Más pénzügyi szolgáltatók esetében már létezik ez a garanciális megoldás, ráadásul ezen garanciaalapok minimum elvárásai közösségi szinten harmonizálásra kerültek. A biztosítók esetében azonban még nincs európai szintű, egységes megoldás. Azokban az országokban, ahol már ma is megtalálható a BGA valamilyen formája, az alap létrehozását többnyire egy szolgáltató fizetésképtelenné válása hívta életre.

Bármilyen garanciaalap azonban csak végső megoldásként szolgál, amikor egyéb védő mechanizmusok már nem működnek.

A biztosítók érvrendszerében éppen ez utóbbi tény a leghangsúlyosabb elem. A biztosítótársaságok jelenlegi, szigorú szolvencia szabályozása – a szakma álláspontja szerint – megfelelő felügyeleti munka mellett már önmagában alkalmas arra, hogy megelőzze a társaságok fizetésképtelenné válását. A több fokozatú garanciarendszer ugyanis olyan elemekre épül, mint a minimális alapítási tőke, biztonsági tőke és szavatoló tőke előírása, kötelező tartalékképzés, befektetési előírások, a kockázatporlasztás különböző eszközeinek alkalmazása (viszontbiztosítás, együttbiztosítás és a legújabb alternatív kockázatkezelési eszközök), és nem utolsósorban a szigorú felügyeleti kontroll. Amennyiben pedig a fentieken túlmenően is felmerül az igény pénzügyi garanciákra, a most folyó Szolvencia II munkálatai során további biztosítékok beépítésére is van lehetőség.

A fenti érvek ellenére a közösségi döntéshozókban időről időre felvetődik a gondolat, hogy európai szinten harmonizálják a tagállamok jelentősen eltérő gyakorlatát. Az Európai Bizottság megrendelt egy megvalósíthatósági tanulmányt, amelyet az angol OXERA cég készített el. Az EB felelős biztosa, Charles McCreevey ezen tanulmány alapján hozza meg a döntést, hogy készül-e új jogszabályi kezdeményezés egy EU-szintű biztosítási garancia alap létrehozására.

A jelentés célja, hogy a helyzet elemzésével járuljon hozzá a BGA-ról szóló politikai vitához. A dokumentum összehasonlítja a már jelenleg is létező megoldásokat, megvizsgálja az BGA szerepét, mint végső megoldásként szolgáló mechanizmust, és számba veszi a felmerülő költségeket. A jelenlegi helyzetből kiindulva, és feltételezve, hogy a most működő megoldások sokszínűsége milyen problémákat okozhat a fogyasztóvédelem és a határon átnyúló tevékenységek vonatkozásában, mérlegeli egy EU-szintű változat bevezetésének lehetőségeit.

Az alábbi összeállítás az OXERA cég által készített – közel 300 oldalas - tanulmány rövid összefoglalóját tartalmazza.

FIGYELMÉBE AJÁNLJUK

Vissza a lap tetejére