A teljesség igénye miatt érdemes szólni a kamatakciókról is.

A bankok ahhoz, hogy hitelezni tudjanak, betétet gyűjtenek. Nagyon leegyszerűsítve a betétesek pénzét hitelként kihelyezve élnek meg a bankok a betéti és a hitelkamat különbségéből.

Bankszámla

Bankszámlát egyszerűen.
Tovább az ajánlatokra...

Ahhoz, hogy ez a betétgyűjtés eredményes legyen, a bankok rendszeresen hirdetnek meg kamatakciókat, melyekben vonzó kamatokkal próbálják magukhoz irányítani a betétesek szabad megtakarításait.

Ezen akciókat annak érdemes kiválasztania, aki pontosan tisztában van azzal, hogy ezek a kamatok csak az első pár hónapos futamidőre szólnak (most már évek óta jellemzően 2-3 hónapos futamidőre adják a legjobb kamatokat a hitelintézetek).

Ezek a magas kamatok, melyek - az ügyfél, pontosabban az ügyfél pénzének csalogatása érdekében - már nemcsak az átlagos kamatszint felett, hanem még a jegybanki alapkamat felett is vannak, valójában nem tarthatók fenn tartósan, ezért szólnak csak rövid időre.

S ha már ilyen ajánlatot ad a bank, hát igyekszik rábírni arra az (új) ügyfelét, hogy a pénz lekötésén túl egyéb feltételeket is teljesítsen, netán bünteti a betétlejárat utáni azonnali szerződésbontást (vagyis amikor csak a magas kamatért vitte oda a pénzét az ügyfél).

A magas kamatnak ezen felül általában alapszintű feltétele a bankhoz hozott új pénz, vagyis olyan összeg, mely nem volt egy bizonyos napig a bank kezelésében, így például ezen határidőt követő jóváírások összegéig lehetséges csak a betétlekötés a magas kamat érdekében.

A magas kamatnak lehetne egyéb feltételei is (pl. betéti bankkártya igénylése és azzal meghatározott összegű vagy/és darabszámú tranzakciók).

Fontos megvizsgálnia, szükség esetén hozzáférhet-e a lekötött betétje egy részéhez a futamidő lejárta előtt akár kamatveszteség nélkül is, mert ilyen konstrukciók is léteznek.

Tudnia kell azt is, hogy a betétlekötési akció pár hónapos futamidejét követően a bank a jóval alacsonyabb, nem akciós kamatot fizet csak lekötött betétjére a továbbiakban. Olyan ajánlat is akadhat, mely a bankszámlaszerződés akciós futamidő végén történő felmondására külön díjat számít fel (tehát ha csak az egyszeri nagyobb kamatért viszi oda a pénzét és utána azonnal felmondja a bankszámlaszerződést).

A magas kamatozású lekötött betét lehet közös egy más típusú befektetéssel is, melyben általában valamilyen befektetési alapba kell befektetni, cserébe a befektetési alapba tett pénzzel megegyező mértékű összeget lehet befektetni a lekötött betétbe. Ezek a (lekötött betéti részre vonatkozó) betétakciók is általában csak pár hónapra szólnak, így érdemes megfontolnia, a pár hónapos lekötött betétért a piaci ajánlatokon felül kapott kamattöbblet megér-e Önnek annyit, hogy a megtakarítása másik fele a befektetési alapban marad.

Végül érdemes szólni a mára átalakult betétakció-vadászatról. A pénzügyi tranzakciós illeték előtti időkben szokás volt egyik bankból a másikba vinni ugyanazt a pénzt. Így ugyanis az mindig új pénznek számított a másik banknál és folyamatosan magas kamatot lehetett elérni ugyanarra a pénzünkre. A betétvadászok között ismert volt az a néhány bank, amelyik általában a legkiugróbb kamatokat fizette az akciós betétekre, így elég volt ezeknél egy-egy olcsó számlát nyitni és azok között utaztatni a pénzünket.

A pénzügyi tranzakciós illeték bevezetése derékba törte ezt a típusú kamatvadászatot, ugyanis a pénzhez készpénzben való hozzáférést általában 0,6%-kal, az átutalást pedig 0,3%-kal terheli ez az új adófajta a betét egészére nézve. Vagyis ha mondjuk egy évben 4-szeri, 3 hónapos betétlekötéssel kalkulálunk más-más banknál, akkor az 1,2-2,4%-kal csökkenti a kamatot egész évben, mely ráadásul még a kamatadóval és az esetleges banki díjakkal is csökken. Így pedig már kevésbé jó üzlet, mint előtte, hiszen a pénzügyi tranzakciós illeték pont azt a kamatrést csökkenti jelentősen, melyet az ügyfél a piaci ajánlatok közötti válogatás alapján ért el, a kisebb kamatot fialó, azonos banknál hagyott megtakarítás helyett.