Az elnök elmondta: a subprime válságnak nincs közvetlen hatása a magyar intézményekre, mert nálunk nincs ilyen típusú hitelezés, s az itteni pénzintézetek az anyacégeken keresztül sem érintettek; áttételesen azonban – az árak emelkedése és a likviditás szűkülése révén – a magyar piacot is érintik a problémák.

Farkas István figyelmeztetett: az amerikai jelzálogpiaci válsághoz vezető jelenségekhez hasonló elemek az itthoni piacon is jelen vannak. Így nálunk is gyors ütemben bővülnek a pénzügyi szolgáltatások, amelyek egyre több olyan embert érnek el, aki nem elég felkészült a kockázatokra, és egyre inkább teret hódítanak olyan értékesítési csatornák, amelyek nehezebben ellenőrizhetőek (ügynöki hálózat) vagy sajátos kockázatai vannak (elektronikus rendszerek). Az utóbbival kapcsolatban megjegyezte: tavaly az adathalász-támadások nem okoztak mérhető kárt az ügyfeleknek.

Az elnök elmondta, hogy a PSZÁF felügyeleti tevékenysége során az idén három területre összpontosít: a likviditásra, a kockázattranszferekre – azaz a pénzügyi csoportokon belül és azokon kívül a rizikó továbbadására – és a felügyelt intézmények belső irányítására.

A likviditással Magyarországon nem volt érdemi gond, azért kell foglalkozni vele, mert ha a világban valahol probléma keletkezik, a gyors áttételek miatt hozzánk is hamar megérkezhet, és akkor kezelni kell – mondta az elnök.

A kockázattranszferhez nincs szükség derivatívákra, a pénzügyi vállalkozáson keresztül értékesített hitel tartalmilag ugyanannak felel meg – jelentette ki. Amikor a bank 6 hónapos forrásból 6 hónapos lejáratú hitelt nyújt egy pénzügyi vállalkozásnak (lízingcégnek, faktoráló vállalkozásnak), ám ő 5-10 éves futamidőre helyezi ki több száz ügyfélnek, ez tulajdonképpen a kockázatok „átcsomagolása”, csak már nem termék-, hanem intézményi szinten, ennek átfogó felügyelete elengedhetetlen – mondta.

Mindez az elnök szerint nem baj, ám figyelni kell rá, és ha fennáll, nagyobb likviditást kell megkövetelni. Lámfalussy Sándor közgazdász professzort, az Európai Monetáris Intézet alapító elnökét idézve hangsúlyozta: abból, hogy valamilyen eszközrendszer használatából probléma adódott, nem az következik, hogy be kell tiltani, de tudni kell, hogy vannak kockázatai és fel kell készülni a kezelésére. Nem azt kell felügyelni, amit jól ismerünk, hanem jól kell ismernünk, amit felügyelünk – hangsúlyozta a Felügyeleti Tanács elnöke.

Ehhez Farkas István szerint erős és hatásos felügyeletre van szükség. Az „erő” az elnök szerint megvan, mivel az elmúlt egy évben több olyan jogszabályt (hitelintézeti törvény, tőkepiaci törvény, befektetési szolgáltatókról szóló törvény, PSZÁF törvény) is elfogadott a parlament, amelyek megteremtették az egységes felügyeleti státust, egyértelművé tették a PSZÁF feladatait, a vele szembeni elvárásokat.

A felügyelet igazi „oroszlánkörmöket” kapott: a befektetési szolgáltatók, hitelintézetek körében például felszólíthat, megtilthat, a szerződéses kötelezettségek teljesítésére kötelezhet, vezető állású személyek felmentését kezdeményezheti, felfüggesztheti vagy visszavonhatja a tevékenységi engedélyt, megtilthatja a számlák feletti rendelkezést, előírhatja a tartalék, fedezet növelését, de megtilthatja az osztalékfizetést is.

Minden eszközünk megvan ahhoz, hogy kikényszerítsük a helyes gyakorlatot, a megfelelő tartalékot, fedezettséget. Biztosan van erősebb intézmény a világon, de nem hiszem, hogy a miénknél erősebb intézményre volna szükség – jelentette ki az elnök.

