A biztosítótársaságoknál ebben a kontextusban főleg az önkár-/vagyonbiztosítást és ezen belül főleg a természeti katasztrófákat, mint például a hurrikánokat, csapadékban bő és magas hőmérsékletű időszakokat, valamint az ezek által okozott károkat vitatják és modellezik. A járvány formájában megjelenő fertőző betegségek szintén a középpontban állnak.

Mi köze van mindennek a felelősség viseléséhez és a felelősségbiztosításhoz?

Latolgatásaink során feltételezzük, hogy klímaváltozás van folyamatban, melynek az emberiség az okozója, nem pedig a természettudósok és a politikusok kitalációjáról van szó. Az úgynevezett klímaváltozás-szkeptikusok száma határozottan csökken. Az IPCC, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (Intergovernmental Panel on Climate Change) egyik alapvető megállapítása, hogy nagyon nagy valószínűség szerint az emberiség a kibocsátott gázokkal és a földhasználatban bekövetkezett változásokkal váltotta ki az eseményeket. Mi azzal foglalkozunk, hogy a kockázati tájék mely változásai várhatók, illetve hogyan hathatnak ki ezek a felelősségbiztosítási területre.

Klímaváltozás: Ki viseli a felelősséget?

Feltesszük magunknak a kiinduló kérdést: Ki felel a klímaváltozásért? A felelősség rendszerint okozást feltételez, legyen szó tettlegességről vagy hanyagságról. A klímaváltozás jelenségének okozása bonyolult téma. Vajon a magas széndioxid-kibocsátású és a klímára veszélyes termékeket előállító ipar, a légiközlekedési társaságok, a nagy teherhajók, az autótulajdonosok, netán a tehenek lennének felelősek? Vagy teljesen más okokról beszélhetünk? Milyen mértékben részesednek az egyes okozók a káros tevékenységekben és az abból eredő következményekből?

A legkülönbözőbb okok kölcsönhatása miatt már az okozás kérdése is igen nehezen tisztázható egyértelműen, még nehezebb azonban az egyes potenciális okozók jogi felelősségi állását meghatározni. Továbbá a felelősség jogi alapjai sem esnek egységes szabályozás alá, hanem különböző törvényekből vezethetők le egy államon belül.

Mint ahogy azt várhattuk, legalább az Amerikai Egyesült Államokban nem ismernek lehetetlent ezzel kapcsolatban. Az ügyvédek hatalmas potenciált ismertek fel a klímaváltozás témájában. Jelenleg már perek is folynak. Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága 2007-ben a Massachusetts kontra Environmental Protection Agency (EPA) perében foglalkozott a klímaváltozással. Az üvegházhatást előidéző gázok kibocsátását légszennyezésként sorolták be, melynek következménye, hogy az EPA például a járművek gázkibocsátásának szabályozásáért felelős. Továbbá abból indulnak ki, hogy az EPA a levegő tisztaságának megőrzését szabályozó törvény (az ún. Clean Air Act) alapján az ipari létesítmények és járművek gázkibocsátásának csökkentését célzó intézkedésekért felelős.

Annak ellenére, hogy az autótulajdonosok, autógyárak, autóbiztosítók és üzemanyaggyártók okozati hozzájárulása a járművek gázkibocsátásából eredő környezeti károkért aligha határozható meg egyenként, egyre többen próbálnak meg kártérítést követelni az autógyártóktól az elszenvedett környezeti károk miatt. Japánban 1996-ban ötszáz asztmás beteg perelt be hét autógyártót, melynek során főleg a dízeljárműveket tették felelőssé megbetegedésük miatt. 2007 augusztusában a Legfelsőbb Bíróság egyeztető javaslatának értelmében 7,7 millió eurós kártérítés, valamint további 21 millió euró kifizetését állapították meg egy egészségügyi alap számára.

Mivel azonban ebben az esetben nem a klímaváltozás következményeiről, hanem a gépjárművek gázkibocsátásának egészségre káros közvetlen hatásairól van szó, ezért esetünkben sokkal érdekesebb a 2007-es California kontra General Motors per. Kalifornia állam hat nagy autógyártót perelt be az általuk gyártott járművek által az üvegházhatást előidéző gázok kibocsátásáért. A kibocsátás mértéke Kalifornia állam teljes kibocsátásának mintegy 30 százalékát teszi ki. A keresetet azzal az utalással utasította el a Northern District Court of California, hogy a gázkibocsátás korlátozásáért nem a bíróságok felelősek, hanem az Egyesült Államok kongresszusa. A következő magasabb fellebbviteli fok, a Ninth Circuit of Appeal döntése még függőben van. Az ilyen kudarcoktól függetlenül az amerikai ügyvédek jelenleg az energetikai vállalatokat próbálják meg felelőssé tenni a globális felmelegedés miatt. Az okozatiság és a kibocsátás korlátozásának problematikája itt is hasonló irányba halad, mint a California kontra General Motors per esetében.

Ezek a példák mutatják, hogy lehetnek olyan konstellációk, ahol az egyes vállalatok felelőssé tehetők a globális klímaváltozásért és annak következményeiért. Mivel egyre több ügyvédi iroda specializálódik erre a témára, ezért sok hasonló pert fogunk még látni, nemcsak az Egyesült Államokban.

A „Ki a felelős?” kérdés lehetséges címzettjei nem csak a kormányok és vállalatok lehetnek. A tervezési hivatalok, községek, építészek, pénzügyi tanácsadók és számos más, a klímaváltozás hatásaival közvetlenül vagy közvetetten kapcsolatba hozható felek is érintettek lehetnek.

A téma jobb megközelítése érdekében azt vizsgáljuk, hogy a klímaváltozás egyes következményei milyen módon hatnak ki a felelősségvállalási kötelezettségre. A tengerszint emelkedésével kezdjük vizsgálatunkat.

A tengerszint emelkedése: felelősségvállalási esetek

Az IPCC állítása szerint a globális felmelegedés következménye miatt az évszázad végére a tengerszint 18 – 59 centiméterrel fog emelkedni. Ennek oka egyrészt a felmelegedett víz kiterjedése, másrészt a hegyi régiók gleccsereinek, a sarkvidéki és a grönlandi jég olvadása. Ha az aktuális adatokat tekintjük, ez jóval hamarabb bekövetkezhet. Milyen felelősségi helyzetek adódnak ebből?

Ha magasabb vízszintre számíthatunk, joggal tehetik fel a tengerparti országok a kérdést, hogy a területek beépíthetősége vajon még korlátozatlanul lehetséges-e. Vajon a tervezési hatóságok engedélyezhetnek-e olyan építési vagy kereskedelmi területeket, amelyek évekkel vagy évtizedekkel később víz alatt fognak állni, vagy árvíz fog fenyegetni. Vajon az építészek is felelőssé tehetők azért, mert figyelmen kívül hagyják a klímaváltozás hatásait – például a tengerszint emelkedését – a házak vagy ipari létesítmények tervezése során? Hogyan definiálható a csúcstechnológia (State of the Art) az építkezési szektorban, amely exkulpációhoz vezethet?

Az ilyen helyzetektől függetlenül azonban még számos más eset állhat fenn, amelyeknél óriási összegekről lehet szó. Az olyan államok, mint a Maldív-szigetek más államokat és széndioxid-kibocsátó vállalatokat fognak perelni a tengerszint emelkedése miatt. Az ilyen perek eredményessége főleg attól függ, hogy mennyiben lehetséges az okozatiság bizonyítása.

Tartós fagy: amikor a talaj mozgásba jön

A tartós fagy a Föld olyan területein vált kérdéssé, ahol a mindeddig az egész év során tartósan fagyott talaj a globális felmelegedés következtében teljesen vagy időszakonként felolvad. Ez különösen Alaszkát és Szibériát, továbbá a különböző földrészeken található hegyi régiókat érinti.

A tartós fagy alatt álló vidékeken az építészeti konstrukciókat igen mélyen kell a talajban rögzíteni, hogy függetlenné lehessen tenni azokat a felszín hőmérséklet-ingadozásaitól. A tartós fagy alatt álló vidékeken megvalósított nagy projektek között olyanokat említhetünk, mint például a Transz-Alaszka olajvezeték, illetve a 2006-ban újra átadott Qinghai-Tibet vasút. Az ilyen jellegű konstrukciók esetén a talaj felmelegedése különösen nagy kihívás elé állítja az építészeket és mérnököket. Az ilyen esetekben roppant magas a kárkockázat.

Károk természetesen nem mindig csak a nagy projekteknél keletkezhetnek. Konkrét példa erre az alaszkai falu, Kivalina este. A falu 400 lakosa 24 amerikai energetikai vállalatot perelt be, közöttük az Exxon és BP cégeket. A falu azzal vádolja a vállalatokat, hogy a globális felmelegedéshez való hozzájárulásukkal veszélyeztetik falujuk létezését. A globális felmelegedés következtében felolvad a tartósan fagyott talaj, az erre épített házaik pedig a tengerbe zuhannak. A falu lakóinak szükséges áttelepítésének költsége 400 millió dollárra fog rúgni. A régióban további 180 falu követi megkülönböztetett figyelemmel a témát. Egyedül ebből a témából óriási permennyiség keletkezhet. A példa jól szemlélteti, hogy a klímaváltozás következményei nem mindig egymástól elszigetelten tekintendők, hanem gyakran kumulálódnak.

