A globális felmelegedés és a lakásbiztosítási díjak

A cikk címében látszólag két össze nem függő fogalom szerepel, azonban mint látni fogjuk, az időjárás megváltozása valóban megdrágíthatja még a lakásbiztosításunk díját is.

2019.09.26

A cikk címében látszólag két össze nem függő fogalom szerepel, azonban mint látni fogjuk, az időjárás megváltozása valóban megdrágíthatja még a lakásbiztosítás unk díját is.

Az üvegházhatás, a globális felmelegedés – már 1-2 fok is – az egész világon megnöveli a szélsőséges időjárási jelenségek és ezek következményeinek előfordulási esélyét. Pusztító viharok, árvizek, vagy éppen a szárazság miatt egyre gyakrabban fellobbanó és továbbterjedő erdőtüzek szinte már mindennap szerepelnek a híradásokban.

Ezek az események nyilván különbözőképpen befolyásolják a biztosított ingatlan ok kockázatát, de például egy lakótelepi panellakásra nincsenek túl sok közvetlen hatással. A biztosítás témakörében azonban nem lehet ilyen egyszerűen szemlélni a dolgokat. Minden biztosítási rendszer lényege, hogy a sok-sok megkötött szerződés befolyt díjaiból fedezi a biztosító a befolyt károkat. Ezt nevezik a veszélyközösség kialakításának, enélkül nem is működhetne a rendszer. Gondoljunk bele, a panellakásra befizetett párezer forintos díjak önmagukban soha nem lennének elegendőek még egy kisebb lakástűz, vagy egy csőrepedés következményeinek megtérítésére sem, de ezer lakás díjából már egy-két nagyobb kárt is meg lehet téríteni.

Ráadásul a biztosítók önmagukat is biztosítják, a viszontbiztosítás rendszerén keresztül. Ezzel is a működő veszélyközösség nagyságát növelik, a viszontbiztosítókon keresztül tovább porlasztják a kockázatokat, ezáltal a bevételek és a kiadások arányát tovább stabilizálják.

Ha a híradókban látjuk, az újságokban olvassuk, hogy Angliában árvíz van, vagy Olaszországban erdőtüzek, akkor nem gondoljuk azt, hogy ez akár a mi biztosításainkra is hatással lehet. Alapesetben ez a hatás valóban nem érezhető, de ha az ilyen, igen jelentős kárt okozó események gyakrabban fordulnak elő, az a fentiek miatt már megdrágíthatja a hazai biztosításokat is. Mindez persze fordítva is igaz: ha Magyarországon következnének be sorozatosan katasztrófák, az nem okozna azonnal hasonló arányú díjemelkedést, pontosan a kockázatok világméretű, viszontbiztosítókon keresztüli megosztása miatt.

A Munich Re, Európa egyik vezető viszontbiztosítója adatai szerint az elmúlt 10 évben háromszor annyi természeti katasztrófa történt, mint a hatvanas években, a gazdasági veszteség a hatszorosára, a biztosítással nem rendelkezők kára pedig 14-szeresére növekedett. A tendencia tehát hosszútávon mindenképpen emelkedést mutat, ez azonban nem jelenti azt, hogy a jövőre vonatkozó tervek csak ez alapján alakíthatóak ki. A Swiss Re 2002-ben Svájcban létrehozta a Nemzeti Klímaváltozási Központot (National Climate Change Knowledge Centre), amelynek elsődleges célja olyan módszerek kidolgozása, amelyek segítségével rövid távú előrejelzések készíthetők az időjárás változásairól. Ezáltal becslések készíthetők a természeti csapások által bekövetkezett károk nagyságáról is.

Ezen adatok alapján a biztosítóknak meg kell határoznia a kockázat értékelésének módszerét, és ezek mértékének megfelelően alakítják ki a fizetendő díjat és természetesen a kockázatértékelés eredményeképpen határozzák meg a társaság tőkeszükségletét is, hogy megfeleljen a vállalt kockázat nagyságának.