén

(a) a biztosító köteles megtéríteni a szerződő összes, a figyelemfelhívási kötelezettség megszegéséből eredő kárát, kivéve ha a biztosító vétlen volt, és

(b)a szerződő jogosult a szerződést a kötelezettségszegésről való tudomásszerzéstől számított két hónapon belül írásban felmondani.

Cikk 2:203

A kockázatviselés kezdetére vonatkozó figyelemfelhívási kötelezettség

Ha az ajánlattevő alappal, de tévesen azt feltételezi, hogy a biztosító kockázatviselése az ajánlat átadásával kezdődik és a biztosító ezt felismerte, vagy fel kellett volna ismernie, a biztosító köteles azonnal felhívni az ajánlattevő figyelmét, hogy a biztosítási fedezet nem áll fenn a szerződés megkötése, illetve adott esetben az első díj befizetése előtt, ha csak előzetes fedezetvállalás nem történt. A biztosítót, ha a figyelemfelhívási kötelezettségét megszegi, a 2:202 cikk 2 bekezdésének (a) pontja szerint felelősség terheli.

(c) Harmadik szakasz

A szerződés megkötése

Cikk 2:301

A szerződéskötés módja

A biztosítási szerződés megkötése sem az érvényesség, sem a tanúsítás szempontjából nem igényel sem írásbeliséget, sem bármely más formai követelményt. A szerződés bármely módon bizonyítható, beleértve a szóbeli tanúsítást is.

Cikk 2:302

A biztosítási ajánlat visszavonása

Az ajánlattevő a biztosítási ajánlatot visszavonhatja, ha a visszavonás hamarább érkezik meg a biztosítóhoz, mint az ajánlattevő a biztosítótól az elfogadó nyilatkozatot kézhez veszi.

Cikk 2:303

Gondolkodási idő

(1) A szerződő jogosult a szerződéstől az ajánlat elfogadásától, vagy a 2:501 cikkben említett dokumentáció kézhezvételétől számított két héten belül írásbeli nyilatkozattal elállni, attól függően, hogy melyik esemény következik be később.

(2) A szerződőt nem illeti meg az elállás joga, ha

(a) a szerződési futamidő kevesebb, mint egy hónap;

(b) a szerződés a 2:602 cikk szerint meghosszabbításra került; továbbá

(c) előzetes biztosítás, felelősségbiztosítás vagy csoportos biztosítás esetén.

Cikk 2:304

Tisztességtelen szerződési feltételek

(1) Az egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel nem kötelezi a szerződőt, a biztosítottat vagy a kedvezményezettet, ha a jóhiszeműség és tisztesség követelményével ellentétben a felek szerződésből eredő jogaiban és kötelezettségeiben jelentős egyenlőtlenséget idéz elő a szerződő kárára, figyelembe véve a biztosítási szerződés természetét, a szerződés minden más feltételét és a körülményeket, amelyek a szerződés megkötésének idején fennálltak.

(2) A szerződés továbbra is kötelezi a feleket ha az a tisztességtelen szerződési feltételek nélkül is működőképes. Ellenkező esetben a tisztességtelen feltételt olyan feltétellel kell helyettesíteni, amelyben ésszerűen eljáró felek megállapodtak volna, ha ismerték volna a szerződési feltétel tisztességtelen voltát.

(3) A jelen cikk rendelkezéseit alkalmazni kell az olyan feltételekre, amelyek a biztosítási fedezetet korlátozzák vagy módosítják, de nem alkalmazhatók sem

(a) fedezet mértéke és a biztosítási díj megfelelőségére, sem

(b) az olyan feltételekre, amelyek a fedezet lényegi leírását vagy a megállapodás szerinti díjat határozzák meg, feltéve hogy ezek nyelvezete világos és érthető.

(4) A szerződési feltétel minden esetben egyedileg meg nem tárgyalt feltételnek minősül, ha azt előzetesen megfogalmazták és emiatt a szerződő nem tudta annak tartalmát befolyásolni, különösen az előzetesen kidolgozott szabványszerződések esetében. Az a tény, hogy egy feltétel bizonyos elemeit vagy egy meghatározott feltételt egyedileg megtárgyaltak, nem zárja ki ennek a cikknek az alkalmazhatóságát a szerződés többi részére, ha a szerződés átfogó megítélése arra enged következtetni, hogy a szerződés mégiscsak egy előre kidolgozott szabványszerződés. Olyan esetekben, amikor a biztosító arra hivatkozik, hogy a szabvány feltételt egyedileg megtárgyalták, ennek bizonyítása a biztosítót terheli.