Természeti katasztrófák által okozott felelősségvállalási károk

Az egyes természeti jelenségek nem mindig a klímaváltozással függnek össze, még akkor sem, ha a köztudatban egyre gyakrabban hozzák azokat összefüggésbe. A mindezidáig százévente előforduló természeti katasztrófák száma egyre nő. Ázsiát és Európát egyre több árvízkatasztrófa sújtja: egyedül Németországban 1999-ben, 2002-ben, 2005-ben és 2007-ben. Az ún. téli viharok is egyre többször és egyre intenzívebben csapnak le Európában. Az Amerikai Egyesült Államokban aggodalommal kísérik figyelemmel a hurrikánok kérdését.

A természeti katasztrófák következtében fellépő felelősségvállalási károk érdekes példája a Katrina hurrikán: Amikor a hurrikán 2005 augusztusában lecsapott az amerikai partokra és közben 68 milliárd dollárnyi biztosított kárt okozott, jelentős hatással volt a felelősségvállalási kötelezettségre és a felelősségbiztosításra is. A hurrikán által okozott áradások környezetre káros anyagok természetbe jutását okozták, különösen az olajipari szállítói és tároló létesítmények esetében. Az egyik legsúlyosabb környezetszennyezést a New Orleans városától nem messze fekvő Murphy Oil Corporation finomítójából kiszivárgott nyersolaj okozta. Az áradás következtében elszabadult egy tárolótartály, amely ennek során megsérült. Mintegy négymillió liter nyersanyag szabadult el, amely 1800 környékbeli házat és telket szennyezett be. Egy bírósági egyezség keretében a Murphy Oil az érintett lakóknak fizetendő 330 millió dollár kártérítés megfizetésére kötelezte magát.

E példa mutatja, hogy a természeti katasztrófák a magánkárok mellett jelentős mértékben okozhatnak felelősségbiztosítási károkat is.

Víz és felelősségviselés

Az Egyesült Nemzetek Szövetségének adatai alapján jelenleg 1,2 milliárd ember – a Föld lakosságának mintegy húsz százaléka – él vízhiánnyal sújtott területen. 15 év múlva ez a szám elérheti a hárommilliárdot.

Az olyan klímához köthető okok mellett, mint a hőhullámok és a szárazság, más tényezők is felelőssé tehetők ezért. Többek között az élelmiszertermelés, különösen az egyre növekvő ütemű ázsiai hústermelés, továbbá az újratermelődő nyersanyagok növekvő ütemű termesztése az energiaipar számára. Egyetlen liter biodízel üzemanyag előállításához 1000 liter víz szükséges.

Ennek kiegyenlítésére – mint ahogyan azt Kaliforniában már tervezik – milliárdos összegeket kell új víztározó duzzasztógátak létesítésére fordítani.

A vízhiány magasabb élelmiszerárakat, több betegséget és legyengült gazdasági növekedést von maga után. Ebben az összefüggésben is keletkezhetnek felelősségvállalási igények.

Egyre forróbb lesz: hőhullámok és szárazság

Hacsak nem tesznek ellenintézkedéseket, az elkövetkezendő 50 évben legalább 2-3 fokos globális hőmérséklet-emelkedéssel számolhatunk. Már az eddigi fél fokos hőmérsékletemelkedés is látható kihatással van az extrém időjárási jelenségek és azok következményei által. Hosszabb távon az eddig ismert időjárási modellekből is változások olvashatók le.

A Klímatanács becslése szerint a világ növény- és állatvilágának 20-30 százalékát veszélyezteti a globális felmelegedés. Sem a kormányok és hatóságok, sem a környezetvédelmi aktivisták nem fogják ezt tétlenül nézni, hanem megpróbálnak felelősöket keresni. Az olyan környezetvédelmi szervezetek, mint a WWF (World Wildlife Fund) vagy a FoE (Friends of the Earth) perei világszerte egyre gyakorabbivá válnak majd.

Az ipari létesítmények engedélyezését és működtetését is szigorúbb tervezéshez és ellenőrzéshez fogják kötni. A kibocsátások határértékeinek csökkentésére ugyancsak számítani lehet. Ezen intézkedések alapvető előremozdító tényezője az illetékes hatóságok és intézmények felelősségvállalási kockázatának csökkentése.

Összegzés

Már egész sor felelősségvállalási kérdés merül fel a klímaváltozás következményeiből, és még több fog ezekhez jönni. Még ha sok esetben az okozatiság nem is volt bizonyítható, ennek ellenére nem szabad alulbecsülni az ügyvédek kreativitását és a bíróságok társadalmi felelősségtudatát. A klímaváltozás témája főleg a világszerte meglévő potenciál miatt égető kérdés.

Cikkünk második részében a klímaváltozás által okozott műszaki változással fogunk foglalkozni. Ez egyfelől új esélyeket ad a biztosítótársaságok számára, másfelől magasabb kockázatokat von maga után. A klímaváltozás már most felelősségvállalási téma.

FIGYELMÉBE AJÁNLJUK

Vissza a lap tetejére