A transzállapotban a lélek utazása során megpróbálják visszajuttatni az ellopott lelkeket, vagy információt kérnek az istenektől az élelem hollétéről és a vadászatok várható eredményéről. A sámán különbözik a szellemmédiumtól, aki transzba eshet ugyan, de nem uralja a helyzetet, valamint a paptól, aki irányítja a rítusokat, de nem kerül szükségképpen transzállapotba. A sámánok által használt ősi gyógynövények farmakológiai értékét újra felismertük, ismét fel kellett fedeznünk annak a kontextusnak a misztikus jelentőségét, amelyben ezeket a gyógynövényeket használták a sámánok. A sámán szó jelentése „ember, aki mindent tud”. A sámán „technikus” manipulálja mások és saját tudatállapotát, „navigátor” hajózik módosult tudatállapotok világában. „Messenger” információkat hoz át a tudatalatti világból a közösség szolgálatára. A módosult tudatállapotok eléréséhez nem csak varázsfüveket, gombákat, hallucinogén alkaloidákat vehettek igénybe, hanem a tánc (dervisek), zene, meditáció, alvásmegvonás, böjt segítségét is. A sámán már gyermekkorában kiválasztott egyén, vagy nem, és éli a törzs tagjainak egyszerű életét. A szellemvilág hívására beavatási krízis után kiképzik. Az elmélet része a törzs őseinek, hagyományainak, regéinek megismerése, majd a gyakorlatban a szellemlátás, transzindukció, szellemdiplomácia, harcművészet, gyógyítás, fehér és fekete mágia elsajátítása. Az ősi sámánok archaikus létformájában, a test és a szellem egységében, a tudatos lélektől a kollektív tudattalan még nem vált el. A kollektív tudattalant mint szellemvilágot ismerték és az eksztázis állapotát használták fel a kapcsolattartásra. Az eksztázisba jutás mestereinek tarthatjuk a sámánokat. Egyaránt segítségül hívták az önkívületi állapot eléréséhez a dob monoton, ütemes hangját, a csörgők, a tánc pergő ritmusát, a sámánénekeket. A tudatuk kitágításához a transzállapotba kerüléshez növények kivonatait, füstjeit is használták, de a kábítószeresekre jellemző kontrollvesztéses, függő állapot számukra ismeretlen maradt. A sámánok a lélekutazások során tudatában voltak megváltozott tudatállapotuknak, ezért is tekinthetők olyan embereknek, akik a földi és a szellemi valóságban egyaránt biztonsággal mozogtak, és ismerték a különböző dimenziók eltérő szabályait. A sámánok eksztatikus állapotban szellemi segítőik kíséretében, vezetésével tettek „lélekutazásokat”. Magyarországon táltosnak nevezték a sámánt, akinek a feladata sokrétű volt, gyógyított, jósolt, jövendölt, a közösség összetartója, szellemi vezére volt. A törzsi hagyományok, imák, legendák, énekek őrzője, áldozati rítusok irányítója. „Lélekutazásait” gyógyítás céljából, vagy a halott lelkének túlvilágra kísérésének szándékából tette. A sámán kapcsolata a szellemi szövetségeseivel szoros volt, akik pszichikus, mágikus erővel rendelkeznek és az egyetemes tudás birtokosai, létfontosságú. A sámán az adott dimenzióban céltudatos cselekvésre törekedett. Aktív résztvevője, de nem volt irányítója a lélekutazásoknak. Az utazások céljainak eléréséhez mindig a belső szimbolikus erőforrásaira támaszkodott, a szellemi szövetségesei tudására, erejére hagyatkozott. A sámán sikerét segítette a tiszta szándék, a világos cél, a bizalom és tisztelet a segítő szellemek, és a kapott tudás iránt (8). A sámánoknál ismeretlen volt a kiégés (burn out) jelensége. A finn-ugor népek, így a kereszténység felvétele előtti magyarság ősvallása is sámánhit volt, amelynek emlékét a folklór világa őrzi. A sámánhit eredeti, tiszta formáját tekintve mindenesetre a 20. századra gyakorlatilag eltűnt, egyedül a szibériai kis népek körében az uráli, altáji népcsoportok, burjátok, szamojédeknél találjuk még meg ennek a vallási formának néhány millió követőjét.

