Csányi Zoltán, a kiskunhalasi székhelyű, de országos szinten dolgozó Csányi és Társa Biztosításközvetítő és Tanácsadó cég ügyvezető igazgatója úgy számol, fél év múlva már valószínűleg érezhető lesz a recesszió hatása ezen a területen is. „Könnyen lehet, hogy az eddig különböző biztosítási szolgáltatásokat igénylő cégek költségcsökkentés céljából többek között a biztosítási kiadásokból fognak lefaragni, ha másért nem, hát egyszerűen azért, mert valóban nem lesz pénzük fizetni a díjakat” – jósolja Csányi.

„Az év közepére minden bizonnyal már a mi számainkban is jelentkezni fognak a visszaesés jelei – véli Zlati István, az ország több pontján megbízottal rendelkező, székesfehérvári székhelyű Nelson Biztosítási Alkusz Zrt. vezérigazgatója. A szakember szerint az esetleges költségcsökkentésre az alkuszcégeknek a szokásos módszerektől eltérő megoldásokat kell majd találniuk, mert például – a szakma jellegéből adódóan – létszámleépítésnek nem sok értelme lenne.

A válságot egyelőre a nagyipari biztosításokkal foglalkozó ERIX Biztosítási Alkusz és Tanácsadó ügyvezető igazgatója, Körmendi Péter sem tapasztalja, de ő ezt részben a cég speciális területével indokolja: ez a piac kicsit másként működik, mint a lakossági terület. „Az ipari biztosítások díjai évről évre csökkentek, a válságtól függetlenül. Az tehát, hogy most is érezhető volt ebben a szegmensben díjcsökkenés, még nem írható a gazdasági válság rovására” – véli az igazgató.

A recesszió közelgő hatását nézve némileg optimista jövőképet fest Bravik Attila, a jellemzően gépjármű-biztosítással foglalkozó CLB Független Biztosítási Alkusz ügyviteli igazgatója: „A biztosítások iránti érdeklődés akár még élénkülhet is, ha abból indulunk ki, hogy a megszerzett javak biztonsága a nagyobb kockázat miatt ilyenkor felértékelődik – mondja Bravik. – Ezzel együtt a pénzszűke és a bizalmi válság magával hozza a nagyobb értékű vásárlások elhalasztását is, és a gépjárműcsere elhalasztása vagy a korábbinál kevesebb új vagyontárgy beszerzése kevesebb kisebb számú biztosítás megkötését eredményezi. És alighanem a pénzügyi fegyelem lazulásával, az elmaradozó díjfizetésekkel is számolni kell.” Ennek fényében Bravik szerint szaporodni fognak a nem fizetésből adódó szerződésbontások is – ennek elkerülése, a hatékony közbelépés pedig mindenképp fontos alkuszi feladat lesz.

Kik járnak jól?

A recesszió miatt az autóipari beszállító ügyfelek is igen kiszolgáltatott helyzetben vannak, és ezt rövidesen a biztosítók is megérzik majd, folytatja a sort Gerendai. „A szinte minden területen várható költségcsökkentési lépések mellett a beruházási kedv visszaesését is érzékelni fogjuk” – teszi hozzá.

„A biztosítás olyan termék, amelynek nem a jelenben látjuk hasznát, hanem a bizonytalan jövőben, márpedig ha nagyon meg kell nézni, mire mehet ki pénz, akkor az emberek hajlamosak félretenni a hosszú távú elképzeléseket” – hívja fel a figyelmet a biztosítási piac egyik alapvető jellemzőjéből adódó problémára Körmendi Péter.

Mindemellett azok, akiknek mégis akad egy kis megtakarított pénzük, Bravik szerint a további fejlesztések és beruházások helyett most éppen hosszú távon igyekeznek bebiztosítani eddigi munkájuk gyümölcsét, ezért nagyobb figyelmet szentelnek a vagyon- és életbiztosításoknak. „Amivel még biztosan számolunk, az az, hogy a cégek többségénél várható a flották autószámának csökkenése. Az utóbbi években a biztosítások megkötésekor a szolgáltatás minősége jelentősen befolyásolta a döntést. Jelenleg úgy látjuk, hogy egyre inkább a díjra koncentrálnak a céges ügyfelek is” – jegyzi meg Bravik. „A sok negatívum mellett a válságnak lehetnek pillanatnyi haszonélvezői is, hiszen a költségtakarékosság miatti kiszervezések forgalmat generálhatnak a beszállító vállalkozásoknak, akiket így nem veszítenek el a biztosítók sem” – fűzi hozzá.

Csányi szerint a vidéki városok alkuszcégei is jól jöhetnek ki a válságból: „Az egész szakma visszaesésre számíthat, de ha a személyes kapcsolat a korábbiaknál is jobban felértékelődik, erősödhet a helyi alkuszok súlya. Emellett ilyen helyzetekben nem árt körülnézni, hol vannak még kiaknázatlan lehetőségek, új piacok, és a vidéki települések mindenképpen ide sorolhatók. Csak meg kell keresni azokat az embereket, akiknél még nem bevett gyakorlat az alkuszi segítség igénybevétele. Most jött el az ő idejük.”

Olcsó húsnak…

Zlati István meglátása szerint a vállalkozások, céges ügyfelek részéről már előfordulnak díjcsökkentésre irányuló megkeresések, de a megbízók nagyrészt belátták az alulbiztosítottság veszélyeit. Általában még az évfordulón szokásos, az infláció ellensúlyozására irányuló indexálási javaslatot is sikerült elfogadtatni, bár – már nyilvánvalóan a recesszió hatására – egyes cégvezetők nem kívántak élni ezzel a lehetőséggel, nem akarva növelni a költségeket – számol be a Nelson vezérigazgatója. „Találkoztunk olyan kéréssel is, hogy a díjmegtakarítás érdekében keressünk olcsóbb ajánlatot nyújtó biztosítót. Ilyen esetekben is tudomásul vették az ügyfelek, hogy piaci kitekintésre és ennek eredményeként biztosítóváltásra csak évfordulóval nyílik lehetőség. Ezeket a momentumokat örömtelinek, a biztosítási kultúra fejlődésének értékelem.”

Zlati szerint nem vitás: a vállalkozások életében a takarékosság ideje következik, de felelős vezető még az anyagi nehézségek idején sem teheti kockára egy vállalkozás vagy egy önkormányzat vagyonát. Éppen ezért nem számít tömeges szerződésfelmondásra, legfeljebb stagnálásra – ami persze nem jó, hiszen a teljesítményt az alkuszok nem tudják fokozni, miközben a költségeik nőnek.

„Ami a lakásbiztosításokat illeti, lehetnek nehéz időszakok, amikor húzni kell a nadrágszíjon, de lássuk be, hogy évi 35 ezer Ft-on nem múlhat egy élet munkája. Ha ég a ház, biztosítás híján kihez fordulhatunk segítségért? A lakásbiztosítási terület messze nincs kiaknázva, erre is érdemes gondolni” – jegyzi meg Zlati.

A szakmának szerinte más elmélkedni valója is volna. A vezérigazgató úgy látja, sok szakmabeli nem tiszteli a díj oszthatatlanságának elvét, és azt tanácsolja ügyfelének, hogy ne fizesse a díjakat. „Vagyis a szerződés díjnemfizetéssel történő megszüntetésére ösztönöz az általa hozott, adott esetben olcsóbb termék eladhatósága érdekében – magyarázza. – Finoman szólva, nem elegáns megoldás.”

A válság színe és visszája

Körmendi Péter egyetért: „Az ügyfelek megszerzéséért folytatott küzdelemben eddig is fellelhető volt a tisztességtelen magatartás, úgy érzem, ez most némileg erősödőben van.”

A sportszerűtlen küzdelem mellett Zlati azt a gyakorlatot is kárhoztatja, hogy a gfb-kampányban a biztosítók kedvezőbb tarifát hoznak ki az új ügyfelek magukhoz édesgetése érdekében, mint amit a régi, hűséges ügyfeleiknek kínáltak. Ezért aztán a régiek felmondják a szerződést, majd új ügyfélként újraszerződnek ugyanahhoz a biztosítóhoz. „Ez a helyzet az ügyfeleket is felháborította, nekünk pedig költségtöbbletet és jutalékcsökkenést okozott” – mutat rá Zlati.

Akadnak azért pozitívumok is, Gerendai például úgy látja, hogy a válság hatására a felelősebben gondolkodó vállalkozások alaposabban megvizsgálják, hogy beszállítóik, alvállalkozóik milyen módon kezelik kockázataikat, például rendelkeznek-e megfelelő felelősségbiztosítással, annak limitje vagy egyéb kondíciói kezelik-e azt a kockázatot, amit a társaság már nem képes önerőből megoldani. „Megjelentek a piacon olyan új termékek, amelyek a válságra és annak következményeire kínálnak megoldást. Ilyen az Aon által kidolgozott, Double A protection fedezet is, amely a biztosítók fizetésképtelensége esetére nyújt védelmet.”

Kedvező folyamatként értékeli az ügyfelek igényeit követő, „életszerű” termékfejlesztési hajlandóságot Bravik Attila is. „A pénzhiányra vagy a megnövekedett kockázatra mi is termékfejlesztésekkel válaszolunk. Előtérbe kerülhet a meglévő, tőketartalommal rendelkező életbiztosítá­sok fedezetként történő felhasználása – például autóvásárlásra vagy bármi egyéb vagyontárgyra, ami elősegíteti az új biztosítás értékesítést. Ugyancsak érdekesek a klasszikus gépjármű-biztosítások mellé köthető vételár- vagy casco önrész-biztosítások is, amelyekkel a vagyonmegóvás mértéke tovább növelhető.”

