A 20. század első felében hazánk az európai biztosítási piac egyik legdinamikusabban fejlődő szegmensévé vált; a második világháború kitörésekor az országban 68 biztosító részvénytársaság és több mint 100 – területi, szakmai, hivatásrendi, illetőleg kockázati alapon szerveződő – biztosítóegyesület működött.

A háborút követő összevonások, felszámolások és az államosítást megelőző centralizáció után 1949-re kialakult a magyar biztosítás – garanciákkal védett – állami vállalati monopóliuma, amely egészen 1986-ig tartott. A hazai biztosítás első, magas szintű – és már európai normákon alapuló – közjogi szabályozása (Bit.) 1996-ben lépett hatályba. Hazánkban az első biztosítás-szakmai érdekképviseleti szervezetet, a Biztosító Intézetek Országos Szövetségét (BIOSZ) 1919. február 7-én alapította meg 35 részvénytársasági formában működő biztosító; hamarosan valamennyi működő társaság csatlakozott a szövetséghez. A BIOSZ mintegy három évtizeden keresztül működött, s bár közjogi vagy kamarai jogosultságokat soha nem kapott, tekintélyes szakmai szervezetté vált. A háború után – a monopólium kialakulásával – a Szövetség működése okafogyottá vált, ezért 1948. szeptember 30-án jogutód nélkül megszűnt és felszámolták.

Az állami monopólium mintegy négy évtizede alatt a szövetségi tevékenységgel összefüggő, elsősorban nemzetközi feladatokat a felügyeleti szerv (PM), illetőleg az Állami Biztosító (mint a PM Biztosítási Főigazgatósága), majd a Hungária Biztosító (Nemzeti Iroda) látta el.

A Magyar Biztosítók Szövetségét (Mabisz) 1990. november 14-én hozta létre Budapesten az akkor tevékenységi engedéllyel bíró működő 6 biztosító, valamint az alapítás alatt álló további 3 társaság. Az alakuló közgyűlés határozata alapján a Mabisz 1991. január 1-jén kezdte meg hivatalos működését. A Szövetséget a Fővárosi Bíróság – az egyesületi törvény alapján – országos szakmai érdekképviseleti szervezetként vette nyilvántartásba, az alapítás időpontjára visszamenő hatállyal. Az ezt követő években a törvényhozás fontos közjogi jogosítványokkal és feladatokkal ruházta fel a Mabiszt.

A szövetség taglétszáma, szervezete

A Szövetség működésének 17 éve alatt a taglétszám – a piac bővülésével együtt – gyarapodott. A Mabisz nem jelölte meg céljául, hogy valamennyi piaci résztvevő tag legyen, ennek ellenére a szervezettség aránya magas.

Működése során a Mabisz csupán egyetlen tagfelvételi kérelmet utasított el; kizárás, kilépés nem volt, összevonások és megszűnések azonban történtek.

Az Mabisz taglétszáma jelenleg 31; közülük 26 biztosító részvénytársasági (Zrt.), 4 egyesületi, 1 pedig magyarországi fióktelepi formában működik. A közgyűlés időpontjában aktuális taglista a következő:

  • AEGON Magyarország Általános Biztosító Zrt
  • AEGONMagyarország Általános Biztosító Zrt.
  • AHICOElső Amerikai-Magyar Biztosító Zrt.
  • AIG Europe S.A. Magyarországi Fióktelepe (AIG Europe)
  • ALLIANZ Hungária Biztosító Zrt.
  • AXA Biztosító Zrt.
  • AVIVA Életbiztosító Zrt.
  • D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt.
  • DIMENZIÓ Biztosító és Önsegélyező Egyesület
  • ERSTE Sparkassen Biztosító Zrt
  • EULER HERMES Magyar Hitelbiztosító Zrt.
  • EURÓPAI Utazási Biztosító Rt
  • GENERALI-PROVIDENCIA Biztosító Zrt.
  • GENERTEL Biztosító Zrt.
  • GRAWE Életbiztosító Zrt.
  • GROUPAMA Biztosító Zrt.
  • INGBiztosító Zrt.
  • KandHBiztosító Zrt.
  • KÖZLEKEDÉSI Biztosító Egyesület
  • MAGYAR ÁLLAMVASUTAK Általános Biztosító Egyesület
  • MAGYAR POSTA Biztosító Zrt.
  • MAGYAR POSTA Életbiztosító Zrt.
  • MEHIB Magyar Exporthitel Biztosító Zrt.
  • MKB Általános Biztosító Zrt
  • MKB Életbiztosító Zrt.
  • OTP GARANCIA Biztosító Zrt.
  • PORSCHE Biztosító Zrt.
  • QBE ATLASZ Biztosító Zrt.
  • SIGNAL Biztosító Zrt.
  • TIR Biztosító Egyesület
  • UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.
  • UNIQA Biztosító Zrt.

A biztosítási piac szereplői

A Közgyűlés időpontjában a hazai piacon 30 magyarországi székhellyel rendelkező zártkörű biztosító részvénytársaság működik. A jelenleg részvénytársaságként működő hazai biztosítók közül 5 nem tagja a Mabisznak. A tevékenységi engedéllyel és cégbírósági bejegyzéssel is rendelékező Közép-európai Biztosító Zrt. vezetői már az alapítás szakaszában jelezték, hogy üzleti tevékenységük beindításával egy időben felvételüket kérik a Mabiszba.

A biztosítóegyesületek száma nem változott, továbbra is 35, közülük 4 tagja a Mabisz-nak; a Dimenzió, valamint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást is művelő 3 egyesület (KÖBE, TIR, MÁV.)

Az EU csatlakozást követően 12 tagállami biztosító létesített hazánkban fióktelepet:

BiztosítóTagállam
ACE European Group Ltd.Nagy-Britannia
AIG EUROPE S.A.Franciaország
Atradius Credit Ins. N.V.Hollandia
Coface Öst. Kreditvers. AGAusztria
HDI Gerling Industrie Vers. AGNémetország
HDI Hannover Vers. AGNémetország
HDI Industrie Versicherung AgNémetország
Mapfre Asistencia. Comp. IntSpanyolország
Medicover Försakrings AB.Svédország
Porsche Versicherung AGAusztria
QBE Insurance (Europe) Ltd.Nagy-Britannia
XL Insurance Company Ltd.Nagy-Britannia

2008. január 1-jétől a Gerling Allgemeine Versicherung AG. Magyarországi Fióktelepe megszüntette aktív biztosítási tevékenységét, állományát a HDI Hannover Versicherung AG. Magyarországi Fióktelepe veszi át.

Az újonnan felvett tagországokhoz hasonlóan hazánkban is sok tagállambéli biztosító regisztráltatta magát a PSZÁF-nél határon átnyúló szolgáltatás formájában végzendő biztosítási tevékenységre.

OrszágBiztosítók számaLife ágraNon-life ágraKompozit
Nagy-Britannia8812751
Írország65956-
Németország27126-
Ausztria2721213
Franciaország202153
Luxemburg17107-
Olaszország16286
Hollandia16-16-
Svédország16115-
Belgium13-13-
Lengyelország1138-
Lichtenstein1064-
Csehország6-51
Finnország6-42
Gibraltár5-5-
Spanyolország5-32
Szlovénia4-13
Litvánia4-31
Málta3-3-
Szlovákia3-21
Észtország2-2-
Bulgária1-1-
Norvégia1-1-
Románia1-1-
Összesen3744829333

A biztosítói fióktelepek és a határon átnyúlva szolgáltató biztosítók piaci jelenléte már érzékelhető, bár még korántsem a regisztrációk számának arányában.

Eddig 9 tagállami biztosításközvetítő nyitott hazánkban fióktelepet, a határon átnyúló szolgáltatásra regisztrált biztosításközvetítők száma azonban már 1299, az alábbi megoszlásban:

Egyesült Kriályság609
Ausztria345
Belgium36
Csehország56
Németország109
Franciaország35
Olaszország14
Lichtenstein15
Svédország22
Luxemburg4
Lengyelország6
Finnország1
Norvégia1
Dánia1
Írország4
Málta4
Lettország2
Litvánia3
Szlovénia2
Szlovákia10
Hollandia10
Összesen1299

A határon átnyúló szolgáltatások nyújtására regisztrált közvetítők magas számának oka: a magyar piac iránti kétségtelen érdeklődés, de nem hanyagolható el az a körülmény sem, hogy a külföldi (EU tagállami) biztosításközvetítőket (ellentétben a hazaiakkal), nem kell a PSZÁF-nál regisztrálni, s ezért nem kell rendelkezniük a Bit.-ben előírt képesítéssel sem.

A Szövetség szervezete áttekinthető, a közjogi feladatokat (is) ellátó GKI szervezete és gazdálkodása a szükséges mélységig elkülönül. A 4. számú gépjármű-biztosítási irányelv alkalmazásával szükségessé váló belső szervezeti kiigazítások – létszámemelkedés nélkül – megtörténtek.

A Mabisz közjogi feladatai

A Magyar Biztosítók Szövetségét – eltérően más, szakmai érdekképviseletet ellátó szervezetektől – megalakulása óta magas szintű jogszabályokban is nevesített – közfeladat ellátásával bízták meg.

