2008-ban a biztosítási szektor egésze több mint 4 százalékos díjbevétel-csökkenést ért el év/év alapon, jóllehet 2007-ben az előző évi adatokhoz képest még 13 százalékos díjbevétel-növekedésről számolhattunk be. Kétségkívül az előző évek növekedésének motorja állt meg 2008-ban. A unit-linked konstrukciók megtorpanása (mintegy 15 százalékkal csökkent a díjbevétel az előző évhez képest) rányomta bélyegét az élet üzletágra, amelynek díjbevétele közel 9 százalékkal csökkent a tavalyi évben (mintegy 465 milliárd forintra), igaz így is megelőzte a nem élet üzletág 426 milliárdos díjbevételét, amely gyakorlatilag stagnál az előző évhez képest: csupán 1,57 százalékos emelkedést volt képes produkálni. Mindez azonban még kétségbejtőbb, ha a nem élet üzletág díjbevételének változási ütemét összehasonlítjuk az ebben a szegmensben felmerülő kárkifizetések változásának ütemével.

Míg a nem élet üzletágban lévő szerződések száma stagnál, és ezek díjbevétele bőven infláció alatt növekszik, addig a kárkifizetésre fordított összegek növekedésének dinamikája a tavalyi évben is meghaladta a 4 százalékot. A kárkifizetések növekedése nagyrészt a megváltozott szélsőséges időjárási viszonyoknak köszönhető. Az üzletág további problémás pontjai azonban a következők: a stagnáló szerződésszám, a jelentős alulbiztosítottság, illetve az egyes termékek piacszerzés miatti alulárazása, amelyből képzett tartalékok egyáltalán nem vagy csak alacsony mértékben fedezik a személyi sérülésekből adódó károkat. Ez pedig hosszú távon komoly problémát jelenthet az ágazat számára.

Élet üzletágban egyértelműen az egyszeri díjas termékek drasztikus visszaesése jelenti a legnagyobb kihívást. A kedvezőtlen piaci környezet és a betéti akciók hatására 2008-ban elmaradt az év végi unit-linked hajrá, ami az egész szektor teljesítményére igencsak nagy hatással volt.

A több mint 80 milliárdos, 42 százalékos díjbevétel-csökkenés az egyszeri díjas életbiztosítások piacán a 2006-os szintekre vetette vissza a hazai piacot. A helyzetet tovább árnyalja, ha az élet üzletág díjbevétel-változását és a jutalék jellegű szerzési költségek változását hasonlítjuk össze.


A jutalékmértékek százalékos csökkenéséről nem beszélhetünk, azok volumenében azonban olyan drasztikus visszaesés figyelhető meg, amely mindenképpen a jutalékfizetések újragondolását (alacsonyabb szerzési jutalékok és a fenntartási jutalékok erőteljesebb megjelenése) és a közvetítői szektor megcsappanását, illetve költséghatékony értékesítési csatornák megjelenését vetíti előre. A javulást az sem segíti, hogy egyrészt rengeteg olyan szerződés van a rendszerben, amelynek a lejárata 2008 és 2010 közé tehető, valamint a rossz piaci körülményeknek köszönhetően jelentős visszavásárlásokra lehet számítani. Év/év alapon 2008-ban mintegy 2 százalékkal csökkent az élet üzletágban lévő szerződésállomány.

Alapvetően kétfajta kilábalási stratégiával találkozhatunk a piacon. Az egyik a hagyományos termékek előtérbe helyezésére fekteti a hangsúlyt. Itt leginkább a kockázati termékek újrapozicionálására kell gondolni. Ez a stratégia jól nyomon követhető a halálesetre szóló biztosítások díjbevételének mintegy 9 százalékos emelkedésében, illetve a piacon megjelenő kombinált konstrukciókon, amelyekben a kockázati életbiztosítás meghatározó szerepet játszik.

A másik stratégia, amelyben sok piaci szakember bízik, a unit-linked konstrukciók újraélesztése. Ehhez a legrövidebb út a garantált eszközalapok és a különböző bónuszrendszerek bevezetésén (pl.: évente egy havi díjat a biztosító fizet) keresztül vezet. Ez az út viszont korántsem rövid, és egy elhúzódó válság idején kérdéses, hogy hatékonyan tudja-e kezelni a forgalom elmaradásából adódó problémákat. Főleg akkor, ha sokan szabadulni szeretnének a biztosításuktól. Ebben a helyzetben talán időszerű lehet az életbiztosítások másodpiacának felépítése, amellyel egyrészt kiküszöbölhető a visszavásárlások drasztikus emelkedése, másrészt életben tartható mind a közvetítői szektor, mind pedig az élet üzletág.


Józsa Ferenc

FIGYELMÉBE AJÁNLJUK

Vissza a lap tetejére