Az ORSZI jelenlegi és jövőbeli szerepe a szociális ellátó rendszerben

Dr. Móricz Ferenc

Az Országos Orvosszakértői Intézet jogutódja, az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet, aminek regionális felépítését az 1. ábra mutatja, 40 jogszabályi felhatalmazás (11 törvény, 16 kormányrendelet és 13 miniszteri rendelet) alapján végzi tevékenységét.

A korábban elsősorban a munkaképesség csökkenés és a fogyatékosság megállapítását, illetve egyéb orvosszakértői minősítést végző intézmény a 2. ábrán bemutatott új jogszabályok következtében jelentős szerepet kapott a szociális ellátási terület vonatkozásában is.

Az ORSZI jelenlegi és jövőbeli szerepe  a szociális ellátó rendszerben

A megújult Szakértői Intézet tevékenységeinek fő tagozódását a 3. ábra mutatja.

A szociális ellátási formákat és az ellátások igénybevételének jelentőségét, illetve nagyságát a 4-7. ábrán mutatom be.

Az új feladatokat végző szakértői bizottságokba ez évben 170 fő szociális szakértő került felvételre a több mint 600 fő állásra pályázó közül, így a Szakértői Intézet teljes létszáma országosan 500 fő fölé emelkedett.

A változásokat az alábbi társadalmi kihívások kényszerítették ki:

  • Szembe kellett nézni azzal a problémával, hogy az idősek ápolási igénye a demográfiai és epidemiológiai korszakváltás következtében a jövőben rohamosan növekszik, aminek kielégítésére új források felkutatása szükséges. (Erre a társadalmat érintő közös kockázatra a kötelező gondoskodás-biztosítási rendszer bevezetése adna választ, de addig is megoldásokat kell találni).
  • A szociális ellátórendszerben történt változások célja az is, hogy a szolgáltatások ténylegesen a szolidaritás elve alapján működjenek. Törekedni kell arra, hogy a szociális szolgáltatások tekintetében az állam azokat preferálja, akik a piacon nem tudják kielégíteni szükségleteiket.
  • A gondozási szükséglet vizsgálata, a házi segítségnyújtás és az idős ellátás tekintetében arra irányul, hogy az igénylők vagyoni helyzetüktől függetlenül, tényleges ápolási-gondozási szükségleteik alapján kapjanak ellátást. (Ezt a rendszert tovább kell erősíteni és szélesíteni a szolgáltatóktól független szakértői szerv véleménye alapján.)
  • A gondozási szükséglet vizsgálata alkalmassá tehető arra is, hogy a szociális szolgáltatások egyéni szükségleteken alapuló, differenciált finanszírozása lehetővé váljon.
  • Az ellátáshoz való hozzájárulás esélyeit javítani kell az alapszolgáltatások rendszerének további megerősítésével.
  • A szolgáltatást igénybe vevők jogbiztonsága érdekében a várólisták kérdését is rendezni szükséges. Az egészségügyi rendszerhez hasonlóan a várólistákat az adatvédelmi törvénynek megfelelően nyilvánossá kellene tenni.


A szakvélemény elkészítése során az ápolási-gondozási szükséglet megállapítását szolgáló új értékelő lap került bevezetésre, melynek adatait a 8. ábra mutatja be. A vizsgált funkciók további alábontás szerint is értékelésre kerülnek, például az Önkiszolgálás sorban külön minősítésre kerül a táplálkozás, testápolás, öltözködés és a WC-használat funkciója is.

A gondozási szükséglet értékelését és a soron kívüli véleményezés feltételeit a 9-11. ábra tartalmazza.

Az ORSZI feladatkörébe kerülő további feladatokat a 12. ábra mutatja be.

Összefoglalva megállapítható, hogy az ORSZI –nak az egészségkárosodás, a fogyatékosság, s a megmaradt munkaképesség megállapítása és igazolása mellett, a foglalkoztathatóság és rehabilitálhatóság minősítésében, s a szociális ellátások megállapításában is jelentős szakmai és társadalmi szerepe, presztízse, de egyben felelőssége is van.

Vissza a lap tetejére
FIGYELMÉBE AJÁNLJUK

Utolsó frissítés dátuma: