Szembenézés a demográfiai változásokkal

Az Európai Bizottság 2005. március 16-án egy vitaanyagot bocsátott ki, amely az ENSZ és az Eurostat adatai alapján azokat a gazdasági jelenségeket vizsgálja, amelyek a jelenlegi és a várható demográfiai helyzetet meghatározzák 2030-ig. A demográfiai trendek hatása közismert a munkaerőpiacra, a szociális ellátórendszerekre, de nem lehet figyelmen kívül hagyni a generációk közötti pénzügyi és erkölcsi vonatkozásokat sem. Az Európai Bizottság a dolgozat elkészítésével egy közös gondolkodást kíván elindítani arról, hogy az Európai Unió milyen szerepet vállalhat a probléma kezelésében. Ezzel kapcsolatosan július 11-én egy európai konferencia is megszervezésre kerül, ahol a résztvevők a munkaanyagban felvetett kérdéseket járják körül. A probléma kiindulópontja az a közismert tény, hogy Európa korábban példanélküli demográfiai változásokkal kénytelen szembesülni. A természetes népszaporulat Európában 2003-ban mindössze 0,04% volt, az új tagállamokban pedig - Ciprus és Málta kivételével - kifejezetten népességfogyást regisztráltak. A legtöbb országban a népesség minimális növekedése a bevándorlásnak volt csak köszönhető. A család változatlanul az európai társadalom alapeleme, ezért Európának továbbra is arra kell ösztönöznie a nőket és férfiakat, hogy megpróbálják összeegyeztetni a családi és munkahelyi életüket. Annál is inkább, mivel a család az a közösség, amelyik leginkább meg tudja valósítani a generációk közötti szolidaritást.

Szembenézés a demográfiai változásokkal

A demográfiai változások alapvetően három trendnek tudhatók be:

  • - a várható élettartam folyamatos növekedése,
  • - a 60 év feletti munkavállalók számának növekedése,
  • - és a születések alacsony száma.

A fentiekből adódóan a társadalom struktúrája is módosul; egyre több az ún. időskorú dolgozó (55-64), az idős ember (65-79) és a nagyon idős ember (80 felett), míg a népességen belül csökken a gyermekek, a fiatalok és a munkaképes korúak száma. Ebből adódóan a különböző életszakaszok közötti átjárás is összetettebbé vált. Különösen igaz ez a fiatalokra, akiknél az egyes életszakaszok későbbre tolódnak (első munkába lépés, gyermekvállalás).A legtöbb tagországban kívánatossá válik a munkaerőpiacon való nagyobb arányú megjelenés, különösen a nők és idősebb munkavállalók esetében. Ösztönözni kell ezért az emberi erőforrásokba történő befektetéseket, valamint a termelékenységnövekedés előremozdítását a gazdasági reformokon, a kutatáson, és az innováción keresztül. Nagyobb erőfeszítést szükséges tenni a fiatalok bevonására a munkaerőpiacra, és abba az irányba célszerű ösztönözni őket, hogy a hagyományos „lineáris-karrier” helyett alternatív megoldásokat válasszanak.

Az összeállítás a kérdés több aspektusát is megvizsgálja.