(d) Negyedik szakasz

Visszamenőleges és előzetes fedezet

Cikk 2:401

Visszamenőleges fedezet

(1) A szerződéskötést megelőző időszakra nyújtott fedezet (visszamenőleges fedezet) esetében, ha a szerződéskötéskor a biztosítónak tudomása van arról, hogy biztosítási esemény nem történt, a szerződő csak a szerződéskötést követő időszakra köteles díjat fizetni.

(2) Visszamenőleges fedezet esetében, ha a szerződéskötéskor a szerződőnek tudomása van arról, hogy a biztosítási esemény bekövetkezett, a biztosító a 2:104 cikk rendelkezései szerint, csak a szerződéskötést követő időszakra köteles fedezetet nyújtani.

Cikk 2:402

Előzetes fedezet

(1) Előzetes fedezetvállalás esetén a biztosító köteles a 2:501 cikk (a), (b), (d), (e) és (h) pontjaiban meghatározott adatokat tartalmazó fedezetigazolást kiadni, amennyiben azok a tárgyra vonatkoznak.

(2) A 2:201-2:203 cikkek és, az előző bekezdést kivéve, a 2:501 cikk nem alkalmazhatók az előzetes fedezetvállalásra.

Cikk 2:403

Az előzetes fedezet időtartama

(1) Ha az, aki biztosítási szerződésre ajánlatot tett, előzetes fedezetet kapott, ez a fedezet nem szűnhet meg azt megelőzően, hogy a biztosítási szerződés szerinti fedezet a megállapodás alapján elkezdődik, vagy az ajánlattevő az ajánlat végleges elutasítását a biztosítótól kézhez veszi.

(2) Abban az esetben, ha olyan személy kap előzetes fedezetet, aki nem az előzetes fedezetet vállaló biztosítónak tett biztosítási szerződésre ajánlatot, az előzetes fedezet szólhat a 2:601 (1) cikkben írtnál rövidebb időre. Az ilyen fedezetet bármelyik fél két hét felmondási idő mellett bármikor felmondhatja.

(d) Ötödik szakasz

A biztosítási kötvény

Cikk 2:501

Tartalom

A biztosítási szerződés megkötésekor a biztosító köteles biztosítási kötvényt kiállítani és az általános szerződési feltételeket átadni, amennyiben azok nem szerepelnek a kötvényben. A kötvény a következő adatokat kell tartalmazza, amennyiben ezek a tárgyra vonatkoznak:

(a) a szerződő felek neve és címe;

(b) a biztosított és a kedvezményezett neve és címe;

(c) a biztosításközvetítő neve és címe;

(d) a biztosítás tárgya és a fedezett kockázatok;

(e) a biztosítási összeg és bármely önrészesedés;

(f) a biztosítási díj összege vagy annak kiszámítási módja;

(g) a biztosítási díj esedékessége továbbá a fizetés helye és módja;

(h) a biztosítási időszak és a felelősségi időszak;

(i) a szerződéstől való elállás joga a 2:303 cikknek megfelelően;

(j) a szerződésre irányadó jog;

(n) az ajánlattevő bíróságon kívüli panasz és jogorvoslati lehetőségei és azok hozzáférhetősége;

(l) kártalanítási (garancia) alap vagy más kompenzációs megoldás fennállása.

Cikk 2:502

A kötvény hatásai

(1) Ha a biztosítási kötvény tartalma az ajánlattól, vagy a felek közötti bármely korábbi megállapodástól eltér, úgy kell tekinteni, hogy a szerződő a kötvényben külön kiemelt eltéréseket elfogadta, ha csak a szerződő a kötvény kézhezvételétől számított egy hónapon belül kifogást nem emel. A biztosító köteles a szerződő figyelmét a külön kiemelt eltérések kifogásolásának lehetőségére vastag betűs nyomtatással a kötvényben felhívni.

(2) Ha a biztosító nem a jelen cikk 1. bekezdése szerint jár el, a szerződést, az adott esettől függően, a szerződő ajánlatában vagy a felek korábbi megállapodásában szereplő feltételek szerint megkötöttnek kell tekinteni.

(f) Hatodik szakasz

A biztosítási szerződés időtartama

Cikk 2:601

A biztosítási szerződés időtartam

(1) A biztosítási szerződés időtartama egy év. Ha a kockázat természete megkívánja, a felek eltérő időszakban is megegyezhetnek.

(2) Az 1. bekezdés nem vonatkozik a személybiztosításra.