Ezek közül a legfontosabbak:

Kártalanítási Számla A gépjármű-üzembentartók kötelező felelősségbiztosításához kapcsolódó, a Bit. által definiált, Garancia-alap kezelése.

A KSZ terhére bejelentett károk darabszáma 2007-ben 6783 volt, ez az előző évi adatokhoz viszonyítva 3,7 %-os emelkedést mutat. (A bejelentett károk száma 2002-től 2007-ig gyakorlatilag folyamatosan növekszik, összességében 16,5 %-kal nőtt. )

A kifizetett károk száma 5064 volt, az előző évihez viszonyítva 8,4 %-kal emelkedett, az átlagos kárkifizetés a 2006. évi adatokhoz viszonyítva jelentősen, 11,5 %-kal nőtt.

Információs Központ A gépjárművek üzemeltetése során harmadik személynek okozott károkból eredő igények érvényesítéséhez szükséges adatok kezelése, valamint az adatszolgáltatás – EU-irányelvek által előírt – nemzetközileg is igénybe vehető működtetése. Az EU 4. sz. gépjármű-biztosítási irányelvével létrehozott új intézmény, melynek működtetésre a Bit. a Mabiszt jelölte ki.

A 2007. évben írásban érkezett fedezet- és információkérések, panaszok illetőleg segítségkérések száma 7226 volt, az előző évhez képest 16 %-kal emelkedett (ezek 10 %-a panasz jellegű).

Kártalanítás Szervezet A belföldi károsult más EU-tagállamban elszenvedett, és a szabályozott módon meg nem térülő kárainak elbírálására és kielégítésére létrehozott intézmény működtetése. Ugyancsak a 4. sz. irányelv hozta létre, működtetője: a Mabisz.

2007-ben 171 db, magyarok által külföldön szenvedett kárügyet jelentettek be. (2006-ban 203 db, 2005-ben 110 db, 2004-ben 63 db.) A Kártalanítási Szervezet beavatkozására főleg akkor kerül sor, ha a külföldi károkozó felelősségbiztosítójának nincs Magyarországon kárrendezési megbízottja. (Ma még sok ilyen biztosító akad!)

Románia és Bulgária Európai Unióhoz történt csatlakozása következtében 2007. január 1-jétől a Romániában illetve Bulgáriában bekövetkezett ún. szenvedett károk kezelése is a 4. számú EU Irányelv hatálya alá esik.

Nemzeti Iroda (Büro) A nemzetközi gépjármű-biztosítási egyezményekből (Zöld Kártya megállapodás) eredő koordinációs, kárrendezési- és elszámolási feladatokat ellátó szervezet működtetése.

Az év folyamán 718 db ügyben 606,5 millió Ft-ot fizettünk ki, a megtérülés 594,2 millió Ft (szinte azonos a kifizetéssel, ezért a kintlévőség változatlan maradt, így gépjármű-biztosítással foglalkozó tagbiztosítóinknak nem kell további hozzájárulást teljesíteni a károk finanszírozásához).

A Belső Szabályzatban, illetve a 4. EU irányelvben előírt határidők be nem tartása miatt 11 esetben voltunk kénytelenek garancia kötelezettségünknek eleget téve a tagjaink helyett fizetni 14,1 millió Ft összegben. (Ez jelentős javulást jelent 2006-hoz képest, amikor 53 esetben 43,3 millió Ft-ot kellett fizetnünk tagjaink mulasztása miatt.)

Biztosítatlan magyar károkozók miatt külföldi zöldkártya irodák, kártalanítási testületek, illetve külföldi károsultak részére 199,8 millió Ft kifizetést teljesítettünk.

Rendkívüli nagyságú – 650 millió forint – kárt jelentett az utolsó negyedévben a brit Zöldkártya Iroda biztosítatlan magyar gépjármű károkozása miatt. A folyamatos kapcsolattartás és egyeztetés eredményeként a tartalékot 100 millió forinttal csökkentettük az év végére.

Az agrárgazdasági célok költségvetési támogatásának szakmai lebonyolításában való operatív közreműködés.

Tömeges (nem biztosított) agrárkárok állami kártalanítást igénylő felmérésnél, kezelésénél igénylik az eseti jogaktusok a Mabisz közreműködését.

A NATO fegyveres erői által okozott károk rendezése és elszámolása az 1997. évi XLIX. törvénnyel kihirdetett nemzetközi egyezmény (ún. NATO SOFA) alapján. A kormányközi megállapodás még a „békepartneri” időkben (tehát a NATO tagságunk előtt) jött létre, de rendelkezései ma is érvényben vannak. A délszláv háború idején Taszáron működő amerikai légitámaszpont felszámolását követően károk már nincsenek, a HM-mel való elszámolás folyamatos, hamarosan lezárul.

Vagyonvédelmi szabályok és előírások meghatározása illetőleg igazolása a jogszabá­lyokban megnevezett pénzintézetek számára. A kormányrendeletek szerint a nemzetközi szerződés alapján átvett, vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján készült minősített adat őrzéséhez, a befektetési és az árutőzsdei szolgáltatási tevékenység, az értékpapír letéti őrzés, az értékpapír letétkezelés, valamint az elszámolóházi tevékenység végzéséhez szükséges tárgyi, technikai és biztonsági feltételek igazolásához Mabisz tanúsítvány, illetőleg a Mabisz szabályzatnak való megfelelés szükséges.

Jogalkotás

Ptk.reform

A tervezet koncepciójáról, a változások fő irányairól a Mabisz részletesen tájékoztatta tagbiztosítóit; az azóta eltelt időben pedig a fejleményekről tagságunk közvetlenül, míg az érdeklődők széles köre a Biztosítási Szemle hasábjairól, valamint szakmai rendezvényeinken értesülhetett. Ez – szándékaink szerint – idén különösen, de még a törvény 2010-re várt hatálybalépése utáni időben is sokáig így lesz.

A Szövetség – akárcsak a több éve tartó jogalkotási folyamat kezdetén – most is támogatja a korszerű, az ügyfelek, de az üzleti biztosítók érdekeit is figyelembe vevő törvény tervezetét, amelytől remélhetőleg a mainál kisebb tranzakciós költségek mellett, az ügyletek jobb lebonyolódása várható.

Az év végén az IRM közvetlenül bekapcsolódott a jogszabály-előkészítésébe; ezzel megélénkült és döntő szakaszába érkezett a polgári jogi kodifikáció.

Leginkább a szerződési szabályokat részletező, a jelenleg hatályosnál jóval bővebb ún. biztosítási címmel kapcsolatban vannak felvetések, módosítási javaslatok szövetségünk részéről, de vitát kiváltó javaslatok születtek a kártérítési jogról (pl. az áfa mellőzésével kapcsolatban) is.

Az évtizede bevált szabályok, jogintézmények jórészt megmaradnak, nem lesz terhelve az új törvény „közjogi ballaszttal” (Bit.) sem.

Törvényi alapja lesz viszont nemcsak a reaktiválásnak, hanem az ún. átdolgozásnak is. Elfogadott lesz majd ugyanis az olyan rendelkezés, hogy a szerződés fennállása alatt az általános biztosítási feltételek a következő biztosítási időszak első napjától kezdődő hatállyal (ténylegesen egyoldalúan) módosulhatnak. A kikötés érvényességének feltétele azonban további garanciális feltételek teljesülése.

A biztosítók, de a vállalkozói, gazdálkodói szféra számára is fontos, hogy a mára szükségtelenül merevvé vált ún. egyoldalú kogencia csak a valóban garanciális jelentőségű szabályokra, és a fogyasztói szerződésekre szűkült.

A biztosító „hallgatásával”, (az ajánlatra történő, határidőn belüli írásbeli reagálás elmaradásával) továbbra is létrejöhet a szerződés, így a tömegtermékek változatlanul, egyszerűsített lebonyolítással adhatók el. A díjszabásnak meg nem felelő ajánlat is érvényes, de hallgatás esetén nem jár a szerződés létrejöttével.

Szükségtelenné vált a kárbiztosításban rendkívüli felmondásról rendelkezni, mert azt a törvény általános szerződési szabályai erre az esetre nézve is megfelelően rendezik.

Tovább bővülnek a felelősségbiztosítás szabályai, részletezve lettek a felek jogai, illetve kötelezettségei a kárigény elismerésével, a büntető perbeli képviselettel stb. kapcsolatban.

Továbbra is jogszabályi eltérésre lesz lehetőség (sőt szükség) a kötelező, különösen a kgfb biztosításban, ezért a törvény lemondott az erre vonatkozó külön szabályozásról, mellőzve azt.

A módozati egyensúly megbomlása esetén várhatóan külön lehetőség lesz az állomány általános szanálására a betegségbiztosításban.

Korszerűsödik a díjfizetés módja, egész rendszere. Változik a lebonyolítás módja és a díj nemfizetés jogkövetkezménye is; elegendő lesz azonban a díjfelszólító elküldését bizonyítani a biztosító részéről (esetleg e-mailen?), de ha mégsem került sor rá, vagy nincs bizonyítva, akkor a szerződés a biztosítási időszak eltelte után már nem állhat fenn díjfizetés nélkül. Nem kell tehát milliókat tértivevényre költeni és nem maradnak fenn az idők végeztéig tisztázatlan jogi helyzetek sem.

