Hogyan állapítható meg a villámcsapás másodlagos hatása?

Erős villámlással járó zivatarok után, ha azt észleljük, hogy elektromos-elektronikus berendezéseink nem működnek, joggal gyanakodhatunk arra, hogy a károkat a villámlás okozta. A biztosítási feltételek általában egy km-es körzetet szabnak meg, amelyen belül a villámlás (amely nem a mi házunkba csapott be) által okozott ilyen károkat megtérítik.

Lakásbiztosítás kalkulátor

Válassza kinálatunkból
a legjobb lakásbiztosítást

Felmerül a kérdés, hogy az 1 km-es határt hogyan ellenőrzik, főleg akkor, ha a becsapódás helye nem ismert, vagy a kisülés két felhő között történt… A válasz az, hogy sehogy, pontosabban a keletkezett károk jellegéből, nagyobb biztosítók esetében pedig a környékről beérkezett hasonló jellegű kárbejelentések számából következtetnek.

Hogyan előzhetők meg a villámcsapás okozta másodlagos hatások?

Aki igazán óvatos és elővigyázatos, az már a zivatar közeledtekor áramtalanítja a kényesebb elektronikus berendezéseit – a kikapcsolás nem elég, a csatlakozókat is érdemes kihúzni a konnektorból. Szintén jó módszer lehet a túláramtól védő elosztók, hosszabbítók használata (ezek nem is túl drágán a műszaki áruházakban beszerezhetők), számítógépek esetében pedig a szünetmentes áramforrás is megfelelő védelem lehet (de magát a szünetmentes tápot ekkor még nem védi semmi). Zivatar közben semmiképpen ne használjunk ölben tartott, és a töltőjére csatlakoztatott laptopot, ezzel még saját magunk egészségét is veszélyeztetnénk.

Mi a teendő villámcsapás miatt bekövetkező másodlagos kár esetében?

A villámlás miatt így keletkezett kárt maximum 2 napon belül be kell jelenteni a biztosítónak, amely 5 napon belül kiküldi a szakértőjét szemlét tartani. Addig a károsodott tárgyakat meg kell őriznünk.

Ritkán, de előfordul, hogy tömeges kárbejelentés, és a nálunk keletkezett kisebb összegű kár esetén a biztosító szakembere nem is jön ki, hanem telefonon lehet vele egyeztetni a kártérítés (max. pár tízezer forintos) összegéről.

Alapesetben viszont a károsodott tárgyakat be kell vizsgáltatni, az azonosított károsodásokat részletezni kell, és a lehetséges javításról árajánlatot kell beszereznünk. Amennyiben a készülék oly mértékben károsodott, hogy nem lehet, vagy nem érdemes megjavítani, akkor a biztosító a pótlását fizeti meg, de ekkor kérheti a károsodott tárgy leadását – azt tehát semmiképpen ne dobjuk ki.

Figyelem – kivétel a Generali, Genertel és Aegon Biztosítók esetében!

A Generali és a Genertel biztosítók feltételei szerint az indukció és/vagy túlfeszültség miatti károkat csak villámcsapás (tehát biztosított vagyontárgyba közvetlenül becsapódó villám) esetén téríti meg. A gyakorlatban viszont jellemzően kifizetik az ilyen károkat is – de ez nem garantálható.

Az Aegon Biztosító minden káreseményre a biztosítási szerződés létrejöttétől számított 15 napos várakozási időt köt ki, tehát az ekkor bekövetkezett károkat nem téríti meg.