„Tapasztalataink szerint egyre több cég ismeri fel a tevékenységével járó kockázatait és azok biztosítással történő kezelésének szükségességét – mondja Alföldi Péter, az AIG Pénzügyi Biztosítások igazgatója. – Ma azonban még kevesen gondolnak bele igazán abba, hogy egy komolyabb kárügy esetén hogyan is fog tudni a cég helytállni. Csak a jogi képviselettel, illetve egy esetleges perrel kapcsolatos költségek képesek gyorsan elérni a több millió forintos nagyságrendet.” És adott esetben ehhez még hozzá kell számolni a – megállapodás vagy bírósági ítélet alapján fizetendő – kártérítés összegét is!

Voltaképp az is egy kockázatkezelési technika, ha egy cég rendelkezik megfelelő, az esetleges kártérítésre fordítható tartalékokkal, csakhogy ez igen költségigényes technika. A megfelelő szakmai felelősségbiztosítás megkötése az ilyen jellegű kockázatok kezelésének sokkal gazdaságosabb módja – állítja Alföldi.

Megfelelő kockázatkezelés nélkül egy komolyabb kár könnyen a cég túlélésébe kerülhet. Egy-egy kárigény összege ugyanis a cég vagyonának többszörösére is rúghat, márpedig megalapozott kárigény esetén nem lehet elkerülni a kifizetést. Ha pedig a cég nem tud helytállni, akkor nem kerülheti el a felszámolást.

Érdemes mindent kockára tenni? Egy biztosítás megkötése során ezt minden cégnek végig kell gondolnia – vélekedik a szakember.

Növekvő érdeklődés

„A biztosítottak egyre nagyobb biztosítási összegek iránt érdeklődnek, és az egyedi szerződések szerepe is növekszik” – magyarázza Csáki Gyula, a Generali-Providencia Zrt. felelősség- és jogvédelem-biztosítási csoportvezetője. A piacon tapasztalható érdeklődés az AIG szakembere szerint várhatóan még tovább is fog nőni, ami az egyre speciálisabb termékek, illetve egyre magasabb biztosítási limitek iránti kereslet növekedésében is meg fog mutatkozni. Az összes biztosítási területet tekintve piacvezető Allianznál is a szerződések számának egyértelmű növekedését tapasztalják, bár elmondásuk szerint a verseny leszorítja a díjakat, így a növekvő érdeklődést nem kíséri a díj volumenének hasonló növekedése.

Csáki szerint újabban olyan szakmák is megjelennek a piacon, amelyek eddig nem voltak biztosítva: ide tartoznak például az EU-s pályázatok tanácsadói és egyéb üzleti tanácsadók, amely szakmák új piacokra tettek szert az elmúlt időben. Csakhogy még mindig a kis biztosítási összegű szerződések dominálnak, amit a Generali-Providencia szakembere azzal magyaráz, hogy az ügyfelek elsődleges szempontja – ezen a téren is – a díj mértéke.

A fejlődés egyébként szakmánként változó, az érdeklődés az új kötelező felelősségbiztosítások esetén a legnagyobb. Egyrészt ugyanis a jogszabály szerint kötelező ilyet kötni, másrészt egyre több megrendelő írja elő a „risk management” keretében beszállítóinak a felelősségbiztosítást – állítja az Allianz. Vagyis egyes szakmai szolgáltatásokat igénybevevő ügyfeleknek már alapvető fontosságú, hogy – a megbízott cég anyagi helyzetétől függetlenül – biztosak legyenek abban, hogy van fedezet az esetleges káraikkal kapcsolatban érvényesített igényeikre. Mivel ők másképp nem adnak megbízást, sok megbízott cég érzi piaci kényszernek szakmai felelősségbiztosítás megkötését.

Szellemverseny?

A biztosítók jelentős része mindenesetre csak alaptermékeket forgalmaz. „A piacon fellelhető fedezetek részben megegyeznek a jogszabályokban előírt felelősségbiztosításokkal, részben pedig nevesített szolgáltatói felelősségbiztosítási fedezetekkel találkozunk” – mondja Maják Viktor, az Union Biztosító marketing- és kommunikációs igazgatója. „A szereplők kis száma és a szűknek mondható termékkínálat miatt, a szakmai felelősségbiztosítások körében nincs éles verseny” – teszi hozzá. Az Union Biztosító több éve kínál önkormányzati tisztségviselőknek szakmai felelősségbiztosítását, de azt tervezi, hogy az idén egyéb termékekkel is nyit ezen a piacon. Terveik között szerepel magánorvosi és tervezői felelősségbiztosítás bevezetése is.

Nem díjazzák

Ha egy cég biztosítási fedezet vásárlása mellett dönt, a díjon kívül érdemes tekintetbe venni a biztosítás által nyújtott szolgáltatásokat, azaz a biztosítási fedezetet is – fejtegeti Alföldi Péter.