A 2008 első felében várhatóan elkészül a törvényjavaslat. A minisztérium irányításával folynak a viták, konzultációk, amelyekbe időközben számos más érdekelt is bekapcsolódott. Lehetővé vált az aktív közreműködés, véleménynyilvánítás a szabályok alakításában, ezt egyébként szövetségünktől el is várják az illetékesek.

Ha a törvény és benne a biztosítási cím elfogadásra is kerül, akkor már a hatálybalépésig is nagy feladat vár a szakmára mind az új szabályok végrehajtása, mind pedig az új és a meglévő állományokra történő alkalmazása terén, illetve a szűkebb (Bit., gfb.) és a tágabb értelemben vett jogi környezet megváltoztatásában való közreműködésben a 2009. év során.

Az új Ptk.-val kapcsolatban a 2008. év folyamán szövetségünkre, tagozataira, különösen a hosszabb ideje előkészítő-véleményező munkát végző Ptk. bizottságra további teendők várnak. A Szövetség rendezvényekkel, fórumteremtéssel publikációs lehetőségekkel is támogatja a biztosítás jogi környezetének megújítását célzó erőfeszítéseket.

Bit. módosítások

A beszámolási időszakban több alkalommal módosult a biztosítási törvény.

A legjelentősebb módosítást a 2007. évi L. törvény az év közepén történt elfogadása jelentette.

A törvénymódosítás számos helyen hajtott végre a végrehajtási gyakorlat által felszínre hozott kisebb-nagyobb módosítási igényt, a fajsúlyosabb tartalmi változások az alábbi területeken jelentkeztek:

  • A törvénymódosítás egyik legaktuálisabb indoka az EU 5. számú gépjármű-biztosítási irányelvének átültetése volt; az irányelv előírásainak érvényesítése részben törvényi, részben kormányrendeleti szabályozást igényelt. A törvénybe az irányelvvel kapcsolatos definíciók (kötelezettségvállalás tagállama, rendeltetés helye szerinti tagállam, levelező, kárképviselő, kártörténetre vonatkozó adat), az üzletág művelésével kapcsolatos adat- és titokkezelési felhatalmazások (KSZ, Kártalanítási Szervezet, Információs Központ, Zöldkártya-levelező, kárrendezési megbízott részére) kerültek. A törvény írta elő a biztosítók számára azt a kötelezettséget, hogy az érdekmúlással, illetve az év végi felmondással megszűnt szerződésekről a kártörténeti igazolást kötelesek az ügyfél kérését követő 15 napon belül átadni. A törvény kiterjesztette a PSZÁF felügyeleti ellenőrzési jogát a KSZ-en túlmenően a Kártalanítási Szervezetre, az Információs Központra és a kárrendezési megbízottakra is.
  • A törvény a 2002-ben megjelent két szolvencia irányelvnek megfelelően újraszabályozta a biztosítók számára előírt biztonsági tőke nagyságát, a szabályozás újdonsága, hogy az előírt mértékeket már euróban határozta meg: 3,2 millió euró minimális biztonsági tőkével kell rendelkezniük az életbiztosító részvénytársasá­goknak és a felelősségbiztosítást is művelő nem életbiztosító társaságoknak; 2,2 millió euróval pedig a többi, nem életbiztosítással foglalkozó részvénytársaságnak. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást kínáló egyesületeknek a részvénytársaságok számára előírt minimális biztonsági tőke 75 %-ával kell rendelkezniük. A törvény rendelkezett az euróban megadott összegek forintra történő átváltásának módszeréről is. A biztosítóknak 2008. január 1-jéig kellett teljesíteniük az új tőkekövetelményeket.
  • A törvény pontosította a biztosításközvetítők fogalmát, bizonyos területeken a közvetítők nyilvántartási, illetve képzési kötelezettségét (postai alkalmazottak, VPOP dolgozói). Kiegészítésre kerültek a biztosításközvetítők által az ügyfeleknek adott tájékoztatási előírások. A nem felsőfokú végzettségű biztosításközvetítőknek a felügyeleti regisztrációhoz 2008. július 1-jétől a törvényben meghatározott képzési követelményekkel kell rendelkezniük. A 2008. július 1-je előtt regisztrált közvetítők 24 hónap türelmi időt kaptak a képzettségi követelmények megszerzéséhez. Időközben a szakmai szövetségek elérték, hogy 2008 áprilisától új hatósági vizsga kerüljön bevezetésre, mint első, átmeneti lépcső a regisztráció megszerzéséhez. Ennek követelmény- és vizsgarendszerét a Mabisz és BOI munkatársai közösen dolgozták ki a Pénzügyminisztérium felkérésére. A hatósági vizsga mint első lépcső bevezetésére azért került sor, hogy a társaságok 2008. július 1-je után is vehessenek fel új dolgozókat, a hatósági vizsga követelményrendszere alacsony szintű, meghatározott egyszerű termékek terjesztésére ad lehetőséget. OKJ vizsgára azok kötelezettek, akik nemcsak a hatósági vizsga által lehetővé tett egyszerű termékeket kívánnak terjeszteni, illetve akiktől ezt a biztosítójuk megköveteli. Az OKJ képzés követelmény- és vizsgarendszere az eddigihez képest korszerűbb és liberalizáltabb lesz. A PM által megadott vizsganapokon önállóan be lehet jelentkezni tárgyanként vizsgára, megszűnik a komplex záróvizsga, helyette egyenként vagy egyszerre több tárgyra bejelentkezve mindenki maga dönti el, hogy hogyan szerzi meg a képesítést 24 hónapon belül. A felkészülés történhet képzőhelyen, távoktatással, de a biztosítónál, illetve önállóan is. Három szaktárgyból kötelező képzőhelyi szűrővizsga lesz a PM vizsga előtt. 2007. december végén a viszontbiztosítási törvényben módosult a Bit. 13. számú melléklete, amelynek eredményeként egyenrangúként, egymás alternatívájaként került sor a hatósági vizsga és az OKJ vizsga előírására. (Ez azt a látszatot kelti, mintha a hatósági vizsga minden esetben kiválthatná az OKJ vizsgát.)
  • Mintegy kétévi előkészítő munka után ez a törvény léptette hatályba a felügyeleti díjak megállapításának új rendszerét. Az új rendszerben a társaságok által fizetendő felügyeleti díj két részből áll: egy fix díjrészből és egy változó díj részből. A fix díjrész az alapdíj (jelenleg 50 000 Ft) és a szorzószám szorzata, ami részvénytársaságok esetén évi 2 millió Ft, az egyesületeknél 100 000 Ft éves felügyeleti díjat eredményez. A változó díjrész alapvetően a társaságok vagyonkezelési tevékenységéhez kötődik (a biztosító biztosítástechnikai tartalékai könyv szerinti értéke 0,25 ezrelékének és minimális szavatoló tőke szükséglete 3,8 ezrelékének összege). A cél az új felügyeleti díjrendszerrel az volt, hogy a vagyonkezelési tevékenység után a pénzügyi szektor különböző résztvevői (bankok, biztosítók, befektetési alapok stb.) egységes felügyeleti díjat fizessenek. Az új rendszer bevezetése a biztosítók számára úgy tűnik, hogy az eddiginél kevesebb felügyeleti díjterhelést fog eredményezni. Bár az új díjrendszer 2007. október 1-jétől lépett hatályba, a biztosítók számára a csökkenés az első negyedévben „elmaradt”, mivel a törvény átmeneti rendelkezéseinek hibás megfogalmazása folytán az új díjrendszer egyedül a biztosítási szektorban nem lépett hatályba. Az új felügyeleti díjrendszerrel kapcsolatban további problémát jelentett, hogy a törvény kiterjesztette a felügyeleti díjfizetési kötelezettséget a függő biztosításközvetítőkre is, évi 50 000 Ft-os fix díjfizetéssel. Mivel a független biztosításközvetítők díjterhelése is ugyanekkora, ezért az a helyzet állt elő, hogy egy több ezer alvállalkozót foglalkoztató független biztosításközvetítő cég ugyanakkora felügyeleti díjat kell hogy fizessen, mint egy adott biztosítónak dolgozó, betéti társaság formájában működő függő biztosításközvetítő. A problémát némileg enyhítette az a felügyeleti tájékoztatás, amelynek értelmében az egyéni vállalkozó ügynökök mentesülnek a felügyeleti díj fizetése alól. A felügyeleti díj fizetésének eljárási szabályai a módosított PSZÁF státustörvényben kerültek szabályozásra.
  • Sor került a felügyeleti eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj (gyakorlatilag: illeték) bevezetésére. Ennek pénzügyi kihatását továbbra sem lehet még mérni, mivel a díj konkrét mértékét meghatározó pénzügyminisztériumi rendelet továbbra sem jelent meg. Mint ismeretes, a jogalkotó legfőbb érve az volt, hogy a pénzügyi szervezetek közül – a biztosítási piac kivétel – már mindenki fizeti ezt az illeték jellegű közterhet.

