1967-ben készült a brit alkalmazottak első nagyszabású egészségügyi vizsgálata, a Whitehall – nevét arról a londoni környékről kapta, amelyben a kormányhivatalok találhatók. Utódja, a Whitehall II. 1985-től foglalkozott azokkal a hivatali munkatársakkal, akik beleegyeztek a rendszeres egészségügyi vizsgálatok elvégzésébe. Már az első Whitehall tanulmány lerombolta a „menedzserbetegség” mítoszát: ekkor egyértelműen kiderült, hogy a szívinfarktus nem gyakoribb a magas beosztású vezetők között, mint beosztottjaik csoportjában.

Tarani Chandola és munkatársai most tízezernél is több londoni hivatalnok évekig tartó megfigyeléséről számoltak be. Részletes kérdőívekkel mérték fel a munkahelyi stressz mértékét és jellegét, valamint szívgyógyászati szakvizsgálatokat is rendszeresen végeztek.

Eredményeik szerint a munkahelyi stressz fontos szerepet játszhat a koszorúér-betegség kialakulásában. A kutatók adatai azt bizonyították, hogy a szívet károsító stresszhatás különösen az ötvenévesnél fiatalabb munkatársak esetében érvényesül. (Tízből nyolc magyar felnőtt saját bevallása szerint rendszeresen stresszben él – állapította meg a GfK LHS HealthCare legutóbbi felmérése.)

Miket okozhat?

A stressz és a koszorúér-szűkület bekövetkezése között az összefüggés az adatok tanúsága szerint nem mindig közvetlen. A károsító stresszhatás 32 százalékban úgy befolyásolta a vizsgált személyek sorsát, hogy rossz szokásokat, életmódbéli hibákat váltott ki. Akiknél a stressz érvényesülhetett, azok gyakrabban dohányoztak, egészségtelenebbül étkeztek, gyakrabban elhíztak és kevesebbet mozogtak.

A kutatók idézik az 52 országban végzett, INTERHEART tanulmány adatait is, amelyek azt mutatták, hogy a munkahelyen „állandó” stresszhatásnak kitett emberek infarktuskockázata kétszeresére nőtt az átlagos életmódúakhoz képest.

A stressz kedvezőtlen befolyása gyakran a szív-anyagcsere-tünetcsoport formájában jelent meg, vagyis bizonyos kóros állapotok – magas vérnyomás, elhízás, kezelést igénylő vérzsírszintek, kezdődő vagy már kialakult cukorbetegség – együtt fordulnak elő.

A munkacsoport vezetője már néhány éve megfigyelte, hogy a munkahelyi stressz és a szív-anyagcsere-tünetcsoport közvetlenül is összefügg. Vizsgálatai szerint a hasi elhízás, a cukorbaj, a magas vérnyomás és vérkoleszterin együttese kétszerte gyakrabban fordult elő azokban a hivatali dolgozókban, akik a mindennapos munkahelyi stresszhatást nem tudták megfelelően földolgozni.


Számítógép, mobil, tűzőgépcsak néhány példa, min szeretjük levezetni a munkahelyi stresszt. Csak idén húszmilliárdot költ erre a célra az EU.

Az európai munkavállalók négyötöde már tanúja volt egy-egy munkatársuk kiborulásának, a dühkitörésre a gorombaság, a főnök, vagy a kollégák támogatásának hiánya ad okot, de előfordul, hogy a terem hőmérsékletétől húzza fel magát a kolléga – derül ki az ICM Research augusztusában végzett vizsgálatából.

A felmérés során kétezer, köztük 75 magyar irodai dolgozó viselkedését mérték fel, online módszerrel, az apropót egy korábbi tanulmány adta, mely szerint a munkából való kiesés ötven százalékáért a munkahelyi stressz okolható. Ezen az arányon szeretne javítani az EU, amely csak idén már több mint húszmilliárd eurónak (5120 milliárd forint) megfelelő összeget költött a stressz kiváltotta betegségek kezelésére.

