Körvonalazódik az egészségbiztosítás jövője

Hosszú hónapok óta figyeljük, hogy milyen hírek szivárognak ki az új egészségbiztosítási rendszerről, de eddig nem sok konkrétumot tudhattunk meg. A legújabb hírek szerint viszont már csak két változatról tárgyalnak az ajtók mögött. Ezek közös jellemzője, hogy mindkettő azonos arányban osztaná meg az állami és a magánszféra között a biztosítási piacot, de mindezt eltérő módszerekkel és intézményekkel valósítanák meg.

2019.09.26

A két változat közül az egyik az Államreform Bizottság javaslata, a másik a kormányfő kompromisszumosnak mondott javaslata. Közös bennük, hogy egy kicsivel (51-49 %-os arányban) az állam súlyát tartanák meg nagyobbnak.

Az Államreform Bizottság javaslata:

• öt állami többségű, de országos hatáskörű biztosító
• a biztosítók versenyeznek az ügyfelekért
• a biztosítottakat automatikusan sorolják egyik vagy mások biztosítóhoz, de két hónapon belül mindenki oda szerződik, ahová akar
• nem változik a járulékfizetés rendszere (a járulék mértékéről a parlament dönt, és továbbra is az APEH szedi be)
• a biztosítók maguk döntik el, kikkel és milyen árért kötnek szolgáltatási szerződést.

A kormányfő kompromisszumos ajánlata:

• hét regionális biztosító, többségi állami tulajdonnal
• a biztosítók készen kapják az ügyfélkört (a járulékfizető nem választhat biztosítót, oda tartozik, ahol él)
• később a regionális biztosítók kínálhatják szolgáltatásaikat más régióban élőknek is, a biztosítottak átléphetnek más pénztárhoz is
• nem változik a járulékfizetés rendszere
• a biztosítók szabadon döntenek arról, hogy kiktől, milyen áron vásárolnak szolgáltatást az ügyfeleiknek.

Természetesen a lehetséges érintett üzleti biztosítók is reagáltak. Álláspontjuk azt valószínűsíti, hogy a megoldáshoz nem lesz elég a politikai pártok maguk között hozott döntése, a biztosítók is hallatni kívánják hangjukat.

Az eddig megnyilatkozó üzleti biztosítók a piacra lépésük feltételéül szabták, hogy a vegyes tulajdonú társaságokban ők adják a teljes menedzsmentet. Elvárják azt is, hogy opcionális vételi jogot kapjanak az állami részre, valamint hangsúlyozták, hogy a piacra lépés csak országos léptékű lehet, vagyis a regionális elvet a többségük nem tartja megvalósíthatónak.