Cikk 2:602

Meghosszabbítás

(1) A 2:601 cikkben megjelölt egy éves időtartam lejárta után a szerződés automatikusan meghosszabbodik, kivéve

(a) ha a biztosító legalább egy hónappal a szerződés lejárta előtt írásban jelezte ellenkező szándékát és döntésének okát; vagy

(b) ha a szerződő írásban jelezte ellenkező szándékát legkésőbb a szerződés lejárata napján vagy a biztosító díjszámlájának kézhezvételétől számított egy hónapon belül, attól függően, hogy melyik időpont a későbbi. Ez utóbbi esetben az egy hónapos időszak csak akkor kezdődik, ha erre a figyelmet a számlán világosan, vastag betűvel szedve felhívták.

(2) Az 1. bekezdés (b) pontjának alkalmazása szempontjából a nyilatkozat hatálya annak elküldésével áll be.

Cikk 2:603

A szerződési feltételek módosítása

(1) Érvénytelen a 2:602 cikk szerint meghosszabbítható biztosítási szerződés azon kikötése, amely a biztosító számára lehetővé teszi a biztosítási díj vagy bármely más feltétel módosítását, kivéve, ha a kikötés szerint

(a) a módosítás nem lép hatályba a soron következő meghosszabbítás előtt,

(b)a biztosító a módosítási szándékról a szerződőt legkésőbb egy hónappal a folyó szerződési időszak lejárta előtt írásban tájékoztatja és

(c) a tájékoztatás felhívja a szerződő figyelmét az őt megillető felmondási jogra és annak következményeire, ha ezzel a jogával nem él.

(2) Az 1. bekezdés alkalmazása nem érinti a módosító kikötések érvényességének más követelményeit.

Cikk 2:604

Felmondás a biztosítási esemény bekövetkezése után

(1) Érvénytelen az olyan szerződési feltétel, amely lehetővé teszi a szerződés felmondását a biztosítási esemény bekövetkezése után, kivéve, ha

(a) a felmondás jogát mindkét fél számára biztosítja és

(b) a kötvény nem személybiztosításra vonatkozik.

(2) A felmondásra vonatkozó rendelkezés és bármely felmondási jog érvényesítése egyaránt ésszerű kell, hogy legyen.

(3) A felmondási jog megszűnik, ha az érintett fél a biztosítási eseményről való tudomásszerzéstől számított két hónapon belül a másik félnek írásban nem tett felmondó nyilatkozatot.

(4) A biztosítási fedezet a 3. bekezdés szerinti írásbeli felmondó nyilatkozatot követő két hét elteltével szűnik meg.

(g) Hetedik szakasz

A biztosító tájékoztatási kötelezettségei a szerződéskötés után

Cikk 2:701

Általános tájékoztatási kötelezettség

A biztosítási szerződés tartama alatt a biztosító köteles a szerződőt írásban indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatni bármely, a nevét, címét, jogi formáját és a központi iroda, valamint a szerződést megkötő ügynökség vagy a fiókiroda címét érintő változásról.

Cikk 2:702

További tájékoztatás kérelemre

(1) A szerződő kérelmére, a biztosító köteles indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatást adni

(a) minden, a szerződés teljesítése szempontjából lényeges ügyről, amennyiben ez a biztosítótól ésszerűen elvárható;

(b) a biztosítónak az ugyanolyan típusú biztosítási szerződésekre vonatkozó új szabvány feltételeiről, mint amilyet a szerződő megkötött.

(2) A szerződő kérelmét és a biztosító válaszát egyaránt írásban kell közölni.

3. Harmadik fejezet, Biztosításközvetítők

Cikk 3:101

A biztosítási ügynökök jogköre

(1) A biztosítási ügynök jogosult a biztosító nevében minden olyan ügyben eljárni, amely a biztosításgazdaság jelenlegi gyakorlata szerint munkaköréhez tartozik. Az ügynök jogkörének bármely korlátozásáról a szerződőt külön okiratban világosan tájékoztatni kell. Mindazonáltal, a biztosítási ügynök jogköre legalább a tényleges feladatai ellátására ki kell, hogy terjedjen.

(2) A biztosítási ügynök jogköre minden esetben ki kell, hogy terjedjen:

(a) a szerződő tájékoztatására és tanáccsal való ellátására, és

(b) a szerződő nyilatkozatainak átvételére.

(3) Az lényeges ismeret, amelyről a biztosítási ügynök foglalkozásának gyakorlása során tudomást szerez, vagy tudomást kellene, hogy szerezzen, a biztosító tudomásának tekintendő.

Cikk 3:102

A biztosító magát függetlennek kiadó ügynöke

A biztosító felelős, ha ügynöke független biztosításközvetítőnek adja ki magát és eljárása során megszegi az ilyen közvetítőket a törvény alapján terhelő kötelezettségeket.

