Az indexálás

Az indexálás a biztosítási szaknyelvben előforduló legcsúnyább szavak egyike, leírva a szemet, kimondva pedig a fület bántja. Természetesen semmi köze nincs az indexeléshez (egyik értelemben sem), viszont nem is olyan veszélyes dolog, mint amilyennek tűnik.

Az indexálás

2016.05.10

A vagyonbiztosítási szerződések többségét hosszútávra kötik, nem ritka, hogy egy szerződés 5-10 évig is folyamatosan érvényes. Ezalatt persze a forint romlik, az árak emelkednek, és persze a biztosított vagyon is gyarapodhat. Pár év alatt a szerződésben levő biztosítási összegek ezért elértéktelenedhetnek, ami egy esetleges kár rendezésénél már probléma és vitaforrás lehet, az pedig nem jellemző, hogy a biztosítottak pár évenként rendszeresen felülvizsgálnák és módosítanák biztosításukat.

A biztosítók ezért - persze az ügyfelek hozzájárulásával - egy félautomatikus módon működő rendszert találtak ki. Ennek az a lényege, hogy évente egyszer, jellemzően a biztosítási évfordulókor a biztosítási összegeket megemelik, így azok sokkal időtállóbbak lesznek. Természetesen a biztosítási összegek emelkedésével arányosan a biztosítás díja is emelkedik (az ügyfelekben leginkább csak ez tudatosul), de ez a dolog lényegéből adódóan nem jelent egyúttal drágulást is.

Kérdés, hogy mennyivel emelik a biztosítók a biztosítási összegeket? Minden biztosító a KSH adatait használja, de az indexálás mértékének nincs közvetlen összefüggése az általános inflációs mértékszámhoz. Az indexálás százalékait a biztosítók külön-külön határozzák meg az épületek, és az ingóság ok esetében, majd ezt vagy külön-külön is alkalmazzák, vagy egységes szorzóval emelik a szerződésben szereplő összegeket.

A számítás módszere persze szakmai titoknak számít (és az sem mindegy, hogy a biztosító melyik hónap KSH-adatait tekinti bázisértéknek). Ebből adódik, hogy a biztosítók által alkalmazott százalékértékek elég jelentősen eltérhetnek egymástól. Volt olyan év, amelyben például az Aegon 6,0, de az Allianz csak 2,8 százalékos egységes szorzót alkalmazott, míg azon biztosítóknál, amelyek a két szorzós megoldást választották, az OTP-Garancia 2,7-es ( ingóság okra) és a Generali 6,9-es (épületre) számai a szélső értékek.

Ha egy kicsit utánaszámolunk - mondjuk egy 10 évvel ezelőtt kötött 10 mFt értékű lakásbiztosítási szerződést és évente 5%-os indexálást feltételezve - akkor azt látjuk, hogy indexálás nélkül a biztosítási összeg azóta is csak 10 mFt lenne (ami nyilvánvalóan kevés), az indexálással viszont azóta 15,5 mFt-ra emelkedett. Az az 5,5 mFt egy komoly kár esetén nem lenne lebecsülendő különbség, évi pár száz, vagy 1-2 ezer forint díjtöbblet ellenében. Az indexálásnak tehát van értelme, és nem az, amit sokan gondolnak róla, hogy a biztosító megint csak emeli a díjat.

Vissza a lap tetejére

Utolsó frissítés dátuma:

Információk
help
Elérhetőségek
comments

Tel.: +36 70 700 2000

Fax: +36 1 700 1818

kapcsolat@biztositas.hu

Hogyan működik?
gears

A vagyonbiztosítási szerződések többségét hosszútávra kötik, nem ritka, hogy egy szerződés 5-10 évig is folyamatosan érvényes. Ezalatt persze a forint romlik, az árak emelkednek, és persze a biztosított vagyon is gyarapodhat. Pár év alatt a szerződésben levő biztosítási összegek ezért elértéktelenedhetnek, ami egy esetleges kár rendezésénél már probléma és vitaforrás lehet, az pedig nem jellemző, hogy a biztosítottak pár évenként rendszeresen felülvizsgálnák és módosítanák biztosításukat.

A biztosítók ezért - persze az ügyfelek hozzájárulásával - egy félautomatikus módon működő rendszert találtak ki. Ennek az a lényege, hogy évente egyszer, jellemzően a biztosítási évfordulókor a biztosítási összegeket megemelik, így azok sokkal időtállóbbak lesznek. Természetesen a biztosítási összegek emelkedésével arányosan a biztosítás díja is emelkedik (az ügyfelekben leginkább csak ez tudatosul), de ez a dolog lényegéből adódóan nem jelent egyúttal drágulást is.

Kérdés, hogy mennyivel emelik a biztosítók a biztosítási összegeket? Minden biztosító a KSH adatait használja, de az indexálás mértékének nincs közvetlen összefüggése az általános inflációs mértékszámhoz. Az indexálás százalékait a biztosítók külön-külön határozzák meg az épületek, és az ingóság ok esetében, majd ezt vagy külön-külön is alkalmazzák, vagy egységes szorzóval emelik a szerződésben szereplő összegeket.

A számítás módszere persze szakmai titoknak számít (és az sem mindegy, hogy a biztosító melyik hónap KSH-adatait tekinti bázisértéknek). Ebből adódik, hogy a biztosítók által alkalmazott százalékértékek elég jelentősen eltérhetnek egymástól. Volt olyan év, amelyben például az Aegon 6,0, de az Allianz csak 2,8 százalékos egységes szorzót alkalmazott, míg azon biztosítóknál, amelyek a két szorzós megoldást választották, az OTP-Garancia 2,7-es ( ingóság okra) és a Generali 6,9-es (épületre) számai a szélső értékek.

Ha egy kicsit utánaszámolunk - mondjuk egy 10 évvel ezelőtt kötött 10 mFt értékű lakásbiztosítási szerződést és évente 5%-os indexálást feltételezve - akkor azt látjuk, hogy indexálás nélkül a biztosítási összeg azóta is csak 10 mFt lenne (ami nyilvánvalóan kevés), az indexálással viszont azóta 15,5 mFt-ra emelkedett. Az az 5,5 mFt egy komoly kár esetén nem lenne lebecsülendő különbség, évi pár száz, vagy 1-2 ezer forint díjtöbblet ellenében. Az indexálásnak tehát van értelme, és nem az, amit sokan gondolnak róla, hogy a biztosító megint csak emeli a díjat.

bIZTOSÍTÁSI HÍREK

2019.09.27

A CIB Bank informatikai rendszerének fejlesztése miatti CIB eCommerce (internetes kártyaelfogadás) szolgáltatás nem lesz elérhető:

április 6-án (szombaton) 23:00 órától 2019. április 7-én (vasárnap) 05:00 óráig és

április 19-én (pénteken) 23:00 órától 2019. április 20-án (szombaton) 7:00 óráig.

Megértésüket köszönjük!

Tovább

2019.09.27

2019. március 21-e óta már interneten is elérhető a MABISZ digitális kárbejelentője.

Tovább

2019.09.27

Kedves Ügyfeleink és Partnereink!

A Biztosítás.hu Kft. 2018.július 02-től új címre költözött, székhelyünk megváltozik.

Tovább

Utolsó frissítés dátuma:

-->