Több évi kezdeményezésünk és sürgetésünk után a jogalkotó törvényi szinten deklarálta a nemi diszkriminációval kapcsolatos irányelv által lehetővé tett opciós lehetőséget (a hároméves határidő lejárta előtt két héttel). Ennek alapján – hasonlóan az Európai Unió legtöbb országához – a magyar biztosítók továbbra is használhatják a nemi hovatartozást díjalakító tényezőként, amennyiben ezt megalapozó statisztikákkal rendelkeznek, és ezeket nyilvánosságra hozzák. A terhesség és az anyaság azonban 2007. december 13. után már nem befolyásolhatja a biztosítási díjakat.

A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény ugyancsak módosította a biztosítási törvényt. Itt a legfontosabb változást az az új szabály jelentette, hogy amennyiben a biztosító a unit linked termékekre, a tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozóan garanciát vállal, akkor a tőkére, illetve a hozamra vonatkozó garanciát a biztosító köteles bankgaranciával biztosítani.

A törvénymódosítás indoka, hogy a befektetési vállalkozások termékeire, illetve a biztosító unit linked típusú termékeire ugyanazok a szabályok vonatkozzanak. Az azonos szabályozást sikerült megvalósítania a jogalkotónak, azonban az előírt bankgarancia számos problémát vet fel, ami még tisztázásra vár (technikai problémák, a szavatoló tőkével való viszony, dupla garancia stb.). A PM által február végén tárcaközi körözésre bocsátott jogszabály-módosítási javaslat már figyelembe vette a biztosítók kérését, hogy az igen erős bankgarancia kritériumot alternatívaként kiválthassa a viszontbiztosítás is.

Gfb. kormányrendelet módosítása

Az 5. gépjármű-biztosítási irányelv átültetése kapcsán sor került a Bit. mellett a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást szabályozó kormányrendelet módosítására is. (134/2007. (VI.13.) Korm. rendelet)

Ennek alapján 2008. január 1-jétől változott a biztosítók által térítendő személyi sérüléses károk maximuma: a biztosító, illetve a Kártalanítási Számla kezelője egy biztosítási esemény vonatkozásában személyi sérülés miatti károk esetén káreseményenként legfeljebb 1500 millió Ft összeghatárig köteles a szerződés alapján helytállni, függetlenül a károsultak számától. Dologi károk esetén a káreseményenkénti 500 millió Ft összeghatár nem változott.

Eddig az ismeretlen gépjárművel okozott baleset esetén a Kártalanítási Számla kezelőjének nem kellett megtérítenie a károsult gépjárművében keletkezett károkat. Az új szabályozás szerint, ha a baleset halállal vagy súlyos személyi sérüléssel jár, akkor a Kártalanítási Számla kezelőjének meg kell térítenie a károsult gépjárműben okozott károkat is. A rendelet meghatározza, hogy mi tekintendő súlyos személyi sérülésnek.

Új szabály, hogy a biztosító, ennek kárrendezési megbízottja, levelezője, a Kártalanítási Számla kezelője, a kárképviselő és a Nemzeti Iroda köteles a kártérítési igény benyújtásától számított három hónapon belül a károsultnak:

  • kellően megindokolt kártérítési javaslatot tenni azokban az esetekben, amelyekben a felelősség nem vitás és a kárt összegszerűen megállapította, vagy
  • indoklással ellátott választ adni a kárigényben foglalt egyes követelésekre, azokban az esetekben, amikor a felelősséget nem ismeri el, vagy az nem egyértelmű, vagy a teljes kárt összegszerűen nem állapította meg.

Ez az előírás eddig a külföldön elszenvedett károk vonatkozásában már érvényes volt a 4. számú gépjármű-biztosítási irányelv alapján, a rendeletmódosítással ezt a szabályt „belföldiesítették”. Az új rendelet kiterjesztette a motorkerékpárokra is a szüneteltetés lehetőségét.

A rendelet az évfordulós váltások esetén az új biztosító feladatává tette a bónusz-málusz igazolások beszerzését, amennyiben az új ügyfél nem csatol ilyen igazolást a gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéshez. Amíg az igazolás nem érkezik meg a másik biztosítótól, addig az új ügyfelet A0 osztályba kell sorolni.

Az új szerződést megkötő biztosítónak az új szerződés kockázatviselésének kezdetét követő 30 napon belül kell az ügyfél által megadott adatok alapján beszereznie az igazolást az előző biztosítótól.

Erre a feladatra a MABISZ tagbiztosítók egy új számítástechnikai rendszert fejlesztettek ki, amelynek mintegy 100 millió Ft-os költsége messze alatta marad annak az árnak, amennyiért a kormányzati informatikai szervezet vállalta volna a feladat megoldását.

Az új rendelet megváltoztatta a bónusz málusz rendszer eddigi keresztféléves megfigyelési időszakát. A naptári évi megfigyelési időszakra történő átállás nem vette figyelembe azt a tényt, hogy a szerződések évfordulója is a naptári év első napjára esik, ezért lehetetlen feladat elé állította biztosítókat: a rendszer nem hagy időt a megfigyelési időszak eredményének feldolgozására, amire eddig egy félév állt rendelkezésre. Erre a problémára a biztosítók többsége által szorgalmazott, a jelenlegi naptári évforduló megváltoztatása jelenthet megoldást olyan módon, hogy a megfigyelési időszak kiértékelésére legalább két hónapot kell hagyni a biztosítóknak.

Adóváltozások

A személyi jövedelemadó rendszerében 2007-ben nem történt a biztosítókat érintő lényeges változás.

Módosult viszont az általános forgalmi adóról szóló törvény, ami több vonatkozásban is hátrányosan érinti a biztosítók tevékenységét, különösen a kiszervezett tevékenységek vonatkozásában.

A korábbi törvény az adó megállapításánál a KSH Szolgáltatási Tevékenységek Jegyzékére (SZTJ) támaszkodott és az alapelv az volt, hogy a fő szolgáltatás áfa besorolása meghatározta a résztevékenységek áfa besorolását is. Így például a biztosításokhoz kapcsolódó gépjármű kárrendezési, aktuáriusi tanácsadási szolgáltatások is mentesek voltak az adó alól, hasonlóan a biztosítási szolgáltatásokhoz.

Az Európai Unió általános forgalmi adóval kapcsolatos irányelve nem teszi lehetővé az adó megállapításánál az SZTJ alkalmazását, ezért az új törvény másként határozza meg a tevékenységek besorolását az adó szempontjából.

A biztosítási szolgáltatások továbbra is tárgyi adómentesek, azonban csak a teljes szolgáltatás nyújtása adómentes, a résztevékenységekre úgy tűnik, hogy a mentesség már nem vonatkozik, kivéve a biztosításközvetítői szolgáltatásokat, amelyeket a törvény külön nevesít. Ez azt jelenti, hogy azok a kiszervezett tevékenységek, amelyek eddig mentesek voltak az adó alól, a jövőben áfa kötelesek lesznek. Ez a biztosítóknál effektív költségnövekedést fog okozni (gépjármű-kárrendezés külső cégeknél, egymásnak végzett szívességi kárrendezés stb.).

A másik kedvezőtlen változást az. ún. fordított adózás bevezetése jelenti. A fordított adózást egyes építményekhez kapcsolódó szolgáltatások esetében érvényesül (pl. építési, épület-karbantartási szolgáltatások, üvegezés, takarítás stb.). Ezeknél a szolgáltatásoknál a szolgáltatás nyújtója az adóalany szolgáltatás igénybevevőnek „nettó” számlát állít ki és az áfát a szolgáltatás igénybevevőjének kell nyilvántartania és a költségvetésnek megfizetnie.

Ezt az adózási konstrukciót alapvetően az építőipari körbetartozásokból eredő probléma enyhítésére találták ki (ha a vállalkozó nem kapja meg szolgáltatása ellenértékét, akkor legalább ne kelljen a be nem folyt bevétel alapján áfát fizetnie!), azonban hatással lehet a biztosítótársaságok tevékenységére is, különösen, ha egyes vagyonbiztosításoknál a javítási számlát a szolgáltató közvetlenül a biztosító felé nyújtja be (pl. üvegezés). Ez a változás az áfa szemszögéből nem jelent költségnövekedést, hiszen a szolgáltatás bruttó ára változatlan marad, viszont az adó nyilvántartása és befizetése megnöveli a biztosítók adminisztrációs költségét.

Felügyeleti adatszolgáltatási rendelet változása

2008. január 1-jétől módosult a Felügyelet felé történő adatszolgáltatás rendszere. A hitelfedezeti biztosítások kapcsán a Felügyelet olyan adatok közlését írta elő a biztosítók számára, amellyel azok a meglévő állomány vonatkozásában nem rendelkeznek, továbbá amely adatokra az ágazat műveléséhez nincs is szükségük, ezért a pótlólagos adatbeszerzés, illetve az új állomány esetén az adatszolgáltatás kiterjesztése esetén a „célhoz kötöttség” adatvédelmi okokból történő fennállása is megkérdőjelezhető.