A drogfüggőség kialakulása

Minden olyan szernél, amely megerőltetés nélkül pozitív élményekhez juttatja a szervezetet, fennáll a függőség kialakulásának lehetősége. Pszichikai függőség: a szer lelki támaszt ad az életvitelhez. Fizikai függőség: a szervezet kémiailag átprogramozódik a tartós szerhasználattól, a szer elhagyása megvonási tünetekkel jár.

Egy drog abúzus potenciálja annál nagyobb, mennél hamarabb képes kielégülést, mámort létrehozni. Gyógyszer kinetikai faktorok jelentősen befolyásolják a kábítószerekkel való visszaélés lehetőségét. Minél gyorsabban kerül be egy gyógyszer az agyba, annál nagyobb a megerősítő hatása (2). Ezen irányú fejlődést jól mutatja a kokain, ahol a levelek rágcsálásánál alacsony a visszaélés lehetősége. A finomítás révén a pasztából por lett, majd a lipofil formája a crack. A bevitel módja is változott, az orális bevitelen át az intravénás, illetve a szívással történő élvezet irányába. Az utóbbi két adagolásnál perceken belül csúcskoncentráció érhető el az agyban. Az azonnali hatás elérése utáni hajsza okozta az intravénás droghasználat elterjedését, amely a HIV és a hepatitis C vírusfertőzés növekedés legfőbb oka.

Az abúzus potenciállal szorosan összefügg a tolerancia kialakulása, melynek során, a droghatások csökkennek ismételt alkalmazás során, a függő egyénnek nagyobb drog adagokra van szükség. A tolerancia más mértéket követ a drog különféle hatásaira nézve. Az opiátok okozta légzésdepresszió gyorsabban csökken, mint az eufóriát okozó hatásuk. Ez magyarázza, hogy a heroinfogyasztók miért tudnak akkora adatokat használni, melyek letálisak lennének a nem heroinfüggők számára. A tolerancianövekedés alkoholnál kétszeres, heroinnál 4-5-szörös, benzodiazepineknél 10-szeres, amfetaminnál 100-szoros dózisnövelést hozhat létre. A kábítószer élvező gyorsabban hozzászokik a kokain eufóriát okozó hatásához, mint a szívstimuláló hatásához, ezért gyakran fordul elő, hogy eléri a cardiotoxikus mennyiséget (7). A sóvárgás (craving). A drogfüggőség fenntartásában fontos szerepe van a sóvárgásnak, amely a szer megszerzése vagy használata utáni vágyat jelzi és több komponensből áll. Ez lehet a szer használata okozta eufórikus tünetek, vagy az elvonási tünetek elkerülésére irányuló tevékenység. A sóvárgás kialakulásának és szerveződésének neuroanatómiai hátterét már viszonylag ismerjük, így a kockázat megítélését az orbitofrontalis regió, a motiváció és a sóvárgás folyamatát a gyrus cinguli, az emocionális színezetét az amygdala, a megerősítést és az emlékezést a hippocampus szabályozza, míg az örömszerzés végső központja a nucleus accumbens. A sóvárgást csökkentő szerek az anticraving kezelés fontos részei. A legtöbb kábítószer esetén a hatás kifejtésének molekuláris helyei a receptorok vagy vivőanyagok, ezek közül sokat klónoztak és ismerik az összetételét. A dopamin vivőanyagának klónozásával hozzájárultak a kokain hatásmechanizmusának az ismeretéhez. A három opiát receptor és a GABA-A receptor minden alegységét sikerült klónozni, amely a racionálisabb kezelés irányába segítik a kutatást. Nagy erőfeszítések történtek egy olyan gyógyszer megalkotására, amely megköti a dopamin vivőanyagát és megakadályozza az ahhoz való kötődést, így a kokain hatását megszünteti anélkül, hogy a dopamin uptake-et megzavarná.

