A helyi devizák jelentős árfolyamvesztesége, a távoli euró-bevezetés, a forint árfolyamának drasztikus esése miatt óriási veszteségeket szenvedett el az állam, a vállalatok és a lakosság egyaránt. Ennek oka az, hogy a fenti három szereplő eladósodottsága rendkívül nagymértékű, összességében az eladósodottság meghaladta a GDP 100%-át, ami kiugróan magas érték, és ennek jelentős része deviza alapú adósság. Így a romló forint árfolyam mindhárom szereplő részére megnövekedett törlesztési terheket okozott.

A gazdasági teljesítmény nagymértékben export alapú, ami a gazdasági visszaesést felerősítette.

A válság egyik legfontosabb jellemzője a kiszáradó likviditási források, erőteljesen csökkenő kockázatvállalási hajlandósággal a hitelezők oldaláról. A magyarországi bankrendszer a válságot megelőzően a betéteit jóval meghaladó hitelkihelyezést eszközölt, melynek forrásai a válság megérkeztével megszűntek. Ennek eredményeképpen a bankok vállalati hiteleik terén a hitelállomány drasztikus csökkentésébe kezdtek tavaly ősszel, mivel a várható csődhullám ezen hiteleket a lakossági hiteleknél kockázatosabbá tette.

Végül, de nem utolsósorban a megrendelések visszaesése, a hitelszűke, a beruházások visszafogása, a munkanélküliség növekedése és a bizonytalanság miatti tartalékolás hatására a vállalatok 2009 első hónapjaiban átlagosan bevételük 20-30%-os visszaesését tapasztalták, melytől természetesen sok pozitív és negatív eltérés is tapasztalható. Ezen tényezők együttes eredőjeként a rendszerváltás óta jellemzően sok magyar alultőkésített vállalat likviditási problémákkal kényszerült szembenézni.

2009 a válság tetőpontja

2009. május elejéig nem került nyilvánosságra a reálgazdasági válságot hűen tükröző, havi vagy első negyedéves GDP-csökkenés mértéke, csak éves vonatkozású, az utóbbi időben világszerte rendkívül gyorsan változó éves előrejelzésekkel találkozhatunk. Mi több, olyan híreket is hallhattunk, hogy már túl vagyunk a válságon.

A fizetésképtelenségi eljárások számának drasztikus és folyamatos emelkedése sajnos azt mutatja, korántsem vagyunk még túl a válságon. Az elmúlt években folyamatosan emelkedő érték az utóbbi fél évben ugrásszerűen megnőtt. 2008-ban már 21 245 fizetésképtelenségi eljárás indult az országban, melynek értékét 2009 végére 30 ezerre becsülik. (2009 első negyedévében már közel 7000 fizetésképtelenségi eljárás indult.)

Előrejelzéseink szerint a válság 2009-ben (átnyúlva 2010 első felébe) eléri tetőpontját, s 2010-ben várhatóan megfigyelhetőek lesznek a recesszió enyhülésének első jelei. Az Atradius gazdasági prognózisa alapján a GDP lassú növekedésére és a teljes hitelállomány enyhe csökkenésére számíthatunk 2010-ben. Mindezen kedvező változások ellenére is valószínűleg szüksége lesz az országnak – a mostaninál is magasabb – IMF-hitelre.

Noha a külkereskedelmi mérlegünk az elmúlt években egyre kedvezőbben alakult, a következő évben várhatóan stagnálás és enyhe visszaesés lesz megfigyelhető. A gazdaság tényleges felélénkülésének első lépései így átnyúlhatnak 2011-re is.

A hitelbiztosításról, mint szolgáltatásról, röviden

A hitelbiztosítás annak a kockázatát vállalja át, ha egy termék vagy szolgáltatás értékesítése során a felek halasztott fizetésben állapodnak meg. Az így keletkező kockázat lényegében az, hogy a fizetés esedékességekor a vevő ki fogja-e tudni, illetve, hogy ki akarja-e fizetni tartozását (sajnos Magyarországon a csőd törvény nem védi megfelelő mértékben a hitelezők érdekeit, így ez is kérdéses).

A hitelbiztosítás olyan komplex pénzügyi szolgáltatás, mely lehetővé teszi a vállalatok számára a vevői tartozások szakszerű kezelését, és így a ki nem fizetett számlák kockázatának jelentős csökkentését. Fontos eleme, hogy a károk megelőzésére ad tanácsokat, vevői hitelkeretek felállításával, a vevők pénzügyi helyzetének folyamatos követésével, illetve a kifizetetlen számlák behajtásával. Mindezen lépések mellett is gyakran előfordul, hogy nem lehetséges a tartozás érvényesítése; ekkor a hitelbiztosító a vevő helyett kifizeti az önrésszel csökkentett biztosított tartozást.

A három legfontosabb előny a hitelbiztosított vállalatok számára: a professzionális kintlévőség-kezelési rendszer bevezetése, a váratlan hitelezési veszteségek elkerülése, illetve a biztonságos kereskedelem a hitelbiztosító kockázatvállalása mellett.

A gazdasági válság hatása a hitelbiztosításra

A gazdaság változásait a hitelbiztosítók az elsők között érzékelik, így 2008 őszén már szembesültünk a válság begyűrűzésével a nemfizetési jelentések számának drasztikus emelkedése által. Hitelbiztosítóként folyamatosan a gazdaság ütőerén kell tartsuk a kezünket, és a változásoknak megfelelően szigorítani kellett a kintlévőség-kezelés szabályain. Ezt meg is tettük 2008 novemberében (és azóta folyamatosan) a teljes limitállományunk alapos, minden lehetséges forrást felhasználó felülvizsgálatával és a rendkívül kockázatos vevőkre kiadott limitek törlésével. Nehéz helyzetben van ilyenkor a hitelbiztosító, hiszen a limitek törlése a legvégső eszköz, amit alkalmazunk; egy ilyen gazdasági helyzetben azonban kulcsfontosságú a gyors reakció, a megfelelő intézkedések mielőbbi véghezvitele. Az azonnali lépéseknek köszönhetően sikerült elérnünk, hogy az év eddigi nagyszámú felszámolási eljárásainak csak néhány ezrelékében érintettek ügyfeleink.