Mint elmondta, a PSZÁF eddig is élt a rendelkezésére álló eszközökkel, például a 8 százalékos törvényi minimum helyett több esetben 9-10 százalékos tőkemegfelelés tartását írta elő a hitelintézeti körben, amikor valamely intézmény túl nagy kockázatot vállalt. Ez sokkal súlyosabb intézkedés, mint a bírság kiszabása, mert keményebben érinti a profitabilitást – hívta fel a figyelmet az elnök.

A PSZÁF céljai eléréséhez ajánlásokat is kiad a felügyelt szervezetek számára. Ezek ugyan jogilag nem kötelező erejűek, de már az ajánlás kiadásának menete is befolyásoló erejű, ugyanis több hétig tartó konzultáció előzi meg, és a piaci szereplők már annak során megismerik a felügyelet álláspontját – tette hozzá.

„A nemzetközi standard: alkalmazkodj az ajánláshoz vagy magyarázd meg, miért nem teszed” – válaszolta az elnök arra a kérdésre, mennyire fogadják meg a felügyelt szervek a PSZÁF ajánlásait. A felügyelet ezzel az eszközzel eddig kevéssé élt, de a jövőben várhatóan rendszeresen alkalmazni fogja – mondta.

Farkas István hangsúlyozta: a felügyeleti munkában nagy segítséget jelent, hogy a PSZÁF részt vesz az uniós bizottságok munkájában, s együttműködik a társfelügyeletekkel is. Az utóbbi már csak azért is fontos, mert a magyarországi pénzügyi intézmények mintegy négyötöde nagy nemzetközi csoporthoz tartozik. Másrészt a tőkepiaci anomáliák ritkán maradnak meg egy ország határain belül, ilyenkor az együttműködésnek köszönhetően egységesen tudunk fellépni – fűzte hozzá.

A Felügyeleti Tanács elnöke a tőkepiacon tavaly az egyik legtöbb figyelmet kiváltó üggyel, a Mol-OMV párharccal kapcsolatban (ennek mindkét szereplőjére – más-más okok miatt – bírságot rótt ki a PSZÁF) elmondta: a határozat nyilvánosságra hozatala elsősorban nem az érintetteknek szólt, hiszen ők már ismerték. Azt kívánták üzenni vele, hogy a felügyelet – a futballbírókhoz hasonlóan – nem drukkol egyik félnek sem; aki belerúg a másikba, az sárga lapot kap.

Arra a felvetésre, hogy a törvény betűjét nem, de szellemét valószínűleg sértette, hogy a Mol mintegy 40 százaléknyi saját részvényt felvásárolt, majd egy részét kölcsönadta „baráti” társaságoknak, az elnök így reagált: ez publikus információ volt, minden befektető tudta, s dönthettek arról, vállalják-e az ezzel kapcsolatos kockázatot. „Asztal alatti” dolgokat azonban nem szabad megengedni, mert azokat nem ismeri a publikum. „A felügyelet egy dolgot nem tűr el, s ebben nagyon következetesek voltunk: az ilyen típusú transzparenciahiányt” – jelentette ki Farkas István.

A Gazdasági Versenyhivatal bankokat sújtó – egyes intézmények esetében százmillió forintos nagyságrendű – hitelkártyabírságaival kapcsolatban úgy vélekedett: a félreérthetőség fennáll, a tájékoztatások nem mindenki számára magától értetődőek.

A Felügyeleti Tanács elnöke elmondta: a PSZÁF tevékenységében évek óta nagy súlyt fektetnek a fogyasztóvédelmi tevékenységre. Ezzel kapcsolatban azt vallják: felelős szolgáltatókra és felkészült fogyasztókra van szükség. A felügyelet feladata, hogy elérje, a szolgáltatók a döntéshez szükséges minden információt megadjanak az ügyfeleknek, erre kényszeríteni is tudja őket, ám az ügyfelek kockázatait nem tudja átvállalni.

A nagymértékű lakossági eladósodottság az elnök szerint a pénzügyi rendszer számára kockázatot jelent, mert ha a hiteleket tömegesen nem tudnák visszafizetni, az likviditási vagy tőkeproblémákat okozna. A lakosság hitelkereslete az elnök szerint tavaly kevésbé hűlt le, mint amennyire jövedelmi lehetőségei csökkentek, relatíve tehát megnőtt az eladósodottság, ami növeli a visszafizetési kockázatot. Farkas István szerint ez látszik például azon is, hogy drágábbak lettek a hitelek.

