Átmeneti és tartós munkaképtelenség öt év ellenőrzési tapasztalatai

Dr. Béres Hajnalka (Baranya Megyei Egészségbiztosítási Pénztár)

Tisztelt kongresszusi részvevők, kedves Kollégák!

Tízperces előadásomban megyénk keresőképtelenségi adatainak alakulásáról, az ellenőrzések eredményéről néhány megjegyezhető információt szeretnék átadni.2000. 01. 01. óta OEP központi szoftvere segítségével fogadni tudjuk a keresőképtelenséget igazoló orvosok elektronikus adathordozón hetente jelentett adatait.

Átmeneti és tartós munkaképtelenség öt év ellenőrzési tapasztalatai

Az ellenőrzés eszköze a keresőképtelenségi monitoring rendszer (röv. KMR). Három kiemelt fontosságú haszna van a beérkező és feldolgozott adatoknak:

  • Országos (megyei) adatbázis a keresőképtelenségi indikátorok képzéséhez
  • Cél ellenőrzéseink előkészítésének eszköze
  • Táppénz kiadások költségvetési kereten belül tarthatóságának jelzője

A bányászati tevékenység, a munkanélküliség és a pályakezdők munkaviszony létesítésének korlátozott lehetősége évek óta meghatározója a megváltozott munkaképességűek létszámnövekedésének, valamint a keresőképtelenségi mutatóknak. Nem hagyhatók figyelmen kívül az orvosi és a foglalkozási rehabilitációt akadályozó tényezők sem.

Baranya megyei specifikumok:

  • A bányászati tevékenység elsorvasztása ellenére még évekig perzisztál a légúti foglalkozási betegségekből eredő egészségkárosodottak létszáma.
  • Elmaradott kistérségi lakosok évek óta változatlanul kedvezőtlen pozícióban várakoznak a munkaerőpiacokon.
  • Szabad munkahelyi kapacitás országos átlagához viszonyított lemaradása a pályakezdő fiatalok munkanélküliség ét is évről évre emeli.
  • Orvosi rehabilitációs kezelési lehetőségek a keresőképtelenek számára is a várakozási listáknak megfelelően elhúzódó jellegűvé módosítja a gyógyulást.
  • Foglalkoztatási rehabilitáció gyakorlati megvalósulása még mindig várat magára. A rehabilitációnak ez a fajtája szinte csak jogszabályi szinten létezik. Lásd az 1983. évi Eü-PM közös rendeletet.

Öt év viszonylatában is megállapítható, hogy a megyei táppénzköltség évről évre emelkedő kiadást jelent az Egészségbiztosítási Alapnak. A költségemelkedés annak ellenére is bekövetkezett, hogy a keresőképtelenségi esetszám viszonylagos állandósága mellett a táppénzes napok száma 2003 óta csökkenőben van. A táppénz kiadás 2001 - 2002-ben 1, 6, 2003 - 2004-ben 2, 4 és 2005-ben 2, 6 milliárd Ft volt.

Diagram: Baranya megyei táppénzes mutatók 2001 - 2005

Még informatívabb a táppénzes napok csökkenése az egy főre jutó keresőképtelenségi napok statisztikai átlaga alapján, mely 2001-ben 22 nap, 2002-ben 23 nap, míg 2004-2005-ben 19 nap volt.Általános tendencia, hogy a nők 5 %-kal többen veszik igénybe a táppénzellátást. Ennek egyik oka lehet például a terhesség miatti keresőképtelenség.

