Bíróság kontra biztosító

Mindenki előtt ismert, hogy ha egy biztosítási, kárrendezési ügyben a biztosító és az ügyfél nem jut közös álláspontra, akkor a végső döntést a bíróság mondja ki. Ilyen ügyeket szinte mindennap tárgyalnak, de ezek eredménye általában csak az adott ügyre van hatással. Néha azonban a bíróság olyan megállapításokat tesz, amely már nem csak a konrét esetre vonatkozik, hanem akár a biztosítók által alkalmazott eljárásokat, sőt, akár a biztosítási szerződések feltételeit is megváltoztatják.

Bíróság kontra biztosító

2012.04.18

Nyilván sokan emlékeznek a pár évvel ezelőtti, nagy port felvert "kulcsnyilatkozattal" kapcsolatos döntésre, amely a casco biztosítás esetében, az ellopott gépjárművek kárrendezési folyamatát változtatta meg. Ehhez hasonló jelentőségű döntések születtek a közelmúltban is.

A Legfelsőbb Bíróság előtt zajló perben a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség nyert pert az egyik vezető biztosító ellen, amelyet a tisztességtelen szerződési feltételek megállapítása miatt indított. A bíróság ítéletében két ponton is osztotta a Főügyészség álláspontját, ezzel precedensértékű döntést hozva semmisnek nyilvánított a szerződési feltételek között szereplő kitételeket.

Az egyik döntés arra vonatkozik, hogy olyan káreseteknél, amely rendezéséhez eddig a biztosító hatósági okirat benyújtását követelte meg (betöréses lopás, autólopás, rablás vagy tűzkár ), a biztosító ezentúl nem teheti meg, hogy csak a jogerős hatósági végzés beérkezése után fizeti ki a kártérítést. Ez főleg azokban az esetekben volt különösen hátrányos a károsultak számára, amikor a rendőrség elfogta az elkövetőt, és a biztosító az ellene hozott jogerős bírósági ítélet bemutatását követelte meg ? ez azon túl, hogy évekig is eltarthat, azzal a következménnyel is járt, hogy a károsult nem volt érdekelt a tettes elfogásában? A Bíróság álláspontja szerint a biztosító kártérítését az esemény bekövetkezése alapozza meg, nem pedig a hatósági eljárás (eredményes, vagy eredménytelen) befejezéséről hozott határozat.

A másik döntés pedig az újérték-biztosítással kapcsolatos. A biztosítási szerződésekben a biztosító vállalja, hogy bizonyos esetekben a károsodott, megsemmisült vagy eltűnt vagyontárgyat annak újértékén téríti meg, de eddig ezt csak akkor tette meg, ha a károsult pótolta a tárgyat ? ellenkező esetben csak a kárkori, avult értéket térítette. Az ítélet indoklása szerint a biztosító nem írhatja elő ügyfelének a vagyontárgy pótlását. Ha a szerződésben vállalta az újérték megtérítését (és nyilván a biztosítás díját is ennek megfelelően magasabb összegben állapította meg), akkor a kártérítést is így kell megfizetnie, függetlenül attól, hogy ügyfele a kapott kártérítést mire fordítja.

Vissza a lap tetejére

Utolsó frissítés dátuma:

Információk
help
Elérhetőségek
comments

Tel.: +36 70 700 2000

Fax: +36 1 700 1818

kapcsolat@biztositas.hu

Hogyan működik?
gears

Nyilván sokan emlékeznek a pár évvel ezelőtti, nagy port felvert "kulcsnyilatkozattal" kapcsolatos döntésre, amely a casco biztosítás esetében, az ellopott gépjárművek kárrendezési folyamatát változtatta meg. Ehhez hasonló jelentőségű döntések születtek a közelmúltban is.

A Legfelsőbb Bíróság előtt zajló perben a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség nyert pert az egyik vezető biztosító ellen, amelyet a tisztességtelen szerződési feltételek megállapítása miatt indított. A bíróság ítéletében két ponton is osztotta a Főügyészség álláspontját, ezzel precedensértékű döntést hozva semmisnek nyilvánított a szerződési feltételek között szereplő kitételeket.

Az egyik döntés arra vonatkozik, hogy olyan káreseteknél, amely rendezéséhez eddig a biztosító hatósági okirat benyújtását követelte meg (betöréses lopás, autólopás, rablás vagy tűzkár ), a biztosító ezentúl nem teheti meg, hogy csak a jogerős hatósági végzés beérkezése után fizeti ki a kártérítést. Ez főleg azokban az esetekben volt különösen hátrányos a károsultak számára, amikor a rendőrség elfogta az elkövetőt, és a biztosító az ellene hozott jogerős bírósági ítélet bemutatását követelte meg ? ez azon túl, hogy évekig is eltarthat, azzal a következménnyel is járt, hogy a károsult nem volt érdekelt a tettes elfogásában? A Bíróság álláspontja szerint a biztosító kártérítését az esemény bekövetkezése alapozza meg, nem pedig a hatósági eljárás (eredményes, vagy eredménytelen) befejezéséről hozott határozat.

A másik döntés pedig az újérték-biztosítással kapcsolatos. A biztosítási szerződésekben a biztosító vállalja, hogy bizonyos esetekben a károsodott, megsemmisült vagy eltűnt vagyontárgyat annak újértékén téríti meg, de eddig ezt csak akkor tette meg, ha a károsult pótolta a tárgyat ? ellenkező esetben csak a kárkori, avult értéket térítette. Az ítélet indoklása szerint a biztosító nem írhatja elő ügyfelének a vagyontárgy pótlását. Ha a szerződésben vállalta az újérték megtérítését (és nyilván a biztosítás díját is ennek megfelelően magasabb összegben állapította meg), akkor a kártérítést is így kell megfizetnie, függetlenül attól, hogy ügyfele a kapott kártérítést mire fordítja.

bIZTOSÍTÁSI HÍREK

2019.09.27

A CIB Bank informatikai rendszerének fejlesztése miatti CIB eCommerce (internetes kártyaelfogadás) szolgáltatás nem lesz elérhető:

április 6-án (szombaton) 23:00 órától 2019. április 7-én (vasárnap) 05:00 óráig és

április 19-én (pénteken) 23:00 órától 2019. április 20-án (szombaton) 7:00 óráig.

Megértésüket köszönjük!

Tovább

2019.09.27

2019. március 21-e óta már interneten is elérhető a MABISZ digitális kárbejelentője.

Tovább

2019.09.27

Kedves Ügyfeleink és Partnereink!

A Biztosítás.hu Kft. 2018.július 02-től új címre költözött, székhelyünk megváltozik.

Tovább

Utolsó frissítés dátuma:

-->