Az adatvédelmi biztoshoz fordultunk állásfoglalás céljából

Az Európai Unió és a CEA

A biztosítók közös európai szervezetében, a CEA-ban (Comité European des Assurances) nyugvópontra került a szervezet reformja. A CEA apparátust 2007 februárja óta új vezérigazgató irányítja, a reorganizációs program még 2006-ban elkezdődött. A szervezet végleges áttelepülése Párizsból Brüsszelbe tavaly befejeződött, ami szervezeti módosításokat is magával hozott, hogy az alapszabály megfeleljen a franciaországitól eltérő belga társasági jognak.

  • A Közgyűlés továbbra is a CEA legfontosabb döntéshozó szerve marad; dönt a stratégiai kérdésekben, elfogadja a költségvetést stb. A szavazati arányokat a tagok piaci részesedése alapján képzett koefficiens szabja meg.
  • A belga jog értelmében létre kell hozni a Végrehajtó Bizottságot, amelynek feladata a döntés-előkészítés. Ez a szerv a korábbi főtitkárok konferenciájának (DG Conference) helyébe lép. A Bizottság tagjainak száma eggyel kevesebb kell hogy legyen, mint a Közgyűlés taglétszáma. Feltételezve a CEA vezérigazgatójának bizottsági tagságát is, ez azt jelenti, hogy a rendes tagok közül két szövetség csak megfigyelőként vehet részt a testület munkájában. Ezt a két helyet az 1%-nál kisebb piaci részesedéssel bíró tagok között évente rotálják (Magyarország ilyen piac). A döntéshozatal során a cél az, hogy a Végrehajtó Bizottság jellemző módon konszenzussal döntsön, és csak szükség esetén lép életbe a koefficiens-szerinti szavazás. A szavazati jog átadható más szövetségnek, illetőleg írásbeli szavazás is lehetséges.
  • A Stratégiai Testületnek – amelynek a régebbi struktúrában az Elnökségi Tanács (Presidential Council) felelt meg, – a korábbi gyakorlattól némileg eltérő módon csak tanácsadó szerepe van. A testületnek maximum 15 tagja lehet.
  • Új testületként hozzák létre a Jelölő Bizottságot, amelynek hét tagja van a CEA vezérigazgatóján és elnökén kívül; négy állandó hely (DE, FR, GB, IT) és három további hely kétéves rotációban (2008-2009-ben AT, BE, BG). A bizottság jelöli a Stratégia Testület tagjait, az elnököt, a vezérigazgatót és a szakmai bizottságok elnökeit.
  • A szakmai bizottságok működése és struktúrája jelentős mértékben változik a hatékonyabb munkavégzés érdekében; csökken a számuk és koncentráltabbá válik a tevékenységük. A munkanyelv egységesen angol lesz. A bizottságok munkáját a Single Market Committe (SMC) jelenlegi működésének mintájára kívánják átszervezni, mivel az elmúlt években ez a szakbizottság mutatta fel a leghatékonyabb és legeredményesebb munkák, így érdemi kritika nem érte működését. (Ennek a testületnek a munkájában a Mabisz munkatársa is folyamatosan részt vesz.)

Kiemelt európai uniós témák

Az európai döntéshozók figyelme az utóbbi években egyre inkább a pénzügyi szolgáltató szféra felé fordult. Egyrészről megkérdőjelezik, hogy ezen a területen a verseny megfelelő intenzitással zajlik, másrészt pedig fogyasztóvédelmi megfontolások motiválják az európai jogalkotókat. Az európai biztosítási szakmának ennek megfelelően az alábbi fejleményekre kell felkészülnie a közeljövőben:

  • a versenyhelyzet fokozására irányuló intézkedések a pénzügyi piacokon, minden olyan piaci jelenség felszámolása, ami versenykorlátozásnak számíthat,
  • a fogyasztóvédelem további erősödése, fogyasztók tájékozódásának és informálódásának minél szélesebb körű biztosítása, különös tekintettel a transzparencia és a termékek összehasonlíthatóságának kérdésére.

Szolvencia II

Tavaly a CEA hat, a CEIOPS által kibocsátott konzultációs anyagot válaszolt meg. 2007-ben került végrehajtásra a harmadik mennyiségi hatástanulmány (QIS3), amely a CEA prioritások között is szerepelt.

Ezek a munkálatok vezettek a Szolvencia II keretirányelv első változatának megszövegezéséhez, amelyet 2007. július 10-én nyújtott be a Bizottság a Parlamentnek. A keretirányelv 12 korábbi, biztosításokkal kapcsolatos irányelv „egybeformázása”. Azóta folyik a tervezet egyeztetése a tagállamokkal, a Pénzügyminisztérium által vezetett munkabizottság munkájában a Mabisz folyamatosan részt vesz.

Az európai biztosítási szakma miközben alapvetően támogatja a Szolvencia II irányelv első tervezetét, vannak olyan területek, amelyeken módosításokat javasol. Ide tartozik a minimális tőkeszükséglet számításának a módszere, valamint a saját alapok kezelésének kérdése. Szintén további elemzést kíván az arányosság elvének gyakorlati bevezetése, valamint a csoportfelügyelet kérdése.

A CEA célja a jövőben is az, hogy a Szolvencia II keretei egyértelmű gazdasági alapelveken nyugodjanak, a tényleges kockázati viszonyokat figyelembe vevő felügyeleti rendszer biztosítsa az ésszerű ügyfélvédelmet, ugyanakkor tegye lehetővé az optimális tőkeeloszlást, ami megfelel az európai biztosítási szakmai jelenlegi és majdani igényeinek egyaránt.

2008. áprilistól júliusig kerül sor a negyedik hatástanulmány (QIS4) elkészítésére, az irányelv bevezetésére előreláthatólag 2012-ben kerül sor.

A Szovencia II irányelv elkészítésével párhuzamosan folyik a számviteli irányelv reformja, az IASB is. 2007 májusában kiadtak egy előzetes vitaanyagot a biztosítási szerződések értelmezéséről, amelyre 2007. novemberig várták a tagállamok észrevételeit. A CEA erre a vitaanyagra is elküldte a biztosítási szakma összesített véleményét.

Versenyjogi kérdések

2005 augusztusában a Bizottság (EB) Verseny Igazgatósága vizsgálatot indított a biztosítási piacon. A vizsgálat célja az elosztási csatornák és a horizontális kooperáció áttekintése volt. A vizsgálat külön kitért a csoportmenteség (BER) kapcsán született együttműködési formákra. Az EB 2007. szeptember 25-én publikálta a végleges jelentés szövegét: arra hívta fel a biztosítási piac szereplőit, hogy versenyjogi szempontból értékeljék újra a saját gyakorlatukat.

Az európai szakma részéről a hangsúly jelenleg a csoportmentesség (BER) alá tartozó tevékenységek technikájának megvédésén van. A BER-re vonatkozóan 2008 folyamán várható egy formális konzultációs anyag kibocsátása, az ezt lezáró jelentést 2009. március 31-ig publikálják.

A szakmának arra mindenképpen fel kell készülnie, hogy a jövőben szigorodó versenyszabályok mellett kell folytatnia a tevékenységét

Biztosításközvetítői irányelv (IMD), tájékoztatási kötelezettségek

A biztosításközvetítőkre vonatkozó irányelv (2002/92/EK) átvételi határideje 2005 januárja volt, de több tagország csak jelentős késéssel teljesítette a feladatot. A csúszások miatt eltelt rövid idő elvileg még nem tenné lehetővé az irányelv hatásának kiértékelését, ennek ellenére 2008-ban indul a biztosításközvetítői irányelv felülvizsgálata, és jelentős változásokra lehet számítani. A felvetett kérdések alapvetően két csoportra oszthatóak:

  • kitől kapja a jutalékot a közvetítő (ez értelemszerűen a független közvetők esetében merül fel),
  • a közvetítő milyen mélységig köteles tájékoztatni az ügyfelet a díjazás mértékéről és egyéb költségekről (ez utóbbi függő és független közvetítőkre egyaránt értelmezendő).

Mindenképpen azzal kell számolni, hogy a jövőbeli jogszabály tovább növeli a pénzügyi termékek átláthatóságát, és megerősíti a tájékoztatási kötelezettséget.

Helyettesítő pénzügyi termékek

Az EU döntéshozókat régóta aggasztja, hogy a nem megfelelő módon tájékozott fogyasztó olyan pénzügyi döntéseket hoz, amelyekben a valódi pénzügyi kockázatot nem látja át. Az aggodalmat különösen az európai állampolgár egyre fokozódó eladósodása, illetőleg a pénzügyi és tőkepiacokra beözönlő új, innovatív termékek megjelenése táplálja. A közösségi jogalkotás a kérdést elsősorban a pénzügyi szolgáltatók tájékoztatási kötelezettségének erősítésével próbálja kezelni. Ezt a biztosítók már a korábbi Bit. módosításoknál érzékelhették, az igazi próbatétel azonban a befektetési vállalkozásokat érte a MiFID irányelv megjelenésével. A befektetési szolgáltatók már régóta nehezményezik a szabályozási különbséget a két termékcsoport között, és folyamatos nyomást fejtenek ki az azonos jogszabályi környezet kialakítására.

2007. október 26-án az EB DG MARKT igazgatósága konzultációs anyagot bocsátott ki a témában. A dokumentum a klasszikus befektetési termékekkel (befektetési jegy, strukturált befektetési alapok stb.) egy kalap alá veszi a unit-linked típusú életbiztosításokat, függetlenül attól, hogy azok tartalmaznak-e biometrikus kockázatot. (A standard életbiztosítási termékek nem képzik a vizsgálódás tárgyát.)

A vizsgálódások képezik majd alapját azoknak a nagyon valószínű jogszabályi kezdeményezéseknek, amelyek a fogyasztók megerősített védelmét szolgálják úgy, hogy tovább növelik a pénzügyi termékek átláthatóságát, és megerősítik a tájékoztatási kötelezettséget.

Kiegészítő nyugdíjjogosultságok hordozhatósága

Az EB 2005 októberében nyújtotta be irányelv javaslatát, melynek célja a kiegészítő nyugdíjjogosultságok (nálunk III. pillér) hordozhatóságának megkönnyítése, ezzel is javítva a munkavállalók mobilitását a közösség területén. A javaslat értelmében azoknak a munkavállalóknak, akik munkahelyet váltanak (akár országok között is), biztosítani kell a lehetőséget, hogy a már megszerzett nyugdíjjogosultságot folytatni tudják, illetve adott estben tovább tudják azt utalni egy másik nyugdíjpénztárba.

Az Európai Unió ettől a kezdeményezéstől az európai munkaerőpiac mobilitásának növekedését várja. A tervezetet 2007 őszén nyújtotta be módosított formában az Európai Bizottság, és 2008 első félévében napirendre kerülhet annak elfogadása.

A jogszabály rögzítené, hogy hány éves biztosítási jogviszony és járulékfizetés után vehető igénybe a nyugdíjszolgáltatás, a tervezett plafon 21 év. A kiegészítő biztosításokba történő egyéni befizetések maximum egyéves befizetés után jóváírásra kerülnének a nyugdíjjogosultságban.

Biztosítási garanciaalapok

A biztosítási garanciaalapok (IGS) célja az, hogy a szerződőket, károsultakat a biztosító fizetésképtelenségéből adódó kockázatokkal szemben védjék (részben vagy egészben).

Más pénzügyi szolgáltatók esetében már létezik ez a garanciális megoldás, ráadásul a garanciaalapok minimum elvárásait közösségi szinten harmonizálták. A biztosítók esetében azonban még nem létezik európai szintű, egységes megoldás. Éppen ezért vetődik fel időről időre a kérdés, hogy szükség van-e európai szinten harmonizálni a tagállamok jelentősen eltérő gyakorlatát. (A 27 tagországból jelenleg 13 országban létezik a garancialap valamilyen formában, ezek azonban lényeges elemekben térnek el egymástól.)

Az Európai Bizottság rendelt egy megvalósíthatósági tanulmányt, amelyet az angol OXERA cég készített el, és 2008 elején került publikálásra. Az EB felelős biztosa, Charles McCreevey ezen tanulmány alapján hozza meg a döntést, hogy készül-e új jogszabályi kezdeményezés.

Bármilyen garanciaalap azonban csak végső megoldásként szolgál, amikor egyéb védő mechanizmusok már nem működnek. A biztosítók érvrendszerében éppen ez utóbbi tény a leghangsúlyosabb elem. A biztosítótársaságok jelenlegi, szigorú szolvencia szabályozása – a szakma álláspontja szerint – megfelelő felügyeleti munka mellett már önmagában alkalmas arra, hogy megelőzze a társaságok fizetésképtelenné válását. Amennyiben pedig a fentieken túlmenően is felmerül az igény pénzügyi garanciákra, a most folyó Szolvencia II munkálatai során további biztosítékok beépítésére is van lehetőség.

Gépjármű-biztosítások

A gépjármű-biztosítás témája 2007-2008-ban több vonatkozásban is a közösség napirendjén szerepel(t):

  • az EB vizsgálja a jelenleginél integráltabb gépjármű-biztosítási piac lehetőségét,
  • EB tanulmány készül a közúti balesetek személyi sérültjeinek kártérítési gyakorlatáról, a hátáron átnyúló vonatkozásokkal,
  • a gépjármű-biztosítási irányelvek egybedolgozása lassan befejeződik, és várhatóan a 6. irányelv is elkészül,
  • EIOPS munkacsoport állt fel a biztosítatlan üzembentartók témájában.

A közösségi döntéshozók összességében elégtelennek találják az integráció jelenlegi szintjét, ezért folyamatosan keresik a megoldást a továbblépésre. A gondolkodás középpontjában különösen a gépjármű-biztosítások állnak; az Európai Bizottság a KGFB szerződések hordozhatóságának megoldását szorgalmazza. Az eddigi gépjármű irányelvek elsősorban a károsult szempontjaira voltak figyelemmel, a mostani törekvés pedig a szerződő kényelmére koncentrálna.

Tavaly nyáron a CEA egy, minden szempontot kimerítő jelentés állított össze az európai gépjármű-biztosítási piacról, kitérve annak összetettségére és a díjszínvonal-különbségek mögött meghúzódó okokra.

A szakma törekvése elsősorban arra irányul, hogy a döntéshozók fogékonyabbak legyenek a piac-vezérelt megoldásokra, szemben az eredetileg preferált jogi aktusokkal.

Szintén a gépjármű-biztosításokat érintették a Róma II munkálatai, ahol a szabályozás tárgya a szerződésen kívüli károkozást érintő kollíziós szabályok. A legfontosabb cél, hogy a közlekedési balesetben érintett áldozatok a határon átnyúló jogviták esetében könnyebben meg tudják határozni az alkalmazandó jogot. A biztosítók számára különösen az az Európai Parlament által elfogadott javaslat volt problematikus, hogy a személyi sérülések esetén a bíróság a keletkezett kár felbecsülése során az áldozat szokásos lakhelye szerinti körülményeket vegye figyelembe. Ez az álláspont teljes mértékben különbözik a biztosítási szakma véleményétől (amit az Európai Bizottság és az Európai Tanács is oszt), amely azt az általános szabályt támogatja, hogy a baleset helyszíne szerinti jogot alkalmazzák a szerződésen kívüli károkozások esetén.

Négyéves vita után végül is 2007. július 31-én megjelent a Róma II rendelet, ami a biztosítási szakma álláspontjával cseng egybe. Főszabályként a baleset helyszíne szerinti jogot kell alkalmazni, kivéve – és ez egyezik a magyar szabályozással is –, ha a károsult és a károkozó ugyanabban az országban rendelkezik az állandó tartózkodási hellyel. Ekkor ennek az országnak a joga alkalmazandó.

Diszkrimináció

Az Európai Bizottság most gyűjt arra vonatkozóan adatokat, hogy a kor-, vallás-, testi fogyatékosság-, vagy szexuális irányultságon alapuló diszkrimináció milyen formái léteznek a munkaerőpiacon kívül. A nyilvános konzultációra több észrevétel is érkezett. Számunkra különösen az az AGE nevű szervezet által készített anyag érdekes, amely diszkriminációként jelölte meg, hogy a biztosítók bizonyos életkor felett egyáltalán nem, vagy csak lényegesen magasabb áron kínálnak utasbiztosítást, illetőleg azt, hogy egészségbiztosításnál az életkort is figyelembe veszik a díjképzésnél. Az idősügyi szervezet megkérdőjelezi a gyakorlat jogosságát, és azzal érvel, hogy ez korlátozza az idősebb állampolgárok szabad mozgását, illetőleg a szolgáltatásokhoz való szabad hozzáférését.

2007 októberében a Bizottság elfogadta a jogalkotási programját 2008-ra, amelyben kifejezték szándékukat, hogy javaslatot tesznek egy olyan közösségi szabály megalkotására, ami tiltja az életkoron, fogyatékosságon, valláson, hiten és nemi irányultságon alapuló megkülönböztetést a munka világán kívül is. Ennél az irányelvnél nem adnának lehetőséget „opt-out”-ra, tehát a tagországok nem enyhíthetnének a rendelkezéseken, mint az a „gender” irányelv esetében történt. A tét tehát az, hogy a biztosítási tevékenységet is bevonják-e a majdani szabályozás hatálya alá, vagy az európai szakma meg tudja védeni azt az álláspontját, miszerint az életkort figyelembe vevő díjképzés nem tekinthető diszkriminációnak

Kockázatok értékpapírosítása

A kockázatok értékpapírosítása a biztosítási szektorban egyelőre még nem meghatározó kockázatkezelési gyakorlat, de a jövőben ennek növekedésével kell számolni. Értékpapírosítás alatt azt a technikát értjük, amikor a biztosítástechnikai kockázatokat közvetlenül kiviszik a tőkepiacokra, ami egy alternatív viszontbiztosítási fedezetet eredményez. Ez a technika növeli a biztosító kockázatelvállalási kapacitását és lehetővé teszi a kockázat szélesebb körben történő porlasztását, a befektetők pedig nem-tradícionális befektetési lehetőségekhez is hozzáférnek, a nagyobb kockázat fejében magasabb hozamok reményében.

