2012.04.18
Magyarországon jelenleg az összes lakás nem egész kétharmada van biztosítva. Nyilván aki nem köt
lakásbiztosítási
szerződést, az kár esetén nem is reménykedhet abban, hogy kárát valaki megtéríti ? és az önkormányzat által ilyenkor nyújtott segély is ritkábban érkezik, mint azt gondolnánk.
Az sem lehet azonban teljesen nyugodt, akinek van
lakásbiztosítás
a. Adorján Zsolt biztosítási szakértő húszéves kárrendezési tapasztalatait elemezve elmondta, hogy a károk rendezésekor a legtöbb problémát a nem megfelelően megkötött biztosítás, ezen belül pedig a túl alacsony biztosítási összegek okozzák ? így pedig a biztosító is csak részleges kártérítést fizethet.
Az alacsony biztosítási összegek, és így az alulbiztosítás három fő esetben jön létre. Az első, amikor a
lakásbiztosítás
t mintegy a hitelfelvétel "mellékeseként" kötik meg, ilyenkor persze ez csak eggyel több aláírást és némi többletköltséget jelent az ügyfélnek. A másik ilyen esetben a régen, több éve megkötött biztosítási szerződést nem vizsgálta senki felül, és így az idő múlásával, a család gyarapodásával a kezdetben jó biztosítási összegek értéküket veszítik.
a harmadik, és egyben legfőbb hibaforrás, ha valaki a
lakásbiztosítás
i szerződés megkötésekor nem gondolja végig, mekkora is az ő ingó és ingatlan "vagyona", vagy egész egyszerűen csak spórolni szeretne a biztosítási díjon. Ezzel aztán valóban megspórolhatnak évente párezer forintot, de egy kicsit is komolyabb kár esetén többszázezret, de akár többmilliót is veszíthetnek.
A szakértő azt tanácsolja, hogy ? főleg az
ingóság
ok biztosítási összegének megállapításakor ? ne hagyatkozzunk az első gondolatunkra, hanem akár a lakás összes helyiségét végigjárva készítsünk listát mindenről, olyan árakkal, amelyért most meg tudnánk venni tárgyainkat (pl. egy pár éve 200 Ft-ba kerülő könyv ma 3-4000 Ft is lehet). Akinek ehhez nincs kedve, az pedig használja a www.biztositas.hu portál
lakásbiztosítási
díjszámító rendszerét, így garantált, hogy szerződése nem lesz alulbiztosított.
Vissza a lap tetejére