4. Negyedik fejezet, A biztosított kockázat

(a) Első szakasz

Kármegelőzési teendők

Cikk 4:101

Kármegelőzési teendők: meghatározás

Kármegelőzési teendők alatt a biztosítási szerződés olyan kikötései értendők, amelyek – függetlenül attól, hogy a biztosító helytállási kötelezettsége előfeltételei-e vagy sem – a szerződő vagy a biztosított részére előírják, hogy a biztosítási esemény bekövetkezte előtt meghatározott magatartást tanúsítson vagy ne tanúsítson.

Cikk 4:102

A biztosító felmondási joga

(1) Érvénytelen a szerződés azon kikötése, amely a biztosítót a kármegelőzési teendők elmulasztása esetére a szerződés felmondására jogosítja fel, kivéve, ha a szerződő vagy a biztosított e kötelezettségét a károkozás szándékával, vagy gondatlanságból annak tudatában szegte meg, hogy a kár bekövetkezhet.

(2) A felmondást a szerződővel írásban kell közölni, attól az időponttól számított egy hónapon belül, hogy a kármegelőzési teendők elmulasztásáról a biztosító tudomást szerzett vagy az számára nyilvánvalóvá vált. A szerződés felmondásával egyidőben a biztosítási fedezet is megszűnik.

Cikk 4:103

A biztosító mentesülése a helytállási kötelezettség alól

(1) A kármegelőzési teendők elmulasztása esetén a biztosítót a helytállási kötelezettség alól egészen vagy részben mentesítő szerződési kikötés csak akkor érvényes, ha a kárt a szerződő vagy a biztosított mulasztása a kár előidézésének a szándékával, vagy gondatlanságból, annak tudatában okozta, hogy a kár bekövetkezhet.

(2) Attól függően, hogy a szerződési kikötés világosan rendelkezzék a biztosítási összegnek a vétkesség súlyával arányos mértékű csökkentéséről, a szerződő, illetve a biztosított térítésre a kármegelőzési teendők pusztán gondatlan elmulasztásával okozott kár esetén igényt tarthat.

(b) Második szakasz

Kockázatnövekedés

Cikk 4:201

A kockázat növekedésére vonatkozó feltételek

Érvénytelen a biztosítási szerződésnek a biztosított kockázat növekedésére vonatkozó kikötése, kivéve ha a biztosítási szerződésben meghatározott kockázat növekedéséről van szó és a növekedés lényeges.

Cikk 4:202

Bejelentési kötelezettség a kockázat növekedéséről

(1) Ha a biztosított kockázat növekedésére vonatkozó kikötés a kockázatnövekedés bejelentését előírja, a bejelentést – a körülményekhez képest – a szerződő, a biztosított vagy a kedvezményezett köteles teljesíteni, feltéve, hogy a bejelentésre kötelezett személy a biztosítási fedezet fennállásáról és a kockázat növekedéséről tudott, vagy tudnia kellett volna. Más személy által tett bejelentés is hatályos.

(2) Ha a kikötés szerint a bejelentést meghatározott időn belül kell megtenni, az előírt időnek ésszerűnek kell lennie. A bejelentés hatálya annak elküldésével áll be.

(3) A bejelentési kötelezettség megszegése esetén a biztosító ezen az alapon nem mentesülhet az olyan, később bekövetkező kárért való helytállási kötelezettség alól, amelyet biztosítási esemény okoz, kivéve, ha a kár a kockázat növekedésével okozati összefüggésben áll. Más biztosítási esemény által okozott kárért a helytállási kötelezettség a 4:203 cikk (3) bekezdésének keretei között fennáll.

Cikk 4:203

A biztosító felmondási joga

(1) Ha a szerződés lehetővé teszi, hogy a biztosított kockázat növekedése esetén a biztosító a szerződést felmondja, a biztosító a felmondás jogát a szerződőhöz intézett írásbeli nyilatkozattal gyakorolhatja, attól az időponttól számított egy hónapon belül, hogy a kockázat növekedéséről tudomást szerzett, vagy az nyilvánvalóvá vált.

(2) A biztosító kockázatviselése a felmondás közlését követő egy hónap elteltével, vagy azonnali hatállyal szűnik meg, amennyiben a szerződő a 4:202 cikkben meghatározott kötelezettségét szándékosan szegte meg.

