Az otthoni szakápolás az egészségügyi ellátó struktúrában olyan új szolgáltatási forma, ahol a beteg kezelőorvosa által elrendelt ellátást a szakképzett ápolók, terapeuták a beteg otthonában nyújtják.

Az alapellátás szintjén önálló, szakellátást nyújtó szolgáltatás alapelve az egymás mellettiség, partnerség.

A szolgáltatás alapvető feladata a kórházak ágyfelhasználási költségeinek csökkentése, a járóbeteg-szakellátás igénybevételének tehermentesítése, valamint az alapellátás szintjén a definitív ellátás biztosítása.

Az otthoni szakápolást elrendelheti:

  • a háziorvos,
  • kórházi-, szakrendelő szakorvos javaslata alapján a háziorvos,
  • kórházi-, szakrendelő orvos közvetlenül a szakápolási szolgáltatóval kötött együttműködési szerződés alapján.

Az otthoni szakápolás igénybevételének feltételei:

  • indokoltság,
  • jogosultság – házhoz kötöttség – A beteget akkor tekintjük házhoz kötöttnek, ha sérülése, betegsége korlátozza abban, hogy különleges eszközök nélkül (mankó, bot, tolószék, járókeret, mozgáskorlátozottaknál szállító jármű vagy segítő személy) elhagyja otthonát, vagy pedig olyan állapotban van, hogy az kivitelezhetetlen.

Az alapbetegség az otthoni szakápolásban ellátásra kerülő beteg állapotát jellemző azon orvosi dg., amely a szakápolást indokló fődiagnózis alapjául szolgál, kialakulásához közvetlenül és döntő mértékben hozzájárul.

Megvizsgálva az ellátottak körét 1999 és 2007 között az ellátás indokául megadott alapbetegségeket, megállapítható, hogy a TOP 10 BNO-ban Pest megyében elsősorban az érrendszeri, és a mozgásszervi megbetegedésben szenvedők részesültek – a kórházi ellátást kiváltva, a járószakrendelést tehermentesítve – otthonukban szakápolásban, illetve rehabilitációban, l. 1. sz. ábra. Éves szinten az új ellátási formában mintegy 11-15 ezer beteg részesült, l. 2. sz. ábra.

Ugyanezen időszakra vonatkozóan és szempontok szerint a budapesti ellátottak között is az első három hely valamelyikét az érrendszeri és a mozgásszervi megbetegedések foglalják el, l. 3. sz. ábra. Éves szinten az új ellátási formába az összes ellátott betegszám mintegy 17-27 ezer fő volt, l. 4. sz. ábra.

Otthoni szakápolói feladatokat ellátó team tagjai szakápolók, gyógytornászok, fizio¬terápiás asszisztensek és logopédus végzettségű szakemberek.

A otthoni hospice ellátás során a team dietetikussal, pszichológussal, mentálhigénés szakemberrel, szociális munkással és palliatív jártasságú orvossal egészült ki.

Az otthoni szakápolás keretében végezhetők mindazon tevékenységek, amelyek végzésének nem feltétele speciális épület, technika, valamint biztosított az ápolási kompetencia.

A 26/2009. (VIII. 5.) számú EüM rendelet módosította az otthoni szakápolás tevékenységről szóló 20/199. (VII. 26.) rendeletben rögzített személyi feltételeket, a dokumentációt és az elvégezhető tevékenységek közül a 9. pontot, amely a kiegészítő speciális eljárásokra vonatkozik, és 2009. augusztus 20-tól hatályos.

A 14. pontban az Otthoni parenterális táplálásra vonatkozó rendelkezés 2010. március 1-jén lép hatályba.

Az ápolási dokumentáció vezetése betegenként és elrendelésenként kötelező, az elszámolás alapját képező pénzügyi alapdokumentum.

Finanszírozási szerződéskötés feltételei:

Finanszírozási szerződés köthető mindazon természetes és jogi személyekkel, akik az adott szolgáltatás nyújtására az illetékes ÁNTSZ által kiadott működési engedéllyel rendelkeznek.