Baranyában 13 felülvéleményező főorvos által végzett keresőképtelenség elbírálásának rendszeres ellenőrzése során nyert adatok közül a legfontosabb mutatók arról tájékoztatnak, hogy az ellenőrzés napján történő keresőképessé nyilvánítottak száma átlagban évente 4-5 ezer fő között mozog. Az ellenőrzött dokumentáció 1/3-át személyes vizsgálat is követi. Táblázat: Ellenőrzések adatai a 102/1995. (VIII. 25.) kormányrendelet szerint

Keresőképtelenséget leggyakrabban okozó betegségek:

Vezető helyen áll a légző rendszert érintő BNO -kódokkal jelzett betegségek csoportja. Ezt szorosan követik a mozgásszervi, a keringésszervi, a mentális betegségek és a balesetek. Öt év adatállománya szerint a balesetek száma évről évre enyhe emelkedést mutat. Ugyanakkor a határozattal elismert üzemi balesetek száma 2003-2005 között 50%-os csökkenését tapasztaltuk. Diagram: Határozattal elfogadott üzemi balestek száma A keresőképtelenségi monitor rendszerben a legtöbb táppénzes (keresőképtelen) napot a mozgásszervi betegségek alkotják. Egyetlen BNO pl. M 5450 (derékfájdalom) alapján összeszámított keresőképtelen napok alakulását láthatjuk a vízszintes oszlop diagramon. Diagram: M 5450 (derékfájás) táppénzes napok Baranyában Köztudott, hogy a betegek általában táppénz ellátás ideje alatt várnak orvosszakértői vizsgálatokra. Táppénzt növelő tényező szempontjából nem volt szignifikáns összefüggés a szakértői véleményezésre való felkészítéssel.

A patológiás terhességi esetszámhoz viszonyítva a kiutalt napok aránya 2002. év óta csökkenő tendenciát mutat. Az elmúlt két évben a korábbiakhoz képest 1-2 hónappal később válnak keresőképtelenné a dolgozó kismamák. Talán egy józan belátás következménye lehet, hogy a gravidák már nem a fogamzás napjától kezdődően válnak kereső- és munkaképtelenné.

A keresőképtelen betegek többsége a 20-30 éves korcsoportban fordul elő. 2005-ben elmozdulás látszik a 30-40 évesek felé.

A rendszeres cél-ellenőrzések eredményét tükrözi a 30. napon túli táppénzes esetek (hosszú táppénzes esetek) szembetűnő, mintegy 50%-os csökkenése. Diagram: 30 napon túli táppénzes esetek (hosszú táppénz) A megye vezető pszichiátereivel közösen megtartott értekezletünkön 2004-ben a figyelem központjába helyeztük a depresszió miatti keresőképtelenséget. A passzív jogon keresőképtelenné válók esetében általában, leggyakrabban alkalmazott diagnózis a depresszió. Gyakran előforduló diagnózis még a hangulati zavarok és a szorongásos kórképek BNO-inak használata.

Azóta az akut stresszreakció vonatkozásában lényeges esetszám csökkenést tapasztaltunk. Még inkább figyelemre méltó az egy esetre jutó táppénzes napok számának csökkenése.

A keresőképtelen napok tekintetében pozitív változást mindenképpen a „Funkcióképesség, fogyatékosság és a megváltozott munkaképesség véleményezése” című 2004-ben kiadott ESZCSM - OEP kiadvány figyelembevételének tulajdonítjuk.

A rendszeres ellenőrzések eredménye:

  • A kiutalt táppénzes napok számának csökkenése.
  • A visszatérő táppénzes esetek előfordulási gyakoriságának mérséklése.
  • Egyes kiemelt BNO-val táppénzre kerülők számának csökkenése.
  • A baleseti táppénzre jogosult esetek határozattal történő elfogadásának alakulása.

Sajnálatos módon a keringésszervi betegségek a megyeszékhelyen jól működő Szívcentrum, ill. Stroke Központ ellenére évek óta változatlan gyakorisággal okoznak kereső- és munkaképtelenséget.

Az elmúlt évek során sokat javult a megye orvosainak biztosítási szemlélete és költségtakarékossági érzékenysége. Nem elhanyagolható a kötelező szakmai továbbképzések szerepe sem.

A bemutatott néhány adat alapján beigazolódni látszik, hogy a szakmai irányelvek ismerete és a rendszeres ellenőrzések tapasztalhatóan jó hatással vannak az orvosi tevékenység keretében befolyásolható pénzügyi mutatókra.

Vissza a lap tetejére
FIGYELMÉBE AJÁNLJUK

Utolsó frissítés dátuma: