Trunkó Barnabás az Orvosi Hetilap 2008. évi 8. számában részletesen értekezik az élet- és egészségbiztosítás 19. századi előzményeiről . Igaz, az Orvosi Hetilap, hazánk egyik legrégebb óta megjelenő folyóirata is más arcot mutatott száz évvel ezelőtt (vö. Szállási-Fehér, 2007, 81-83, Kemenes, 2000, 185-187). Ehhez a fajta biztosításhoz képest merőben új intézmény az állami egészségbiztosítás és annak hatékony gyakorlati működése. Itt ugyanis nem magánbiztosítással, hanem társadalombiztosítással találkozunk. Az élet és a testi-lelki egészség szinten tartása, javítása tehát mára már egyértelműen az állam és a társadalom érdekkörébe sorolható. Sokáig nem volt ez így a történelem folyamán. A világtörténelem sodrában az emberi egészség másodlagos szerepet játszhatott évszázadokon, évezredeken keresztül, mire elértük a sokat kritizált, sokat támadott, mégis nagymértékben hatékonyan működő mai közállapotot. „Rendkívül technokrata szemlélettel sem lehet figyelmen kívül hagyni a munkaerő megoltalmazásának posztulátumát” – olvasható a Munkaügyi Szemle 2007. júliusi-augusztusi számában . Az ember azonban több, mint munkaerő és több, mint számjel az egészségbiztosításnál. Az ember mindaz egyszerre, amiért az orvosnak érdemes dolgozni, amiért az orvosszakmai hivatás gyakorlása nem egyszerű gépies munka, hanem igazi hivatás. Az egészségbiztosítás hiátusai kitölthetők. A törvényhozó, a rendeletalkotó feladata a struktúra hézagainak kitöltése. Ennek minden bizonnyal a jelenlegi és az elkövetkező kormányzatok is eleget tesznek, eleget fognak tenni. „Mint a technika- és jogtörténet folyamán beidegződött történelmi főszabály, a jogi és a technikai fejlődés nehéz versenyfutása zajlik napjainkban is” – áll a Jel-kép fent idézett számában . A medikusok helyzete sohasem volt irigylésre méltó (vö. Hegedűs, 1990, 309-311). Ez azonban nemcsak hazánkra volt igaz. Nemzetközi összehasonlításban Magyarország megállja a helyét. Egészségbiztosításunknak óriási szerepe van ebben. Mert az egészségbiztosításnak nemcsak betegbarátnak kell lennie, de orvosbarátnak is.


Dr. Szabados Éva

Bibliográfia

Hegedűs Katalin (1990): Egzisztenciális harcok a medikusok körében az I. világháború után, Orvosi Hetilap, 6., pp. 309-311. Kemenes Pál (2000): Orvostörténelem az interneten, Orvosi Hetilap, 4., pp. 185-187.

Szállási Árpád – Fehér János (2007): Az Orvosi Hetilap száz évvel ezelőtt, Orvosi Hetilap, 2., pp. 81-83.

FIGYELMÉBE AJÁNLJUK

Vissza a lap tetejére