A szolgáltatók megismerve a működés szakmai feltételeinek, finanszírozásának és ellenőrzésének szabályait meghatározó jogszabályokat, a szerződött szolgáltatók száma már 1997-ben megközelítette a jelenlegi állományi létszámot. 2009. áprilisban Budapesten 38, Pest megyében 44 szerződött szakápolási szolgáltató volt, akik összesen az országos szolgáltatói létszám (332) mintegy 20%-át tették ki. A szolgáltatói létszám Budapesten 100%-os, Pest megyében 99,4,%-os területi lefedettséget takar. 2009. augusztusban már Pest megyében is a területi lefedettség 100%-ra módosult, l. 5-6. sz. ábra.

Finanszírozás:

A normatív vizitszám 1 évre, havi bontásban kerül lekötésre.

A jogszabály alkotója a normatíva meghatározásával a hozzájutás esélyegyenlőséget kívánta biztosítani. Az alacsony lélekszámú településekre kevés vizit jut, amely elmaradott infrastruktúrájú területeken (szétszórt tanyavilág, összevonva több települést ellátó 1 háziorvos, 1 körzeti nővér) élőket hátrányosan érinti, nem elégséges a szükséges ellátásra sem, mivel ezen területek lakosai többségében szociális helyzetük rossz, egyedül élők, idősek és elhanyagolt egészségi állapotúak.

A vizitdíj összegét az ellátás típusa, a beteg önellátó képessége és az elrendelési szám határozza meg.

A kassza összege:

Az évi költségvetésből az otthoni szakápolás és hospice ellátás finanszírozásra megállapított előirányzat a mindenkori Egészségbiztosítási Alap keretében a gyógyító-megelőző ellátások kiadási előirányzatánál kerül rögzítésre. A szolgáltatás vásárlására fordítható összeget nem az OEP határozza meg. Ha az előirányzat módosításra kerül, az OEP sem tehet mást. 2009. évi előirányzatból 800 millió Ft elvonás történt az év közepén. Ez a pótkapacitás fedezet megszüntetését jelentette. Vidéken az alacsony normatívával dolgozó szolgáltatók kerültek nehéz helyzetbe, akik a pótkapacitással együtt tudták csak a szükséges ellátást biztosítani.

1996-tól 2009-ig a 8. sz. ábra mutatja az otthoni szakápolás, az otthoni hospice ellátás kassza előirányzott összegét. 1996-os év (szerződéskötés október 1-jétől) előirányzata csak 2 hónapra szólt.

2009-ben az egy lakos ápolására jutó összeg is csak cc. 360 Ft, a hospice ellátásra jutó összeg nem éri el a 100 Ft-ot. Rendkívül alacsony a fejkvóta.

Az ápolási vizitdíj a fedezete (jelenleg 3200 Ft) a dologi és bérköltségnek. A hospice esetében a napi díj 3840 Ft, amely a „komplex” ellátást nyújtó team, naponta minimum 2-3 szakember között oszlik meg. Egy-egy beteg ellátásra ezek az összeg állnak rendelkezésre, a finanszírozó ezen összegek ellenében várja el a szolgáltatótól, hogy biztosítsa a szakma szabályai szerinti minőségi ellátást.

Otthoni hospice mint önállóan finanszírozott ellátás 2004 és 2005-ben az OEP által kiírt pályázat alapján befogadott szolgáltatók által történt egészen 2008. december 31-ig.

Otthoni hospice ellátásra normatíva alapján csak 2008. október 1-jétől lehetett szerződést kötni.

2008-ban az 1 beteg ellátására jutó átlag- vizitszámot és a területi pótlékot is magában foglaló költségeket a 9-10 sz. ábra mutatja. Az ellátás költségeit meghatározó egyik fontos tényezője az ellátott terület elhelyezkedése.

Fejlesztésre, megoldásra váró feladatok:

  • Kassza összegének emelése,
  • Ápolásbiztosítás (a gyógyszer, kötszer, gyógyászati segédeszközök költségei a beteget terhelik),
  • Amortizáció beépítése a finanszírozásba,
  • Jogi szabályozás felülvizsgálata, profiltisztítás (szakápolás, praxis, szoc. gond. feladatok átfedésének megszüntetése),
  • Képzés, továbbképzés, licence vizsgák szervezése, kompetencia körök meghatározása,
  • Jobb információáramlás, szorosabb együttműködés a kórházakkal, szakrendelőkkel, háziorvosokkal, szociális gondozó hálózattal.

Dr. Kátayné Csanády Ilona

KMREP-FIN.O.

FIGYELMÉBE AJÁNLJUK

Vissza a lap tetejére