Úgy vélekedett: a KSH által nyilvánosságra hozott jövedelemadatok alapján a bedőlt hitelek arányának sokkal magasabbnak kellett volna lennie (a tartalékok egyébként a mostaninál sokkal több bedőlt hitelt is fedeznének). Hogy mégsem így van, azt az elnök a fekete- és szürkegazdasággal magyarázta. Megjegyezte: a teljes körű lakossági hitelnyilvántartás megteremtése minden félnek előnyös volna, felügyeleti szempontból is jó dolog lesz, ha megvalósul.

Az elnök külön kiemelte a jenhitelek kockázatát. A jen árfolyamának, kamatának mozgása az európai intézmények – és főleg a hitelfelvevők – számára nehezen előre jelezhető, ezért nagyobb a visszafizetési kockázat is. Ezért jelezte, hogy ha a jenhitelek bizonyos arányt meghaladnak egy hitelintézet lakossági állományán belül, várhatóan magasabb tőkefedezettségi/ tartalékolási kötelezettséget írnak elő az ebben érdekelt intézményeknek.

Az elnök emlékeztetett: egyes országokban megtiltják, hogy a lakosságnak bizonyos termékeket értékesítsenek. Úgy vélekedett azonban, ha drámaian megnőtt is a lakosság eladósodottsága, az ügyfeleket felnőttként kell kezelni, és nem tiltani, hanem informálni kell.

Az elnök az ingatlanfedezetű fogyasztási hitelek jelentős bővülésére reagálva kijelentette: nem jó, ha e konstrukcióknál a szolgáltatók a hitelfelvevők fizetőképességét nem vizsgálják.

A lízingpiacról szólva (e terület finanszírozói számára a felügyelet ajánlást is kiadott) elmondta: a szolgáltatók egy része érzékelte a kockázatot és visszafogta a lízingfinanszírozást, de még mindig számolni kell azzal, hogy lesznek veszteségek.

A pénzügyi szektornak a Felügyeleti Tanács elnöke szerint az idén is növekvő – bár nem drámaian emelkedő – kockázatokkal kell szembenézniük. A pénzügyi intézményeknél a növekedési kényszer a tulajdonosok jövedelemtermelési elvárásai miatt továbbra is fennáll majd. A lakossági hiteldinamika mérséklődése folytatódik, a vállalati hitelezés pedig várhatóan bővülni fog, bár előbb feltehetően betéteiket használják majd fel a vállalatok.

Farkas István az idén csökkenő kamattendenciára számít. A betéti kamatokat a forrásigény miatt óvatosan mérséklik majd a bankok, így a hitelkamatok is lassabban fognak süllyedni – mondta. Megjegyezte: a pénzügyi intézmények által fizetendő felügyeleti díj az idei évtől átlagosan 30 százalékkal mérséklődött, a felügyelet elvárja, hogy az intézmények az ebből származó megtakarítást lehetőség szerint osszák meg az ügyfelekkel.

A takarékszövetkezeti szektorban az elnök szerint az idén folytatódik a koncentráció; egyes szövetkezeti hitelintézetek már eddig is bankká alakultak, mások egyesültek a tőkekövetelmények nyomására. A felügyelet minden „asztal feletti” ügyletben partner – mondta Farkas István. Hozzátette: a takarékszövetkezeteknek Magyarországon van funkciójuk, mert egyes településeken az egyetlen lehetőséget jelentik a pénzintézeti szolgáltatásokhoz való hozzáférésre. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy olyan tevékenységek végzéséhez adjon a felügyelet engedélyt, amelyekre az egyes takarékszövetkezetek nem készültek fel (ilyen volt például egyes intézményeknél a faktoring tevékenység).

További konszolidáció várható a befektetési szolgáltatási körben is. A bankok esetében a tulajdonosi körben bekövetkező változásoktól függ, hogy milyen ütemben folytatódik a koncentráció – mondta Farkas István.

FIGYELMÉBE AJÁNLJUK

Vissza a lap tetejére