A CEA álláspontja szerint a Szolvecia II munkálatai során a kockázatporlasztás minden módszerét el kell ismerni, beleértve az értékpapírosítást is. A katasztrófakötvények már bevett eszközei a biztosítási kockázat értékpapírosításának. Az utóbbi időben ugyanakkor az életbiztosítások esetében is megjelent a hosszú távú kockázatok transzfere a tőkepiacokra, de feljövő terület a gépjármű-biztosítás értékpapírosítása is. A közeljövőben több közösségi dokumentum is foglalkozik ezzel a témával. A kérdésre nyilvánvaló módon befolyással lesz a tavalyi év végén kirobbant amerikai jelzálogpiaci válság is.

Az egészségügyi szolgáltatások és felelősségbiztosítások kérdése

A szolgáltatások belső piaci áramlására vonatkozó irányelvből – amelyet 2006 végén fogadtak el – végül is kimaradtak az egészségügyi szolgáltatások, de az Európai Bizottság kidolgozott egy politikai kezdeményezést, amely a határon átnyúló egészségügyi szolgáltatásokat külön témaként kezelné.

Jelenleg a határon átnyúló egészségügyi szolgáltatások az egészségügyre fordított kiadásoknak kb. 1%-át képviselik (9,7 milliárd euró). Az irányelvtervezet első változatát most véglegezi a Bizottság, a jogszabály átfutása 2008-2009 folyamán várható, (bár politikai okokból elképzelhető, hogy a jogszabályi kezdeményezés elhúzódik a következő bizottsági ciklusra). Mind az egészségügyi, mind a felelősségbiztosításokkal foglalkozó biztosítókat potenciális érintheti a tervezett jogszabály, mivel minden egészségügyi szolgáltatás a hatálya alá fog tartozni függetlenül attól, hogy az hogyan szerveződik, miként szolgáltatják, és hogyan finanszírozzák.

A szakma számára az elsődleges kihívás annak felmérése, hogy milyen betegek, illetőleg biztosítók lehetnek érintettek a határon átnyúló szolgáltatásban, és a majdani EU-irányelv hogyan segíti, illetőleg ösztönözi az egészségügyi turizmust Európában, ennek pedig mi lesz a hatása a biztosítók kockázatvállalási gyakorlatára.

Miután a jogalkotók egyre gyakrabban nyúlnak a kötelező felelősségbiztosítás előírásának a lehetőségéhez, a szakma szeretné elkerülni, hogy az EU-szerte kötelező felelősségbiztosítási előírások a fogyasztóvédelmi politika szerves részét képezzék. A CEA törekvése az, hogy a rugalmasság és a biztosíthatóság követelményére is tekintettel lévő biztosítási fedezetek jöjjenek létre, különösen az egészségügyi szolgáltatások vonatkozásában. Ez utóbbi üzletág ugyanis sokat vesztett a vonzerejéből a pénzügyi szolgáltatók számára.

Elfogadott és átültetésre váró irányelvek

  • A könyvvizsgálókra vonatkozó 2006/43/EK irányelv a korábbi jogszabályok módosítása kapcsán született meg 2006 tavaszán. Az átültetés határideje 2008. június, Magyarország azonban ezt a kötelezettségét már a tavalyi évben teljesítette a 2007. évi LXXV. tv. elfogadásával.
  • A tagállamoknak 2007. december 21-ig kellett átültetni nemzeti jogrendszerükbe a 2004/113/EK számú irányelvet, amely általános szabályként tilt bármilyen megkülönböztetést a nemek között. Magyarország ezt a 2003. évi LX. tv. („Biztosítási tv.) és a 2003 évi CXXV tv. („Esélyegyenlőségi tv.) módosításával tette meg, lehetővé téve a biztosítók számára, hogy továbbra is alkalmazzák a nemi hovatartozáson alapuló különbségtételt a díjszámításban, amennyiben ezt a különbséget releváns és pontos statisztikai adatokkal alá tudják támasztani. A terhességgel és az anyasággal kapcsolatos különbségtétel azonban a jövőben már tilos.
  • A környezeti felelősségi irányelvet (2004/35/EK) 2004 tavaszán fogadták el, az átvétel határideje 2007. április 30. volt. Az irányelv a „fizessen a szennyező” alapelv figyelembevételével telepíti a felelősséget és a kártérítési kötelezettséget a szennyezőre (a tagállamok helyett). Magyarországon vegyes rendszer lesz, a jogszabály opcionális biztosítékokat ír majd elő, ami lehet felelősségbiztosítás is (a 2007. évi XXIX. tv. módosította a környezetvédelmi törvényt). A környezetvédelmi biztosítékokról szóló kormányrendelet tervezete jelenleg előkészítés alatt áll, a szakma részt vesz a normaterv által bevezetni tervezett biztosítékfajtákra és azok szabályozására vonatkozó munkákban.
  • Az 5. sz. gépjármű-biztosítási irányelvet (2005/14EK) 2005. május 11-én fogadták el. A jogszabály a biztosítottak és főként a károsultak fokozott védelme érdekében az előző négy irányelv rendelkezéseit módosítja, illetőleg a korábban csak külföl¬dön bekövetkezett károk esetén alkalmazandó rendelkezéseket belföldiesíti. Az irányelv átültetése a magyar jogrendszerbe a biztosítási törvény és a 190/2004 Kormányrendelet módosítása révén 2007-ben megtörtént.
  • A viszontbiztosítási irányelv (2005/68/EK) 2005 novemberében jelent meg. Megjelenéséig a közösségnek nem volt harmonizált, a viszontbiztosítási piacra vonatkozó szabályozása. Ez az irányelv is 2007-ben került átvételre a 2007. évi CLIX. törvénnyel.
  • A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról szóló irányelvet (2005/29/EK) 2005 májusában fogadta el a közösség, melynek hatálya a biztosításra is kiterjed. Az 1.sz. mellékletben, a biztosítási tevékenységet külön is megemlítik, miszerint agresszív kereskedelmi gyakorlatnak minősül „a biztosítási kötvénnyel kapcsolatosan kártérítési igényt érvényesíteni kívánó fogyasztótól olyan dokumentum bemutatásának megkövetelése, amelyek az igény érvényességének megítélése szempontjából ésszerűen nem tekinthető irányadónak, vagy a vonatkozó írásbeli megkeresésre a válaszadás rendszeres elmulasztása azzal a céllal, hogy ez a fogyasztót visszatartsa szerződéses jogainak gyakorlásától”. Habár az irányelv étvételének határideje 2007 júniusában lejárt, az átültetés még nem történt meg. Jelenlegi ismereteink szerint májusban várható a jogszabály itthoni elfogadása.
  • Az Európai Parlament és Tanács 2004/39/EK irányelvének az ún. MiFID irányelvnek az átvételét szolgálja a tavaly év végén elfogadott 2007. évi CXXXVIII. törvény, amely a befektetési vállalkozások tevékenységét szabályozza. Az irányelv látszólag nem érinti a biztosítási szolgáltatókat. Az utóbbi időszak fejleményeit ismerve azonban célszerű a szakmának is figyelemmel lennie erre a jogszabályra, mivel erősödik a törekvés, hogy a MiFID eladási és transzparencia szabályokat alkalmazzák a unit-linked típusú biztosításokra is.
  • A szolgáltatások belső piaci áramlására vonatkozó irányelv (2006/123/EK) 2006 végén jelent meg. Az irányelvnek biztosítási érintő rendelkezései is vannak, főleg a szolgáltatók tevékenységével összefüggő vagyoni biztosítékok – így különösen a szakmai felelősségbiztosítások – kapcsán. Az irányelv rendelkezéseit 2009. decemberig kell átültetni a nemzeti jogokba.

Kiemelt szövetségi ügyek

Egészségügyi reform

A kormány 2006 nyarán jelentette be az egészségügyi reform gondolatát, amelynek lényege – akkoriban még! – egy valóban több-biztosítós modell kialakítása volt. A politikai lendület – megfelelő szakmai háttér nélkül – az év végére egy törvénytervezetben öltött testet, amelynek – elsősorban előkészítetlensége okán – nem lehetett reális esélye.

Ezt követően az egészségügyi kormányzat „modellváltást (választást)” hirdetett, melynek körvonalai koalíciós viták közepette rajzolódtak, de közben a jogalkotás jelentős lépéseket tett (vizit- és kórházi napidíj, egészségbiztosítási felügyelet létrehozása, ágycsökkentés, kórházi összevonások).

Az új modell kezdettől fogva nem bírt társadalmi támogatottsággal, s ebben közrejátszottak kommunikáció hiányosságok, terminológiai zavarok, de főleg a politikai viták. A sorozatos kompromisszumok mind a szakmai megfontolások rovására születtek meg.

Az egészségügyi kormányzat folyamatosan igényelte a biztosítók támogatását és segítségét, amelyet a szövetségen belül megalakult Egészségügyi Reformbizottság kiemelkedő szakmai színvonalon kezelt. A szakma nem kötelezte el magát, ugyanakkor igyekezett kezelhető pozíciót teremteni a leendő befektetők számára.