Az európai demográfiai kihívás kapcsán értelemszerűen felmerül a kérdés, hogyan lehetne ösztönözni a gyermekvállalást. Szintén lehetséges fejleményként említik az Unión kívülről történő bevándorlás növekedését, bár ezt a lehetőséget önmagában nem tekintik az összeállítás készítői megoldásnak.A társadalmon belüli változások a generációk közötti szolidaritás újragondolását is előre vetítik. Ennek keretében beszélnünk kell a fiatalabb korosztályok nagyobb integrációjáról (probléma pl. a magas fiatal munkanélküliség , vagy a gyermekeket veszélyeztető szegénység), amely kérdés szükségszerűen magába foglalja az oktatási struktúra kihívásait is. A „munkában eltöltött életciklus” kifejezés is új megközelítést igényel. A fiatalabb generációk arányának csökkenése miatt a munkáltatóknak egyre nagyobb mértékben kell támaszkodniuk az idősebb munkavállalók tapasztalataira. Habár a folyamat már elindult, az 55 év feletti munkavállalók aránya még mindig elmarad a célként kitűzött 50%-os európai értéktől. A fiatalabb munkavállalók több időt szeretnének tölteni a gyermekeikkel, és inkább az életük egy későbbi szakaszában dolgoznának többet. Ezek a változások elvezethetnek a munkaidő egy újfajta, és sokkal rugalmasabb átszervezéséhez. A technológiai fejlődés megkönnyítheti az egyensúly kialakítását a család és a munka között. A munkakörülmények javulása szintén sokat tehet annak érdekében, hogy az emberek több időt töltsenek munkában. Szükséges kidolgozni azokat az ösztönző rendszereket, amelyek megváltoztatják az emberek mentalitását az idősebb dolgozók vonatkozásában, és felveszik a harcot a diszkriminációval.

Kiemelt feladat az idősebb emberek helyzetének újragondolása a társadalomban. A 65 és 79 közötti korosztály részaránya jelentősen emelkedni fog 2010 után. Amennyiben a jelenlegi trend folytatódik, ők már sokkal aktívabbak lesznek, mint jelenlegi társaik, és jobb egészségi állapotnak is örvendenek. Az sem fog távol állni tőlük, hogy idős korukban egy másik országba költözzenek, a mainál lényegesebb többet fogyasztanak majd, és aktívan részt vesznek a közösség életében. Arra is igényük lehet, hogy a nyugdíj mellett részmunkában tovább dolgozzanak, ahogy az az Egyesült Államokban már megfigyelhető.

Külön említést érdemel a nagyon idősek generációja. A 80 év felettiek száma az előrejelzések szerint középtávon a mai 18,8 millióról 34,7 millióra fog emelkedni. Az egyedül élő emberek aránya, különösen a nőké, szintén nőni fog, miközben a nők nyugdíjellátása közismerten kevésbé nagyvonalú, mint a férfiaké. A családok önmagukban nem lesznek képesek megoldani a nagyon idős emberek gondozását. A mai fiatalabb korosztály jobb egészségi állapota azt a reményt vetíti előre, hogy a majdani idősek tovább maradnak önellátóak, így sokáig a saját otthonaikban kívánnak maradni. Magas intenzitású közösségi ellátásra ebben az esetben csak életük legvégső szakaszában szorulnának.A kérdések sora tehát adott, van mit átgondolniuk az európai polgároknak, nemzeti és közösségi szinten egyaránt. Az Unió nyilvános konzultációt hirdet a témában, és mindenkit arra bíztat, hogy 2005. március 16. és szeptember 1. között véleményével járuljon hozzá az együttgondolkodáshoz. A vita elindítói többek között az alábbi kérdésekre várják az észrevételeket:

  • Ön szerint kezelhetőek-e a demográfiai problémák európai szinten?
  • Hogyan ösztönözhető az egészségesebb munkamegosztás a háztartásban férfi és nő között?
  • Hogyan ösztönözhetőek a fiatal szülők, hogy a gyermekvállalás mellett a munkaerőpiacra is visszatérjenek?
  • Milyen eszközei vannak az európai közösségnek a gyermekszegénység felszámolására?
  • Hogyan támogatható európai szinten a generációk közötti szolidaritás?
  • Törvény által legyen meghatározott a nyugdíjazás fix életkora, avagy a szabályozás inkább a rugalmas, fokozatos nyugdíjba vonulást tegyen lehetővé?

Az érdeklődők hozzászólásaikat elektronikus formában az alábbi internetes címen tehetik meg: http://europa.eu.int/yourvoice/consultations/index_en.htm

( Az Európai Bizottság anyagából fordította és szerkesztette Lencsés Katalin )

Vissza a lap tetejére
FIGYELMÉBE AJÁNLJUK

Utolsó frissítés dátuma: