A betegellátás teljes körű adatai kizárólag az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál találhatók meg. Az összes többi adatbázis taj-számtól megfosztott. Ezek ugyan betegségi statisztikákra alkalmasak, de betegkövetésre, betegéletút meghatározására alkalmatlanok. A jelenleg hatályos adatvédelmi jogszabályok szerint az OEP-nek azonban 15 év elteltével törölnie kell a taj-számokat adatbázisából. Így bár ugyanezen törvény az intézményi egészségügyi dokumentáció megőrzését 50 évig rendeli megőrizni (azzal, hogy amennyiben a dokumentációnak tudományos jelentősége van, úgy az korlátlanul megőrizhető), országos statisztikák nem készíthetők ebből.

Az OEP-nél tárolt adatok jelentősége:

1. A beteg szempontjából: Bár a szolgáltatók nem semmisítik meg a náluk keletkezett iratokat, részint a tárolás minősége (vizes pincék, nem strukturált polcrendszerek), részint az időnkénti intézménybezárások (pl. Mentőkórház, OPNI, Szikszó stb.) miatti irat áthelyezés következtében a betegek gyakorlatilag nem juthatnak hozzá régebbi kezeléseik irataihoz. Ebből a szempontból bár hiányosan, de a lényegi adatokat (dátum, szolgáltató, diagnózis, beavatkozás) tartalmazza az OEP nyilvántartása.

Amennyiben a beteg az egészségügyi ellátásával, avagy üzleti biztosításával (mely érinti egészségügyi ellátását) kapcsolatosan pert indít, az OEP csupán akkor szerez tudomást erről, ha valamelyik fél megkeresi. Egy ilyen eljárásban perdöntő lehet az első ellátás helye, ideje, az akkor megállapított diagnózis. Ha a beteg gyógyulása éveket vesz igénybe, majd néhány évig peren kívül egyezkedik, ezt követően pert indít, az első ellátástól akár 15-20 év is elmúlhat az OEP első megkereséséig. Adott esetben igazolni szeretné valamelyik fél, hogy a biztosítás megkötésekor fennállt-e a betegség, szükség van a régi adatokra. Ha ezek már nem állnak rendelkezésre, az ügy nem nyerhet jogorvoslatot.

2. A hatóság szempontjából: Egy büntetőügyben (pl. büntethetőség kérdése, bűncselekmény minősítésének kérdése, csalás bizonyítása) a hatóság akár 20-30 évre visszamenőleg is tudni akarja, hogy az adott személy állt-e gyógykezelés alatt és milyen diagnózissal. Amennyiben senki sem emlékszik (vagy nem akar emlékezni), hogy mikor mely intézményben állt valaki kezelés alatt, esetleg igazolni kellene, hogy nem történt ilyen, csak az OEP adatbázisa tud a kérdésre hitelt érdemlő választ adni.

3. Igazságügyi szakértői szempontból: Biztosítási-, rokkantosítási- és büntetőügyekben elég gyakran veszik igénybe igazságügyi szakértő közreműködését. Amennyiben nem állnak rendelkezésre orvosi iratok, kizárólag az OEP adatbázisa nyújt lehetőséget arra, hogy az ügy szempontjából lényeges hosszú távú, akár évtizedes adatok megismerhetők legyenek.

4. A biztosító szempontjából: Amennyiben a biztosító a jövőben szolgáltatásvásárló szerepet kap, elemi érdeke akár évtizedekre visszamenőleg a megbetegedések földrajzi változásának, a szolgáltatóknak, illetve a betegutaknak az elemzése. Hosszú távú adatok hiányában a tervezés csupán korlátozottan lehetséges. Az üzleti biztosító is megőrzi a biztosított adatait a biztosítás teljes ideje alatt. Minden szempontot mérlegelve a biztosítás megszűntét követően minimálisan 10 év után lenne szabad csak adatot törölni. Az egészségbiztosítás pedig a beteg halála után szűnik meg.

5. Az egészségpolitika szempontjából: Hosszú távú epidemiológiai adatok nélkül az egészségügyi ellátórendszer nem tervezhető. A meteorológusok is 100-120 éves megfigyelések, adatok segítségével pontosítják előrejelzéseiket. Az egészségi állapot változásában 2-3 emberöltőnyi (60-90 év) idő alatt válnak láthatóvá bizonyos tendenciák. A taj-számtól megfosztott adatok nem teszik lehetővé bizonyos hosszú lefolyású betegségek alakulásának, kezelésének nyomon követését. A betegutak elemzése mutatja meg az egészségpolitikusnak, hogy mely diagnosztikai tevékenységek vagy ellátási formák igénybevétele ró nagyobb költséget, terhet a politikára, a lakosságra.

Ha fontos, hogy egy adott betegségben hány ember szenvedett (például hány cukorbeteg, daganatos beteg, koraszülött stb. volt egy adott időszakban), csak a taj-szám révén különíthető el. Amennyiben ez nem áll rendelkezésre, csupán az állapítható meg, hogy hány alkalommal jelentették az adott diagnózist. Ebből azonban nem következtethetünk arra, hogy hány személy került ellátásra.

Népegészségügyi és egészségpolitikai szempontból az egészségbiztosításban keletkezett adatoknak rendkívüli jelentősége van. Minél hosszabb idő vizsgálható, annál pontosabb következtetések vonhatók le. A taj-számtól megfosztott adatok már semmilyen epidemiológiai, ellátás-szervezési elemzésekre, betegút követésre nem alkalmasak.

6. Tudományos szempontból: Az egészségi állapot alakulásával, bizonyos betegségek elterjedésével, nemzetközi összehasonlító statisztikák készítésével csak akkor lehet foglalkozni, ha megfelelő adatok állnak rendelkezésre. Külföldön a több évtizedes egészségügyi adatok hiába állnak rendelkezésre, ha saját adataink nincsenek.

A tendenciák változása sokszor évtizedes távon válik láthatóvá. Egy esztendő adatai nem elég informatívak, legalább 3-4 év adataira van egyszerre szükség. Ennek a halmaznak 10-20-30 évenkénti feldolgozása mutat meg sok olyan változást, amit rövid távon lehetetlen észrevenni. Amennyiben például felnőttkori betegségek születési paraméterekkel való kapcsolatát kívánja valaki vizsgálni, minimálisan 70 év adataira van szüksége.

7. Személyazonosítás szempontjából: A közeljövőben várható, hogy az intézmények a beültetett nagy értékű implantátumok egyedi azonosítóját is jelentik az OEP-nek. Ennek egészségbiztosítási szempontból van nagy jelentősége. Ellenőrizhetőkké válnak az implantátummal kapcsolatos szövődmények, törések, kilökődések, idő előtti cserék. Ezáltal kizárhatók a finanszírozásból a nem megfelelő minőségű gyártmányok.

Ezen túlmenően – ahogy azt a filmekben látjuk –, ismeretlen halott azonosításában is döntő szerepe lehet az adatbázisnak.

A jelenlegi 15 éves megőrzési időt minimálisan 50 évre lenne szükséges emelni, bár megfontolandó, hogy a teljes körű adatok tudományos érdekből korlátlanul megőrizhetők legyenek.


Dr. Gresz Miklós

FIGYELMÉBE AJÁNLJUK

Vissza a lap tetejére