A Mabisz alkotmánybírósági kifogása

Az Országos Választási Bizottság (OVB) az országos népszavazási kezdeményezés tárgyában benyújtott kérelem folytán 167/2007. (VII. 18.) sz. határozatával hitelesítette egy aláírásgyűjtő ív – alábbi szövegű – mintapéldányát:

„Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon a jelenlegi egybiztosítós szolidaritás elvű kötelező egészségbiztosítási rendszerben az üzleti biztosítók semmilyen formában ne kapjanak szerepet a népszavazást követő évtől számított 5 éven át?”

A döntést a Mabisz – függetlenül a biztosítóknak az egészségügyi reformban való esetleges részvételi szándékától – kifogással támadta meg az Alkotmánybíróság előtt.

A kifogás alapja az volt, hogy feltett kérdés sem egyes elemeit, sem egészét tekintve nem felel meg sem a választópolgári, sem a jogalkotói egyértelműség követelményének; nem alkalmas arra, hogy az állampolgárok a kérdés megválaszolásának lehetséges következményeit világosan lássák; az Országgyűlésre rótt döntési kötelezettség kivitelezhetetlen, végrehajthatatlan, vállalkozói alapjogot sért és a diszkrimináció alkotmányos tilalmába ütközik.

Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság határozatát megsemmisítette.

Az AB a felhozott kifogásainkat nem mérlegelte, mert a határozat megsemmisítésére az időközben módosított népszavazási törvény rendelkezései miatt került sor. (Az Nsztv. módosított rendelkezése kimondja, hogy az eredményes ügydöntő népszavazással hozott döntés az Országgyűlésre a népszavazás megtartásától – ha a népszavazás törvényalkotási kötelezettséget keletkeztet, a törvény megalkotásától – számított három évig kötelező.)

Az adatvédelmi biztos állásfoglalásai

Az adatvédelmi biztos az éves parlamenti beszámolójában rámutatott arra, hogy „a biztosítók tevékenységével kapcsolatos beadványok száma jelentősen nem változott, és ezek a beadványok nem is jeleznek lényegesen új problémákat a biztosítási szektor adatkezelésével kapcsolatban, az eddig rendszeresen felmerülő adatvédelmi jogsértések azonban továbbra is fennállnak. Így sok ügy a biztosítók adatéhségéről, illetve a személyes adatok védelméhez való jog konfliktusáról szólt. Természetesen egyfelől érthető, hogy a biztosítók a biztosítási események elbírálásához, a szerződések (pl. életbiztosítás) megkötéséhez minél több személyes, sőt különleges adatot kívánnak kezelni, ez az igényük és ezzel kapcsolatos intézkedéseik azonban sokszor nem felelnek meg a célhoz kötött adatkezelés követelményének.”

  • Tagbiztosítónk a kgfb kárrendezés (totálkár) lezárása után a kifizetett kárösszegről értesítette a károkozót, az esetleges málusz-kiváltás okán. A károkozó a kalkuláción kívül a totálkáros gépkocsiról készült felvételek és a roncs értékesítési dokumentumainak kiadását is kérte. A biztosító ezt – adatvédelmi okokra hivatkozva – megtagadta. Az adatvédelmi biztos gyakorlatában eddig nem volt egyértelmű, hogy a káresemény adatai közül melyek tekinthetők a károsult, és melyek a károkozó adatainak. Jelen ügy kapcsán az ombudsman úgy foglalt állást, hogy a biztosító tájékoztatási kötelezettsége a teljes kárkifizetés összegére vonatkozik, nem pedig a kárfelvételi jegyzőkönyvben, valamint a javítási kalkulációban szereplő egyes tételekre. Az adattovábbítás célja az, hogy a teljes kárösszeg ismeretében a károkozó a bónusz fokozat megtartására irányuló jogosultságát gyakorolni tudja. Tekintettel azonban arra, hogy ebben az esetben is személyes adat továbbításáról van szó, ezt a rendelkezést a Bit. szabályai közé kellett volna elhelyezni. A biztosító – az adatok kiadásának megtagadásával – nem sértett jogszabályt. Az állásfoglalás alapján a Bit. 2007. július 1-jei hatállyal olyan törvényi felhatalmazással egészült ki, hogy a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a károkozóval szemben, amennyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni.
  • Állampolgári bejelentésre indult vizsgálat során az ombudsman megállapította, hogy tagbiztosítónk az ügyfelet az életbiztosítási szerződésének éves eredmény-kimutatásáról kívánta tájékoztatni, a levél hátoldalán azonban egy másik ügyfelének biztosítására vonatkozó adatok szerepeltek. A teszteletlen informatikai rendszer által okozott hibát a biztosító egy nap alatt feltárta, és intézkedési tervet készített annak felszámolásra. Az ombudsman állásfoglalásában a kárigény érvényesítésének lehetőségéről értesítette az ügyfelet, jelezve, hogy a tényleges kár bekövetkezését és annak összegszerűségét a kárigényt érvényesítőnek kell bizonyítania.
  • Ismételten – két tagbiztosítónknál is – kifogásolta az ombudsman a személyi okmányok fénymásolását. Állásfoglalásában újra rámutatott: az okmánymásolás a személyes adatok védelméhez fűződő jog sérelmét jelenti, ha ahhoz nem szerzik be az érintett önkéntes, határozott, tájékozott hozzájárulását. Az ügymenet oldaláról nézve jelentkező célszerűségi, gazdasági megfontolások, az alkalmazottak munkájának ellenőrzésére irányuló szándék az alkotmányban biztosított alapvető jog korlátozását mérlegelve súlytalan érvek, alkotmányjogilag értelmezhetetlen kategóriák.

Informatikai fejlesztések

Folyamatos a Mabisz honlapjának grafikai és tartalomfejlesztése; idén jelentősen bővítjük a GKI oldalait.

Az előző évek igényeinek és gyakorlatának megfelelően a 2008. évi kgfb díjak is elérhetők a Mabisz honlapról, amely a könnyebb elérhetőség kedvéért már egy nagy sávszélességű külső szerveren működik. A Mabisz oldalainak látogatottsága folyamatosan nő, 2007-ben mintegy 2,5 millió oldalletöltést regisztráltunk.

A Mabisz negyedéves statisztikai gyorsjelentés publikus változata is a honlapon jelenik meg. Amióta a Pszáf megszüntette a külső adatszolgáltatást ez az egyetlen forrása a gazdasági újságíróknak, és a biztosítási szakma iránt érdeklődő hazai és – az EU csatlakozás óta egyre bővülő – nemzetközi közönség számára.

2007. legnagyobb szoftverfejlesztése a kötelező felelősségbiztosítás kártörténeti igazolások adatcseréjét megvalósító BOMA rendszer volt. A Gépjármű-biztosítási és az Informatikai tagozat szakértőiből álló munkabizottság kidolgozta a rendszer koncepcióját, és egy központilag menedzselt és naplózott, elosztott architektúrát tartott legalkalmasabbnak a célra.

A Mabisz a BOMA rendszerre tender írt ki, melyre első lépcsőben 7 cég tett ajánlatot. Szakmailag a két legjobb ajánlatot nyújtó céggel készítettük el a BOMA rendszertervét, és a rendszerterv alapján választottuk ki a szállító céget. A szükséges hardverbeszerzés, szoftverfejlesztés és tesztüzem befejeztével, félévvel a tender kiírása után, a tervezett költségkeretet betartva, 2007. december 21-én éles üzembe állt a BOMA központ. A rendszer segítségével 2008. február közepéig mintegy 550 ezer kártörténeti igazolás cseréje történt meg.

Kiemelt feladatok

1.) A Ptk. reform során a biztosítási fejezet rendelkezéseinek piac konform alakítása: az egyoldalú kogencia visszaszorítása a fogyasztói szerződésekre, az ajánlattételi monopólium felszámolása, az érdekmúlás és az automatikus megszűnés szabályainak enyhítése, felelősségbiztosításnál a szándékos károkozás kizárásának lehetővé tétele.

2.) A kgfb területén a jogi szabályozás pontosítása és további liberalizálása, valamint harmonizálása a többi üzletággal. A szerződéskötésnél és kárrendezésnél a piac által kialakított „legjobb gyakorlat” szakmai és felügyeleti elismertetése. Egységes megoldás kialakítása a biztosítatlan üzembentartók számának minimálisra szorítására, a biztosítatlan időszakok felszámolására és a Kártalanítási Számla tehermentesítésére. A kgfb díjkalkulációnál a realitások, és az üzletág biztonságos művelésének szem előtt tartása.

3.) Az életbiztosítás és az öngondoskodási hajlam fejlődésének megőrzése céljából az ügyfél-tájékoztatási kötelezettség és a transzparencia harmóniájának kialakítása.

4.) Az adókedvezmények hosszú távú megőrzése a tervezhetőség és a jogbiztonság érdekében.

5.) Olyan adatkezelési (adat-összekapcsolási) rendszer legalizálása, ami eleget tesz a feltétlen érvényesülést kívánó adatvédelmi elveknek, de alkalmas a veszélyközösség érdekeinek megóvására és a jogellenes magatartások kiszűrésére.

FIGYELMÉBE AJÁNLJUK

Vissza a lap tetejére