A válság hatására szigorodott az elbírálásunk; minden rendelkezésünkre álló eszközt felhasználunk, hogy minél teljesebb képet alkothassunk az adott vevőről a pontosabb, hitelesebb limitdöntés meghozatala érdekében. Nagy hangsúlyt fektetünk a legfrissebb pénzügyi adatok beszerzésére, s a biztosított vevők likviditásának nyomon követésére. A rizikósabb ágazatokban folyamatos, napi monitoringgal még nagyobb figyelmet fordítunk a vevőkre, hogy azonnal értesüljünk az esetleges negatív befolyásoló tényezőkről, és ügyfeleinket is időben értesíthessük.

A másik oldalról, mint minden biztosításban, így a hitelbiztosításban is kockázatarányos díjat kell alkalmazni. Meg szeretném jegyezni, hogy szemben a legtöbb biztosítási területtel, a hitelbiztosítási kockázatoknál a statisztikai elemzések jóval kisebb szerephez jutnak. A díjak meghatározásánál az adott vállalat kintlévőség-kezelésnek minősége, az ágazati kockázat, melyben a biztosított tevékenykedik és a biztosított fő piacainak országkockázata játszik nagy szerepet. A válság hatására többszörösére emelkedett a nemfizetések kockázata világszerte. Ilyen mértékű díjemelésekre nincs lehetőség, de azért elmondható, hogy biztosítási évfordulókor a biztosítási díjak jelentősen emelkednek, szektoronként, kötvényenként eltérő mértékben.

Az információ hatalma

Sajnos egyre több cég kerül olyan nehéz helyzetbe, hogy már nem válik lehetővé a biztosítási fedezetbe való bevonása; ilyen esetben a rendelkezésünkre álló információkkal, tanácsadással és követeléskezelési szolgáltatásunkkal segítjük ügyfeleinket.

Noha hitelbiztosítóként az elsődleges feladatunk, hogy fedezetet nyújtsunk a nemfizetésből eredő kockázatokra, ha egy vevő (reális kockázatvállalás mellett) nem biztosítható a továbbiakban, nagyon nagy segítségére lehet ügyfeleinknek a rendelkezésünkre álló információk tömege. Felértékelődött tehát a hitelbiztosítás tanácsadó szerepe, hiszen a nem biztosítható követelések esetében is hatékony tanácsokat tudunk nyújtani ügyfeleinknek, hogy miként csökkenthetnék a kockázati szint mértékét.

Ennek egyik legfontosabb elemévé vált a fizetési tapasztalatokról szóló információnk, hiszen ez sokkal aktuálisabb képet mutat jelenleg, mint például egy 2007. évi vállalati éves beszámoló elemzése.

Kiút a válságból

Noha alacsonyabb a biztosítható cégek száma, a hitelbiztosítás így is hatékony és komplex megoldást nyújt a vállalatok számára. A szolgáltatás értéke és jelentősége az érdeklődés ugrásszerű növekedésében is megragadható.

A hitelbiztosítás komplexen nyújtja mindazon szolgáltatásokat, melyek segítségével egy vállalkozás megtalálhatja a kiutat a válságból, hiszen első lépésben felmérjük az aktuális kockázatot minden egyes vevő esetében, és ahol lehetséges, a reális kockázatvállalás elvét figyelembe véve, ott biztosítjuk a vevőket, ahol azonban a kockázati szint oly mértékben megnövekedett, hogy nagy valószínűség szerint káreseményt eredményezne az adott vevővel folytatott kereskedelmi kapcsolat, ott óvatosságra intjük ügyfeleinket, nem javasoljuk a nyitva szállítást. Noha ez utóbbi esetben nincs biztosítva az adott vevő, az információ, a tanácsadás nagy segítséget jelent ügyfeleink számára.

A válságból való kiutat segítheti, ha olyan országok irányába exportálunk, melyek a válság által kevésbé érintettek (Pl. Kína, ahol noha számolnak visszaeséssel, recesszióval nem szembesülnek), s a későbbiekben ezek, az export révén megerősödött gazdasági társaságok támogathatják a szegényes belső kereslet kiegyensúlyozását. Miként a válság hamarabb jelent meg külföldön, mint hazánkban, úgy a fellendülés is elsőként határainkon kívül fog várhatóan jelentkezni, s kis késéssel fog eljutni Magyarországra.

Végezetül a konszolidáció alapfeltételei a vállalati és állami finanszírozás piaci alapú kezelése. A bizalom visszaállásához pedig rendkívül fontos Magyarország költségvetési és államháztartási politikájának módosítása, amely úgy tűnik jelenleg, hogy megkezdődött. Ezen túl hangsúlyozni szeretnénk, hogy a törvényalkotásnál (lásd például az új csőd törvény), az adózás rendjének meghatározásánál vagy akár a szociális rendszerrel kapcsolatos döntések meghozatalánál kiemelt jelentősége van annak, hogy a gazdaság működésének főszereplőinek, a vállalatoknak az érdekeit jobban figyelembe vegyék a döntéshozók, hiszen ez képezheti az alapját a magyar gazdaság versenyképesebbé válásának.


Vanek Balázs

FIGYELMÉBE AJÁNLJUK

Vissza a lap tetejére