(3) Ha a biztosítási eseményt még a kockázatviselés megszűnése előtt olyan megnövekedett kockázat okozta, amelyről a szerződő tudott, vagy tudnia kellett volna, a biztosító mentesül a helytállási kötelezettség alól, ha a megnövekedett kockázatot egyébként nem vállalta volna. Mindazonáltal, ha a biztosító a megnövekedett kockázatot magasabb díj ellenében vagy más feltételekkel vállalta volna, a biztosítási összeg arányos mértékben, vagy e más feltételek szerint kifizetendő.

(c) Harmadik szakasz

A kockázat csökkenése

Cikk 4:301

A kockázat csökkenésének következményei

(1) Ha a kockázat lényegesen csökken, a szerződő jogosult kérni a biztosítási díj arányos csökkentését a hátralévő szerződési időszakra.

(2) Ha a felek a kérelem előterjesztését követő egy hónapon belül nem állapodnak meg a biztosítási díj arányos csökkentésében, a szerződő jogosult a szerződést írásban, a kérelem előterjesztésétől számított két hónapon belül felmondani.

5. Ötödik fejezet, Biztosítási díj

Cikk 5:101

Az első vagy az egyszeri díj

Ha a biztosító a szerződés létrejöttét, vagy kockázatviselése kezdetét az első vagy az egyszeri díj kifizetéséhez köti, ez a feltétel csak akkor érvényes, ha

(a) a feltételt az ajánlattevővel írásban, érthető és világos nyelvezettel közlik és felhívják a figyelmét, hogy a fedezet a díj befizetéséig nem áll fenn, és

(b) az (a) pont követelményeinek megfelelő számla kézhezvételét követően két hét eltelt anélkül, hogy a fizetés megtörtént volna.

Cikk 5:102

A folytatólagos díj

(1) Az a kikötés, amely a biztosítót a folytatólagos díj fizetésének elmulasztása esetén a helytállási kötelezettség alól mentesíti, csak akkor érvényes, ha

(a) a szerződőnek a fizetendő díj pontos összegét és a fizetési határidőt tartalmazó számlát küldenek;

(b) a díjfizetési határidő lejártával a szerződőnek a biztosító az esedékes díj pontos összegét és legfeljebb két hét póthatáridőt tartalmazó emlékeztetőt küld, amelyben felhívja a szerződő figyelmét, hogy nemfizetés esetén a biztosítási fedezet azonnali hatállyal felfüggesztésre kerül, és

(c) a póthatáridő a (b) pont követelményei szerint fizetés nélkül eltelt.

(2) A biztosító a helytállási kötelezettség alól az 1. bekezdés (b) pontjában írt póthatáridő lejártával mentesül. A biztosítási fedezet a jövőre nézve feléled, amint a szerződő az esedékes díjat kifizeti, ha csak a szerződés az 5:103 cikk szerint nem szűnt meg.

Cikk 5:103

A szerződés felmondása

(1) Ha az 5:101 cikk (b) pontjában, vagy az 5:102 cikk 1. bekezdésének (b) pontjában írt határidő díjfizetés nélkül telik el, a biztosító jogosult a szerződést írásban felmondani, feltéve, hogy az 5:101 cikk (b) pontjában előírt számla, illetve az 5:102 cikk 1. bekezdésének (b) pontjában előírt emlékezető a biztosító felmondási jogát tartalmazza.

(2) A szerződés megszűntnek kell tekinteni, ha csak a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesíti,

(a) az első díj esetén két hónappal az 5:101 cikk (b) pontjában említett határidő lejártát követően, vagy

(b) a folytatólagos díj esetén két hónappal az 5:102 cikk 1. bekezdésének (b) pontjában említett póthatáridő lejártával.

Cikk 5:104

A díj oszthatósága

Ha a biztosítási szerződést a szerződési futamidő lejárta előtt felmondják, a biztosító csak a felmondást megelőző időszakra vonatkozó díjra jogosult.

Cikk 5:105

A díjfizetési jogosultság

A biztosító nem jogosult a harmadik fél által történt befizetést visszautasítani, ha

(a) a harmadik fél a szerződő egyetértésével jár el; vagy

(b) a harmadik félnek jogos érdeke fűződik a biztosítási fedezet fenntartásához és a szerződő a fizetést elmulasztotta vagy nyilvánvaló, hogy nem fog fizetni amikor az esedékes.

6. Hatodik fejezet, A biztosítási esemény

Cikk 6:101

A biztosítási esemény bejelentése

(1) A biztosítási esemény bekövetkezését a szerződő, a biztosított, illetve a kedvezményezett köteles a biztosítónak bejelenteni, feltéve, hogy a bejelentésre kötelezett személy a biztosítási fedezet fennállásáról és a biztosítási esemény bekövetkezéséről tudott, vagy arról tudnia kellett volna. Más személy részéről történt bejelentés is hatályos.

