CASCO BIZTOSÍTÁS KALKULÁTOR
CASCO kalkuláció új és használt autóra

Hasonlítsa össze több biztosító ajánlatait egyszerűen!

Díjszámítás
Biztosítók az oldalon
AEGON Magyarország Általános Biztosító Zrt.
Allianz Hungária Biztosító Zrt.
Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepe
Európai Utazási Biztosító Zrt.
Generali Biztosító Zrt.
Genertel Biztosító Zrt.
Groupama Biztosító Zrt.
K&H Biztosító Zrt.
KÖBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület
Mapfre Asistencia S.A. Magyarországi Fióktelepe
AWP P&C S.A. Magyarországi Fióktelepe (Mondial Assistance)
Magyar Posta Biztosító Zrt.
SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt.
UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt..
UNIQA Biztosító Zrt.
Wáberer Hungária Biztosító Zrt.

CASCO biztosítás gyakori kérdései

Mi a legfontosabb teendő CASCO kötés előtt?

Akár új, akár használt autót vesz, mindenféleképpen szánjon rá pár percet, hogy online rendszerünk segítségével tájékozódjon a CASCO biztosítások szolgáltatásairól és árairól. Ne bízza másra a döntést, ne egy-két biztosító ajánlatait ismerje csak meg, és főleg ne higgye el első szóra, ha akár autóvásárláskor, akár a hitel intézésekor bárkitől azt hallja, hogy csak egy bizonyos biztosítónál kötheti meg CASCO-ját - így egy pár évig tartó szerződésnél megtakaríthat akár egy egész évi díjat.

Milyen járművekre köthető CASCO?

Casco biztosítás kalkulátor

Hasonlítsa össze és válassza ki nálunk CASCO biztosítását!

Díjszámítás »

Természetesen a leggyakoribb a személyautókra és a kistehergépkocsikra kötött CASCO - online rendszerünkben tehát ezekre lehet szerződést kötni. Korlátozott mértékben, speciális feltételekkel azonban a biztosítóknál köthető CASCO motorkerékpárra épp úgy, mint kamionokra, de CASCO jellegű szerződések léteznek kishajókra (vitorlás vagy motoros) és kisrepülőgépekre is.

Online kötött CASCO esetén Mi A kockázatviselés kezdete?

Az oldalunkon kötött új gépjárműveknél a kockázatviselés kezdete az Ön által megjelölt nap 0:00 perc lesz, amelyik nap Ön átveszi új autóját a kereskedőtől.

Az oldalunkon kötött használt gépjárműveknél a kockázatviselés kezdete pontosan a szemlejegyzőkönyv elkészítésének dátuma (óra, perc) lesz. Az ily módokon beszerzett szemlejegyzőkönyv eredeti példányát pedig meg kell küldenie részünkre.

Mi az a totálkár?

Amikor a sérült vagyontárgy javítással nem állítható helyre (műszaki totálkár) vagy a javítás nem lenne gazdaságos (gazdasági totálkár).

Balesetet szenvedett gépjárműnél két esetben beszélünk totálkárról:

  • Gazdasági totálkár: Ha nem érdemes a gépjárművet megjavítani, mert a javítás többe kerülne, mint a jármű balesetkori forgalmi értékének a maradványértékkel (roncsértékkel) csökkentett összege.
  • Műszaki totálkár: Ha a gépjármű oly mértékben sérült, hogy az műszakilag javíthatatlan.

Hogyan számít kártérítést a biztosító totálkáros jármű után?

Totálkár esetében a kárszámítás nem a javítás kalkulált költségein alapul. A balesetet szenvedett jármű káridőponti értékéből levonják az értékesíthető roncs becsült értékét (maradvényérték), és a kettő különbsége lesz a kártérítés összege. A totálkárossá vált jármű balesetkori forgalmi értékét és a roncs értékét a biztosító különféle szoftveres kalkulációk, piaci árajánlatok és hirdetések segítségével állapítja meg, majd a káridőponti értékből kivonja a roncs maradványértékét, és ezt az összeget fizeti ki a károsultnak. Tehát nem annyit fizet a biztosító, amennyibe a javítás kerül.

Mi lesz a totálkáros jármű sorsa?

A roncs a jármű tulajdonosáé marad, a biztosító nem kötelezhető a roncs átvételére. Gyakori azonban, hogy a biztosító a roncsot licitre bocsájtja, ekkor a legmagasabb licitet adó kereskedő vételi kötelezettséget is vállal. Ha a károsult bizonyíthatóan nem tudja a biztosító által kalkulált áron értékesíteni a roncsot, kérheti a biztosítótól, hogy a roncs értékét a módosítsa. Azt mindig az adott biztosítóval kell tisztázni, hogy mit tekint "bizonyítható" módnak. Van olyan biztosító, amely három használt gépjármű értékesítéssel foglalkozó cégtől beszerzett árajánlatot kér a károsulttól annak bizonyítására, hogy a roncsot nem tudja a biztosító által számított értéken eladni, de van olyan is, amely kapcsolatban áll olyan vállalkozással, ahol a roncs jármű a biztosító által számított értéken értékesíthető, stb.