Mindemellett Bravik arra is felhívja a figyelmet, hogy bizonytalan gazdasági helyzetben az egészségmegóvásba is beszivároghat a biztosítás kérdése, vagyis megeshet, hogy az egészségbiztosítási termékek egyre népszerűbbek lesznek. A hitelfelvevőknél pedig nélkülözhetetlen a hitelfedezeti vagy kockázati életbiztosítás, ezért ezen a területen sincs kizárva a növekvő érdeklődés.

Válságtervek

Át kell gondolni, hol lehet bővíteni a szolgáltatásokat, hol lehet még megfizethető díjszabás mellett színvonalat emelni, vázolja Körmendi a közeljövőt. „Meg kell próbálni olyan ügyfeleket megnyerni, akik nemcsak a díj oldaláról közelítik meg a biztosítást, hanem fontos nekik a szolgáltatás minősége, a hozzáadott érték is”– teszi hozzá. Ezzel együtt az ERIX igazgatója úgy látja, a válság okán segíteni kell a megváltozott teherbíró képességű ügyfeleknek olyan konstrukciót találni, amely megfizethető díjért nyújt megfelelő biztonságot.

Bravik az ajánlatok és termékek összehasonlítását segítő weboldalakra hívja fel a figyelmet. „A gépjármű-kárrendezésben például jelentős segítséget nyújtunk egy új weboldal beindításával, ahol már jelenleg is közel ezer szerviz kínálja a szolgáltatását” – sorolja az ügyfélbarát politika jellemzőit.

Az Aon sem adja alább: „A 2009-es évben is célunk a növekedés. Ez most nehéz lesz, ezért a korábbinál több energiát kell fektetnünk az oktatásba, képzésbe és az átgondoltabb gazdálkodásba” – fejtegeti Gerendai Károly.

A gfb és a válság

Ahol – válság ide vagy oda – a jelek szerint mindig a díjszabás a legfőbb szempont, az a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás. Az Aon tapasztalatai is ezzel vágnak egybe. „Örvendetes azonban, hogy tavaly már egyre több ügyfél részesítette előnyben a hosszú távon megbízható biztosítót még akkor is, ha az kicsit drágább volt”– mutat rá Gerendai Károly.

„Az ügyfelek szemszögéből a gfb mindig is arról fog szólni, hogy minél olcsóbban teljesítsék a törvény által rájuk rótt kötelezettséget. A recesszió idején ez még hangsúlyosabban fog jelentkezni” – magyarázza Körmendi Péter.

Ebben mindenki egyetért, ahogy az is nyilvánvaló, hogy az online alkuszok weboldalai nagyban megkönnyítik az összehasonlítást és a biztosítóváltást, ez pedig növekvő forgalmat generál az olcsóbb díjszabású cégeknél. Márpedig Zlati István szerint a biztosítóváltás során számos probléma előfordulhat. Például a kötvényen nem látja viszont az ügyfél a korábbi kedvező bónuszát, nem kap időben csekket, vagy a bankhoz nem jut el a csoportos beszedési megbízás… „Ezek megoldása sok-sok telefonhívásba, levelezésbe, idegeskedésbe és költségbe kerül. És az autós már el is bukta az új díjban jelentkező csekély előnyt”– figyelmeztet a szakember.

Bravik Attila szerint az egyesületi biztosítók és az új szereplők kétszer annyi váltót is megszerezhettek volna, ha a MÁV ÁBE csődje miatt nem alakult volna ki bizalmi válság a kötelezők piacán is.

Csányi Zoltán mindent egybevetve úgy látja, az év végi kampány az egész szakmának jót tesz, mert sok ugyan a munka, de mégis óriási figyelem irányul a biztosítókra és az alkuszokra. „Elgondolkoztató, hogy ezt a szelet miért akarják kifogni az alkuszok vitorlájából – jegyzi meg. – Ha nem lesz kötelező kampány, az az alkuszokat rendkívül érzékenyen fogja érinteni, recesszió nélkül is. A kötelező kampány ugyanis kiváló alkalom az alkusznak az arculatépítésre, a kapcsolatok kialakítására. Később erre lehet felfűzni másféle biztosítási termékek eladását. Az ügyfél azt az alkuszt keresi fel a lakásbiztosítás miatt, akit a kgfb kampány során megismert. Ha ez a lehetőség megszűnik, az nagyon negatív hatással lesz az alkuszok szerepére.”

FIGYELMÉBE AJÁNLJUK

Vissza a lap tetejére