(2) A biztosítási eseményt indokolatlan késedelem nélkül kell bejelenteni. A bejelentés az elküldéssel válik hatályossá. Ha a szerződés szerint a bejelentést meghatározott időn belül kell megtenni, az előírt időnek ésszerűnek kell lennie semmi esetben sem lehet öt napnál rövidebb.

(3) A fizetendő biztosítási összeget a biztosító csökkentheti annyiban, amennyiben bizonyítja, hogy neki az indokolatlan késedelem kárt okozott.

Cikk 6:102

Együttműködés a kárrendezésben

(1) A szerződő, a biztosított, illetve a kedvezményezett köteles a biztosítóval együttműködni a biztosítási esemény kivizsgálásában a biztosító indokolt kéréseinek teljesítése útján, különös tekintettel:

  • a biztosítási esemény okaira és következményeire vonatkozó adatszolgáltatással;
  • a biztosítási esemény okirati vagy más úton történő bizonyításával;
  • a biztosítási eseménnyel érintett helyszín hozzáférhetővé tételével.

(2) Az 1. bekezdésben írt kötelezettség bármely megszegése esetén, a 3. bekezdésre figyelemmel, a fizetendő biztosítási összeget a biztosító csökkentheti annyiban, amennyiben bizonyítja, hogy neki a kötelezettségszegés kárt okozott.

(3) Ha az 1. bekezdésben írt kötelezettséget károkozás szándékával, vagy gondatlanságból annak tudatában szegték meg, hogy kár következhet be, a biztosító a biztosítási összeg kifizetése alól mentesül.

Cikk 6:103

A kártérítési igény elfogadása

(1) A biztosító minden ésszerű lépést köteles megtenni a kár mielőbbi rendezése érdekében.

(2) A kártérítési igényt elfogadottnak kell tekinteni, ha csak azt a biztosító írásban, indokainak közlése mellett nem utasítja vissza, vagy halasztja el a vonatkozó okiratok átadása és más információk szolgáltatása után egy hónapon belül.

Cikk 6:104

A teljesítés ideje

(1) A kárigény elfogadása esetén a biztosító köteles indokolatlan késedelem nélkül a fizetést, illetve az ígért szolgáltatást teljesíteni.

(2) Ha a kárigény teljes mértékben még nem határozható meg, de az igénylő annak legalább egy részére jogosult, ezt a részt indokolatlan késedelem nélkül ki kell fizetni vagy teljesíteni.

(3) A biztosítási összeget, akár az 1., akár a 2. bekezdés szerint, legkésőbb egy héttel a kárigény teljes, illetve részbeni elfogadása és számszerűsítése után ki kell fizetni.

Cikk 6:105

Késedelem

(1) Ha a biztosítási összeg nem kerül kifizetésre a 6:104 cikk szerint, az igénylő jogosult annak késedelmi kamatára a fizetés esedékességének időpontjától a fizetés teljesítéséig, éspedig az azt hét százalékponttal meghaladó kamatlábon, amit az Európai Központi Bank által az adott félév első naptári napja előtt lebonyolított legutóbbi fő refinanszírozási műveletnél alkalmaztak.

(2) Az igénylő jogosult a biztosítási összeg késedelmes kifizetése által okozott bármely járulékos vesztesége megtérítésére.

Hetedik fejezet

Elévülés

Cikk 7:101
Díjperlés

A biztosítási díj fizetésére vonatkozó igény a fizetés esedékességétől számított egy év után elévül.

Cikk 7:102
A biztosítási szolgáltatások teljesítése iránti kereset

(1) A biztosítási szolgáltatások teljesítése iránti igény általában három évvel azután évül el, hogy a biztosító a 6:103 cikknek megfelelően a kárigényre vonatkozó végső döntését meghozta vagy azt meg kellett volna hoznia. Mindazonáltal, nem indítható kereset a biztosítási esemény bekövetkezésétől számított tíz év elteltével, kivéve az életbiztosítást, ahol ez az időszak 30 év.

(2) Az életbiztosítás visszavásárlási összegének kifizetése iránti igény három évvel azután évül el, hogy a szerződő a biztosítótól a végleges elszámolást kézhez vette. Mindazonáltal, kereset az életbiztosítási szerződés megszűnését követő 30 év elteltével nem indítható.

Cikk 7:103
Az elévülést érintő más kérdések

A PEICL 7:101 és 7:102 cikkeitől eltekintve, az Európai Szerződési Jog Alapelveinek (PECL) 14:101 – 14:503 cikkeit kell alkalmazni a biztosítási szerződésből származó igényekre. A biztosítási szerződés a PEICL 1:103 cikk 2. bekezdésének megfelelően eltérhet ezektől a rendelkezésektől.