Kémiai boldogságkutatás

A zuglaborokban az ecstasyn és a speeden kívül 200 fölött van a szintetizált designer drogok száma. Ez a kémiai boldogságkutatás valódi „aranycsinálás”, mivel amíg az újonnan előállított anyag nem kerül fel a nemzetközi kábítószer listára, eladása hihetetlen haszonnal jár. A cél a hatékonyabb, gyorsabban az agyba kerülő anyagok előállítása. Ilyen anyag a DOM vagy STP (Scientifically Treated Petroleum) 2-5 dimetoxi-4 metil-amfetamin egy francia labor titkos termékeként szintetizálták 1963-ban. A francia származású nevét egy üzemanyag és motorolaj-adalék után kapta. Az STP a sevité-tranquillite-paix rövidítésből származik, ami derűt, nyugalmat, békét jelent. Meszkalinhoz hasonló hatású származékként került utólagosan korlátozás alá, mivel kábítószerként használhatóságára csak a 70-es években figyeltek fel a hatóságok. Igazi designer drogként már 1967-ben főleg USA-ban, San Fransiscóban kapszulás formában fogyasztották. A meszkalinnál 80-szor erősebb hallucinogén. Már kis mennyiség, 8 mg emelkedett hangulatot és látászavarokat okoz, 10-30 mg pedig az LSD-nél drámaibb, 3-4 napig is eltartó tüneteket produkál (5).

Terhesség alatti droghasználat hajlamosító tényező a fiatalkori drogkarrierhez

Fejlődésneurológiai vizsgálatok kimutatták, hogy a stresszre érzékeny agyi területek az amygdala, a hippocampus a frontális és a temporális kéreg és a basális ganglionok térfogata csökken a perinatális tartós droghasználat következtében. Az ilyen gyerekeknél halmozottan gyakrabban következik be fiatalkori droghasználat, később függőség.

A „fehér hó”, a kokain

A fehér por felszippantását követően eufória, jó közérzet, hallatlan kreativitás és tettvágy érzése önti el a drog használóját, noha ez az állapot csak néhány percig tart, ezért a kokain használójának újabb adagot kell bevennie az eufória elérésére. A kokain, főképp nagyobb dózisokban és akut adagolás esetén, vizuális hallucinációt okozhat. A drog élvezői felvillanó fehér fényről, „hófényről” számolnak be. Ezért mondják rá élvezői, hogy a kokain „hófehér mámor”(4). A 200 féle kokaincserje közül 2-nek van hatóanyag-tartalma.

Kokain és magzatkárosodás

A terhesség első trimesztere alatti drogfogyasztás a spontán abortuszhoz, a magzati drog-szindrómához, magzati hipoxiás agykárosodáshoz, kis magzati súlyhoz, koraszüléshez vezethet. A prenatalis kokainfogyasztás a magzatnál gyakran mikrocephalia, agyi infarctusok, fejlődési rendellenességek kialakuláshoz vezet, de jelentkezhetnek az újszülöttnél postnatálisan myocardiális ischaemia is (3).

A kokainos bébiket vizsgáló tanulmányok 218 csecsemő fejlődését kísérték kétéves korukig, és összevetették 197 „tiszta” bébi eredményeivel. A vizsgálat elején kokaintesztet végeztek. A kokainnak kitett bébik 14%-a kétéves korában szellemileg lemaradást, gyengébb memóriát, beszéd- és problémamegoldó-készséget mutatott.