Ami a károk gyakoriságát illeti, az Csáki Gyula szerint szakmánként változó, és ez természetes is, de mint mondja, például a szülész-nőgyógyászat és plasztikai sebészet területén a legnagyobb a kockázat. A kórházak a szakember szerint felelősségbiztosításukat az esetek döntő többségében a biztosan bekövetkező károkra kötik. Nem egy olyan kórházi felelősségbiztosítás van, amely minden biztosítási évben kifizeti az éves biztosítási összeget a károsultaknak. Emiatt nemcsak a Generali, hanem általában a felelősségbiztosítók is tartózkodnak a kórházak biztosításától. Az AIG például nem is vállalja az orvos szakmai felelősségbiztosítást, és őrző-védő cégekre sem vállalnak kockázatot.

Veszélyes vizeken

Veszélyesnek mondható a közbeszerzési tanácsadók felelősségbiztosítása is. Elég csak a sajtóból is ismert, közbeszerzési tanácsadók által lebonyolított vitás eredményekkel zárult eljárásokra gondolni – ismerteti a helyzetet Csáki. Az Allianz sem szívesen vállalja ügyvédi vagy pályázatírói felelősségbiztosítását, illetve olyan tanácsadói felelősségbiztosításokat, amelyeknek nincsenek írott és jogszabályi háttérrel rendelkező szakmai szabályai. Emellett úgy tapasztalják, hogy vannak nagyon eredményes szakmai felelősségbiztosítások, és vannak rossz kárhányaddal működő módozatok is. Ez elsősorban a károsultak igényérvényesítési hajlandóságától, illetve az őket képviselő ügyvédek irányultságától függ. A károsultak igényérvényesítési hajlandóságát nagyban befolyásolja az adott szakmai hibával kapcsolatos bírói gyakorlat. Ha a bíróság „károsultvédelmi” irányba alakítja a gyakorlatot, úgy egyre több kárigénnyel kell számolni. Az AIG-nál azt tapasztalták, hogy az utóbbi években érezhetően nő az ügyfeleikkel szemben érvényesített kárigények, azaz a biztosítási események száma.

Kötelező is lehetne

Csáki szerint a magyar felelősségbiztosítási piacra az jellemző, hogy azoknak a szakmáknak az esetében, amelyekre nem kötelező a felelősségbiztosítás, nagyságrendekkel kevesebb biztosítást is kötnek. Emellett ugyanakkor a kárigény-érvényesítés területén lassan felzárkózunk a nyugati kultúrához: egyre nagyobb kockázat tehát felelősségbiztosítás nélkül dolgozni.

Az Allianznál is úgy látják, hogy ideális esetben minden gazdálkodó szervezet kötne ilyen biztosítást, de különösen azok a szolgáltatók és termelő cégek, amelyek súlyos személyi sérülést okozhatnak a szolgáltatás vagy az előállított termék igénybevétele során.

Alföldi hozzáteszi, azért fontos a biztosítás, mert a szakmai szolgáltatások során mindig előfordulhat egy-egy olyan tévedés, mulasztás, amely könnyen vitához vezethet a megbízó és a megbízott között.

A jó szakmai felelősségbiztosítás ugyanis nemcsak a fizetendő kártérítés összegét téríti meg a biztosított helyett, hanem a vitával kapcsolatos jogvédelmi költségekre is fedezetet nyújt.

Mi micsoda?

A szakmai felelősségbiztosítások – Alföldi Péter, az AIG Pénzügyi biztosítások igazgatója megfogalmazása szerint – a biztosítottak (szerződő és munkatársai) által díjazás ellenében harmadik félnek (megrendelőnek, megbízóknak) nyújtott szakmai szolgáltatásokkal kapcsolatosan a megrendelőnek okozott tisztán pénzügyi veszteségekre, illetve az e károk kapcsán a biztosítottakkal szemben érvényesített kárigényekkel kapcsolatos jogvédelmi költségekre nyújtanak fedezetet. Tisztán pénzügyi vesztesség alatt azokat a károkat értjük, amelyek nem vezethetők vissza sem személysérüléses, sem pedig dologi károkra.

A torta szeletei

A felelősségbiztosítási piac díjbevétele a MABISZ adatai alapján 2008-ban 19,6 milliárd Ft volt, de a szakmai felelősségbiztosításokról nem állnak rendelkezésre külön adatok. Maják Viktor azt mondja, becslések szerint a piacon jelenlévő biztosítók díjbevétele ebben a termékkörben 3-4,5 milliárd lehet. Mint mondja, a piacon csupán néhány szereplő van jelen – az Allianz, a Generali, az Uniqa, a QBE, a Groupama Garancia és az Union – és a becsült díjbevétel körülbelül 80%-át feltehetően a két legnagyobb szereplő tudja magáénak. A Generali teljes általános és szakmai felelősségbiztosítási piaci részesedése 2008-ban 26% százalék volt. A szakmai felelősségbiztosításokról nem készülnek hivatalos piaci statisztikák, de a társaságok piaci aktivitása alapján részesedését ebből a területből a cége ennél nagyobbra becsüli. A szakmai felelősségbiztosításokból származó díjak a teljes árbevétel 1,7%-át tették ki 2008-ban.

A csaknem harminc különféle szakmai felelősségbiztosítási termékkel rendelkező Allianz hozzávetőleg 40-50%-ra becsüli részesedését, miközben a társaság teljes árbevételének 1-2%-a származik erről a területről.

BIZTOSÍTÁRS Magazin

FIGYELMÉBE AJÁNLJUK

Vissza a lap tetejére