Második rész
A kárbiztosításra vonatkozó közös szabályok

Nyolcadik fejezet
A biztosítási összeg és a biztosított érték

Cikk 8:101
A kártérítés felső határa

(1) A biztosító nem köteles többet fizetni annál, mint amennyi a biztosított tényleges kárának megtérítéséhez szükséges.
(2) Érvényes a biztosított vagyontárgy értékét meghatározó szerződési kikötés akkor is, ha ez az érték a biztosított vagyontárgy tényleges értékét meghaladja, feltéve, hogy a szerződő vagy a biztosított az érték megállapításakor nem járt el csalárdul vagy szándékos félrevezetéssel.

Cikk 8:102
Alulbiztosítás

(1) A biztosító a biztosítási összeg erejéig köteles helytállni minden kárért akkor is, ha a biztosítási esemény bekövetkeztekor a biztosítási összeg kisebb, mint a biztosított vagyontárgy értéke.
(2) Amennyiben a biztosító az 1. bekezdésnek megfelelően ajánl fedezetet, vagylagosan jogosult azon az alapon is biztosítást ajánlani, hogy a fizetendő kártérítést abban az arányban korlátozza, ahogy a biztosítási összeg viszonyul a vagyontárgy tényleges kárkori értékéhez. Továbbá, ebben az esetben, a kárenyhítés költségeit, a 9:102 cikk meghatározása szerint, ugyanilyen arányban kell megtéríteni.

Cikk 8:103
A feltételek módosítása túlbiztosítás esetén

(1) Ha a biztosítási összeg meghaladja a biztosítás szerint kifizethető legmagasabb kárösszeget, bármelyik fél jogosult kérni a biztosítási összeg leszállítását és a szerződési időszak hátralévő részére fizetendő díj megfelelő csökkentését.
(2) Ha a felek egy hónapon belül nem egyeznek meg ilyen csökkentésben, bármelyik fél jogosult a szerződés felmondására.

Cikk 8:104
Többszörös biztosítás

(1) Ha ugyanazt az érdeket több biztosító egymástól függetlenül biztosítja, a biztosított jogosult igényét ezek közül a biztosítók közül egyhez vagy többhöz benyújtani az általa elszenvedett tényleges kár erejéig.
(2) A biztosító, amelyhez a kárigényt benyújtották, az általa kiállított kötvényben megállapított biztosítási összeg erejéig köteles fizetést teljesíteni, a kárenyhítési költségeket is, ha ilyen van, beleértve, azon jogainak sérelme nélkül, hogy bármely más biztosítótól térítést igényeljen.
(3) A biztosítók egymás közötti viszonyában, a 2. bekezdésben említett jogoknak és kötelezettségeknek arányban kell lenniük azokkal az összegekkel, amelyek mértékéig a biztosított irányában külön-külön felelnek.

Kilencedik fejezet
A kártérítésre való jogosultság

Cikk 9:101
Károkozás

(1) Sem a szerződő, sem a biztosított nem jogosult a kártérítésre annyiban, amennyiben a kár az ő általa, akár a károkozás szándékával, akár gondatlanságból annak tudatában elkövetett cselekmény vagy mulasztás következménye, hogy a kár bekövetkezhet.
(2) Attól függően, hogy a kötvény világos kikötése a biztosítási összegnek a vétkesség súlyával arányos mértékű csökkentése lehetőségéről rendelkezik, a szerződő, illetve a biztosított igényelhet térítést bármely gondatlan cselekménnyel vagy mulasztással okozott kár esetén.
(3) Az 1. és a 2. bekezdések alkalmazásában, a károkozás kiterjed a kármegelőzés és a kárenyhítés elmulasztására is.

Cikk 9:102
A kárenyhítés költségei

(1) A biztosító köteles megtéríteni a szerződőnek vagy a biztosítottnak a kárenyhítési költségeket, illetve a kárenyhítési intézkedésekkel okozott veszteségeket annyiban, amennyiben a szerződő vagy a biztosított az adott körülmények között a tett intézkedéseket okkal tekinthette ésszerűeknek, még akkor is, ha nem vezettek eredményre.
(2) A biztosító köteles a szerződőt vagy a biztosítottat minden, az 1. bekezdés szerint tett intézkedésre vonatkozóan kártalanítani akkor is, ha a fizetendő összeg a biztosítási kártérítéssel együtt a biztosítási összeget meghaladja.