Drog és stroke rizikó

2006-os amerikai vizsgálatban, nem traumás eredetű agyvérzésben meghaltak hatósági boncolásánál, a halottak 59%-ára vonatkozóan tudták kimutatni a kokainfogyasztást. A stroke-ot szenvedett fiatal betegek kivizsgálásakor az anamnézis felvétele során el kell végezni a drogtesztet. A kokain vagy ecstasy bevétele után azonnal jelentkező erős fejfájás esetén gondolni kell a stroke kialakulásának lehetőségére. Ha fogyasztás után súlyos fejfájás vagy tudatzavar jelentkezik, minden esetben koponya-CT-vizsgálatot kell végezni (10).

Marihuana

A kender (cannabis sativa indiaca, indiai kender) a csalánvirágok rendjébe tartozik. A női egyedek virágzatából, zsenge leveleiből szárítás, őrlés és magtalanítás után állítják elő a marihuánát. A kender 400 féle vegyületéből 60 tartozik a cannabis származékok közé. A kender legfontosabb származékai a marihuána, a hasis, a hasisolaj. Hasis kendervirág gyantája 30 % THC-t hasisolaj 70-80 % THC-t tartalmaz, míg a cigaretta, a joint THC tartalma 2-10%. Csúcs koncentráció 8-10 perc. Kimutathatóság 14-28 napig. Fogyasztható még folyadékban, süteményekben, vajban, teákban. A világon a negyedik legnépszerűbb drog. Míg keleten a kenderszívásnak kulturális hagyományai vannak, Európában és Amerikában újra és újra fellángol a társadalmi vita ennek, az orvosi szempontból legveszélytelenebb tiltott szernek a legalizálásával kapcsolatban. A drog legalizálását sürgető vélemények szerint a szer illegális piacról való kivétele csökkentené az egyéb illegális szerekhez való hozzájutás lehetőségét. A másik oldalon leginkább az úgynevezett „kapu” teóriával érvelnek, mely szerint a marihuánafogyasztás okozati összefüggésben állna a későbbi destruktívabb szerekhez való fordulással. A marihuána a világon a leggyakrabban használt drog, több mint 500 millióan élnek vele pszichoaktív hatásai miatt. A marihuána népszerűségét viszonylagos biztonságának köszönheti, hogy gyakorlatilag nincs halálos dózisa, fizikai függőséget nem okoz, csak pszichéset. A tartós fogyasztása rontja a memória és a tanulási funkciókat, befolyásolja a szaporodási ciklust, pszichotikus folyamatokat indukálhat, növeli a paranoid állapotok és a pánikrohamok kialakulását (1). A cannabisnak a pszichoaktív hatások mellett számos, a modern orvostudomány számára felhasználható tulajdonsága is van, így anorexia nervosában, AIDS-ben, szklerózis multiplexben, migrénben.

Marihuána és a pszichózis

NSZK-ban 2437 marihuána használó 14-24 közötti fiatalnál, akiknek korábban semmilyen pszichiátriai gondjuk nem akadt, az ötéves vizsgálat után igen meglepő eredményt állapítottak meg. A vizsgált csoport 15%-ban pszichotikus epizódokat figyeltek meg, míg 7%-ban átmeneti schizophreniform pszichózis alakult ki.

Ecstasy és a speed, a parti drogok

Ecstasy 1898 Merck cég terméke. A speedet 1912-ben, Japánban efedrin pótszerként szintetizálták. II. világháború inváziós hadseregében 72 millió speed fogyott, japán kamikáze repülőknél és a német tengeralattjáróknál is használták. A koreai háborúban az amerikai katonáknál rendszeresítve volt az ecstasy.

Az ecstasy pszichoaktív hatása a bevételt követő 30-60 percen belül jelentkezik, csúcspontját 75-120 perc között éri el, teljes hatástartama eléri a 3-5 órát. A szer egyszeri dózisa boldogságérzést, eufóriát okoz, oldja a feszültséget, gondtalannak érzi magát az egyén, beszédessé válik. Mérsékelt fokú deralizáció és deperszonalizáció jelentkezik, a tactilis, vizuális és akusztikus érzékelés, valamint a tér- és időbeli orientáltság megváltozik. Ez abban mutatkozik, hogy a drogfogyasztó a színeket intenzívebbnek érzi, a hangokat közelebbről vagy távolabbról hallja. Az érzékelés ilyenfajta módosulása nagyobb dózisoknál, fiataloknál és nőknél lényegesebben gyakrabban figyelhető meg (9).