Ha valakinek már volt szívinfarktusa és azt követően visszamegy a munkahelyére, ahol állandó feszültséget, idegesítő légkört érez, félő, hogy jön a következő infarktus – tapasztalták kanadai kutatók az amerikai orvosszövetség folyóirata, a JAMA beszámolója szerint.

Korábbi vizsgálatok azt mutatták, hogy a munkahelyi pszichés terhelés és az a helyzet, amelyben a dolgozó úgy érzi, hogy csak kismértékben dönthet saját munkája, továbblépése felől, kifejezetten növeli az első infarktus kockázatát. Arra viszont eddig nem voltak adatok, hogy ha valaki infarktus utáni rehabilitáció végeztével visszamegy a munkahelyére, milyen esélye van a szívizomelhalás ismétlődésére. Chantal Brisson és munkatársai Quebecben 972 beteget tanulmányoztak, akik első szívinfarktusuk után átlag három hónappal visszatértek a munkába. Ezeket a betegeket munkájuk újrakezdése után hat héttel, majd két- és hat év múlva vizsgálták meg ismét, de fölmérték a pszichés- és munkahelyi viszonyaikat is, valamint a szívbetegségre vonatkozó kockázati tényezőket. (Egy korábbi cikkünk azzal foglalkozik, hogy az üzleti életben tevékenykedők miként bírják az egyre nagyobb erővel fokozódó tempót és az erősödő stresszhatásokat.)

A munkahelyi viszonyok közül azt vették idegrendszeri szempontból megterhelőnek, ha a dolgozótól sokat követeltek, de a döntésekbe nem szólhatott bele. A következő változatba tartoztak azok a munkahelyek, ahol ugyancsak nagy teljesítményt kellett nyújtani, de a munkát végző önmaga dönthetett a megoldásokat illetőleg. Végül voltak olyanok, ahol a munkahelyi követelmények nem voltak nagyon kemények, de a dolgozót a rá vonatkozó döntésekbe nem vonták be, és előfordult az is, hogy a munkatársnak nagy volt a mozgástere, de nem kellett túlságosan sokat teljesítenie. Két év után az derült ki, hogy az első csoportba tartozó, idegrendszeri szempontból megterhelő munkahelyen dolgozók több mint kétszer nagyobb valószínűséggel kaptak ismét szívinfarktust, mint a többiek. Ilyen munkahelyen Kanadában a vizsgált személyek egynegyede dolgozott.

A nyomtató is idegesít

Az alkalmazottak harminc százalékának okoznak frusztrációt a nyomtató kezelésekor jelentkező és az informatikai problémák, de 24 százalékuk már attól is jobban érezné magát, ha az általa keresett dokumentumot gyorsan és szakszerűen tudná megtalálni az interneten és a belső munkahelyi hálón.

Ennek megfelelően az alkalmazottak 12 százaléka bevallotta, hogy többször rugdosta már az irodai nyomtatót vagy éppen összetörte azt. Ám nemcsak a nyomtatón vezetjük le idegességünket, a tanulmány szerint a dolgozók leginkább a tűzőgépre, a tollakra, a mobiltelefonra és a számítógép billentyűzetére csapnak le.

Ne törődjünk az idegesítő munkatárssal

Az eredményeket bemutató sajtótájékoztatón eszmecsere bontakozott ki arról, szabad-e és ha igen, mikor, milyen zenét érdemes hallgatni a munkahelyen, vagy például arról, hogyan lehet kivédeni az úgynevezett energiavámpírokat, azaz semlegesíteni azokat a kollégákat, akik csak kihasználják a másikat vagy állandó lelki szemetesládának használják, netán gonoszkodnak velük. (Egy felmérés szerint az új uniós tagállamok közül Magyarországon vannak leginkább kitéve egészségügyi és egyéb kockázatoknak a munkavállalók.)

Utóbbiakat illetően azt tanácsolták a szakemberek, hogy egyetlen módszer van, az elfogadás és az észre sem vevés. Ettől már rövid távon is semlegessé válhatnak, míg a konfliktusokba való belemenés, a harc „hidat épít, amelyen még közelebb kerülnek kiszemelt alanyukhoz”.

FIGYELMÉBE AJÁNLJUK

Vissza a lap tetejére