Tizedik fejezet
Visszakövetelési jog

Cikk 10:101
Visszkereset

(1) A 3. bekezdésben írt korlátok között a biztosító, amennyiben a biztosítottat kártalanította, visszkeresetét a kárért felelős harmadik személlyel szemben érvényesítheti.
(2) Amennyiben a biztosított az ilyen harmadik személlyel szemben fennálló jogáról lemond és ezzel a biztosító viszakövetelési jogát veszélyezteti, erre a kárra vonatkozóan a biztosítási szolgáltatásra való jogát elveszíti.
(3) A biztosító nem jogosult visszakövetelési jogot érvényesíteni a szerződővel vagy a biztosítottal közös háztartásban élő személlyel, illetve a szerződővel vagy a biztosítottal ezzel egyenértékű társadalmi kapcsolatban lévő személlyel, avagy a szerződő, vagy a biztosított alkalmazottjával szemben, kivéve ha a biztosító bizonyítja, hogy a kárt ez a személy szándékosan vagy gondatlanságból, annak tudatában követte el, hogy a kár bekövetkezhet.
(4) A biztosító viszakövetelési jogának érvényesítésével nem okozhat hátrányt a biztosítottnak.

Tizenegyedik fejezet
Biztosítási szerződés harmadik személy javára

Cikk 11:101
A biztosított jogosultságai

(1) Ha a biztosítási szerződést a szerződőtől különböző más személy javára kötik, ez a harmadik személy jogosult a biztosítási összegre, amennyiben a biztosítási esemény bekövetkezik.
(2) Az ilyen biztosítási fedezetet a szerződő jogosult visszavonni, kivéve ha
(a) a kötvény másképpen rendelkezik; vagy
(b) a biztosítási esemény már bekövetkezett.
(3) A visszavonás akkor hatályosul, amikor az erről szóló írásbeli nyilatkozatot a biztosító kézhezveszi.

Cikk 11:102
A biztosított tudomása

A 11:101 cikk szerint biztosított személy tudomása nem tudható be a szerződőnek, amikor a szerződő a biztosító részére köteles tájékoztatást teljesíteni, kivéve, ha ennek a személynek tudomása van saját biztosítotti helyzetéről.

Cikk 11:103
Egy biztosított személy kötelezettségszegése

Az egyik biztosított személy kötelezettségszegése nem érintheti hátrányosan a többi személyt, akire ugyanaz a biztosítási szerződés vonatkozik, kivéve, ha a kockázatot egyetemlegesen biztosították.

Tizenkettedik fejezet
A biztosított kockázat

Cikk 12:101
A biztosított kockázat hiánya

(1) Ha a biztosított kockázat sem a szerződés megkötésekor, sem a biztosítási időszak során bármely más időpontban sem létezik, a biztosítási díjat nem kell megfizetni. A biztosító azonban méltányos térítésre jogosult a felmerült kiadásaiért.
(2) Ha a biztosított kockázat megszűnik a biztosítási időszak alatt, a szerződést a biztosító részére teljesített erről szóló értesítés kézhezvételének időpontjában megszűntnek kell tekinteni.

Cikk 12:102
Tulajdonátruházás

(1) Ha a biztosított vagyontárgy tulajdonjogát átruházzák, a biztosítási szerződés egy hónappal az átruházás időpontját követően szűnik meg, ha csak a szerződő és az a személy, akire a tulajdonjogot átruházzák, nem állapodik meg a szerződés egy korábbi időpontban történő megszűnéséről. Ez a szabály nem alkalmazható, ha a biztosítási szerződést a jövőbeli jogosult javára kötötték.
(2) Az a személy, akire a tulajdonjogot átruházzák, attól az időponttól kezdve minősül biztosítottnak, amikor a biztosított vagyontárgyhoz kapcsolódó veszélyviselés is átszáll.
(3) Az 1. és a 2. bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók
(a) ha a biztosító, a szerződő és a jogutód másképp állapodnak meg; vagy
(b) ha a vagyontárgy tulajdonjoga öröklés címén száll át.

[Tizenharmadik fejezet
Csoportos biztosítás és kollektív biztosítás]

Harmadik rész
Az összegbiztosításra vonatkozó közös szabályok

Tizennegyedik fejezet
Alkalmazási kör

Cikk 14:101
összegbiztosítás

A baleset-, egészség-, élet-, házassági, születési vagy más személybiztosítások köthetők meg összegbiztosításként.

[Negyedik rész
Az egyes biztosítási ágazatokra vonatkozó különös szabályok]

FIGYELMÉBE AJÁNLJUK

Vissza a lap tetejére