Sokan kizárólag arra használják az ecstasyt, hogy a hétvégi partik során „pörgésekben” vezessék le felgyülemlett energiájukat. Ahhoz, hogy valaki rendszeresen végigtáncoljon egy partit, nagy mennyiségű energiára van szüksége, erre nem véletlen a partihoz kapcsolódó energiaitalok tágas választéka, és az ecstasy szolgál. Mivel a parti élmény részben fizikai természetű teljesítményt, főleg táncot, részben érzelmi-tudati jellegű érzékelést követel, a parti egyaránt jelent fizikai és szellemi kihívást. Az újonc parti résztvevők gyakran dicsekszenek a fogyasztott drogok és a végigtáncolt órák mennyiségével (6).

„A szombat esti láz”

A diszkódrogokkal történik a legtöbb halálos kimenetelű mérgezés. A vezető tünet a szombat esti láz (hipertermia), a 40 fok feletti testhő, hiponatrémia, ketacidózis, akut veseelégtelenség, tartós ritmuszavar, hepatitisre emlékeztető májgyulladás, oculomotorius bénulás. A dózis és időfüggően, fogyasztás idejétől számított 24 órán belül magas vérplazma ecstasy szint (4, 3 mg/l) esetén, mivel speciális antidotummal nem rendelkezünk, eredményes a gyomormosás, vízhajtók adása, jeges vizes borogatással történő hűtés, dantrolen és 5-HT2 antagonista ketanserin adása mellett megfelelő mértékű rehidrálás magas glukóz, cocarboxylase és magnézium tartalmú infúziókkal kiegészítve. Súlyosabb esetekben légzési elégtelenség miatt intubációra is szükség lehet.

Diszkó balesetek

Parti drogok hatására a balesetveszély fokozódik, mivel a feldobott hangulat megszünteti a félelemérzetet, a reflexidők megnyúlnak, az egész éjszakai tánc fizikailag kimeríti az egyént. Az érzékcsalódások fázisában agresszív és antiszociális viselkedés észlelhető. A hallucinációk hatása idején a közlekedési helyzet helytelen megítélés balesethez vezet. Fiatalkorúak halálos balesetét 80%-ban a drog okozza.


Irodalom

1. Bálint G Marihuána – 2000. Orvosi Hetilap 142: 771-773. 2001.

2. Di Chiara G: Nucleus accumbens shell and core dopamine: differential role in behavior and addiction. Brain Res. 137: 75-114. 2002.

3. Fodor M: Addiktológia és Drogkönyv. Jásznyomda Budapest 2005. 125-126

4. GoldsteinRZ, et al. Severity of neuropsychological impairment in cocaine and alcohol addiction. Neuropsychologia. 42: 447-458. 2004.

5. Halpern JH: Hallucinogens: an update. Curr Psychiatry Rep. 5: 347-354. 2003.

6. Henry JA: Ecstasy and dance of death. Br J Med J 305: 5-6. 1992.

7. Koob GF, Bloom FE: Cellular an molecular mechanisms of drug dependence. Science. 242: 716-723. 1988.

8. Prince R: Shamans and endorphins. Ethos. 10: 409-423. 1982.

9. Soar K, et al. Psychiatric disorders in Ecstasy users. Hum.Psychopharmacol Clin Exp 16: 641-645. 2001.

10. Zhou W, et al: Acute arterial thrombosis associated with cocaine abuse. J Vasc Surg. 40: 291-295. 2004.


Dr. Fodor Miklós

Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház II. Pszichiátria Osztály

FIGYELMÉBE AJÁNLJUK

Vissza a lap tetejére