A tulajdonos dönthet úgy, hogy megjavíttatja a totálkárt szenvedett járművet, de akkor a javítás költségeit ő viseli, nem terhelheti tovább sem a károkozóra, sem annak biztosítójára. Azonban ha a gépjármű teljes mértékben roncsolt vagy elégett a balesetben, vagy motor esetén vázcserére szorul, akkor műszaki állapota miatt a kárrendezési eljárásban az üzemeltetését véglegesen megszűntnek nyilvánítják. Ebben az esetben a biztosító is és a tulajdonos is köteles értesíteni a közlekedési hatóságot, hogy a totálkárossá nyilvánított gépjárművet vonja ki a forgalomból. Ezeket a bejelentett roncsokat a hulladékká vált gépjárművekről kiadott 267/2004 (IX.23.) Korm. rendelet szabályozása alapján kell kezelni.

Miért nem ajánljuk a CASCO nélküli hitelt?

A CASCO nélküli hitelek nem feltétlenül olcsóbbak, sőt, drágábbak is lehetnek, mert a pénzintézet a megnövekedett kockázatot nyilván át akarja hárítani. Ennél a formánál azonban a töréskáraink sem térülnek meg, egy esetleges totálkárnál pedig zsebből (és egyösszegben) kellene kifizetni a teljes hitelhátralékot - amit nyilván nem lennénk képesek megtenni, különben nem hitelre vennénk az autót. A teljes hitelhátralék ráadásul lényegesen magasabb összeg is lehet, mint az autó értéke. Végső soron tehát a kicsit olcsóbb sokkal drágább lehet.

Mi a CASCO területi hatálya?

A CASCO szerződések területi hatálya általában Európa, beleértve Törökország teljes területét, de a balti államok kivételével nem beleértve a volt szovjet (és egyes esetekben a volt jugoszláv) utódállamokat. Külföldi útjaink előtt ezért ellenőrizzük szerződésünk feltételeit, és ha szükséges, kössünk biztosítónknál kiegészítő szerződést. A CASCO külföldre is érvényes? Tudjon meg többet!

Casco biztosítás alapján rendezett kárnál kérhetem-e az értékcsökkenés megtérítését?

Ellentétben a GFB-re rendezett károkkal a Casco alapján csak a helyreállítás költségeit téríti meg a biztosító, az értékcsökkenés összegére a fedezet nem vonatkozik.

Értékemelkedést (más szóval avulást) számolnak-e a biztosítók a kárösszeg meghatározásakor?

Amennyiben egy kár utáni helyreállításnál a már használt alkatrészt újra cserélik, fellép az ún. értékemelkedés. Ez leginkább a forgó-kopó alkatrészeknél (pl. vezérműszíj, fékbetét) bír jelentőséggel, mivel ezeket előbb-utóbb, a kártól függetlenül is cserélni kellett volna. Az ily módon fellépő értékemelkedés összegét - amely arányos a szóban forgó alkatrész elhasználtságával, avulásával - a biztosító a kárösszegből levonja. Némileg eltérő a helyzet a fényezés esetében: egyes elemek újrafényezése nem jelent értékemelkedést, ekkor ezt nem is veszik figyelembe, az autó teljes újrafényezésénél viszont igen. Egyes biztosítók vállalják, hogy adott időtartamig, vagy a szerződés fennállása alatt nem veszik figyelembe az értékemelkedést, és így a teljes javítási összegből csak az önrészt vonják le.

A százalékos vagy a forintban meghatározott önrészt vonja le a biztosító?

A kettő közül a nagyobbat. Például egy 10 %, 100.000 Ft önrészt tartalmazó szerződésnél 800.000 Ft kárból 100.000, 1.200.000 Ft-os kárból viszont 120.000 Ft önrészt vonnak le. Egyes kockázatoknál, vagy kiegészítő biztosításoknál az önrészesedés rendszere eltérhet. Fontos tudni azonban, hogy a forintösszegben meghatározott önrész alatti károkat a biztosító nem téríti meg.

Miért von le a biztosító totálkárnál biztosítási díjat is a kártérítésből?

A casco biztosítás éves szerződés, tehát egy évre mindenképpen jár a díj a biztosítónak, még akkor is, ha ennél rövidebb díjfizetési ütemben (tehát gyakorlatilag részletfizetésben) állapodtak meg. Totálkár esetén a biztosító ezért jogosan tartja vissza az évfordulóig járó díjat. Vegyük figyelembe azt is, hogy az adott évre járó díj ellenében a biztosító ekkor sokszorosan nagyobb mértékű szolgáltatást nyújt, tehát az éves díj összege mindenképpen jár neki.

Értékemelkedést (más szóval avulást) számolnak-e a biztosítók a kárösszeg meghatározásakor?

Amennyiben egy kár utáni helyreállításnál a már használt alkatrészt újra cserélik, fellép az ún. értékemelkedés. Ez leginkább a forgó-kopó alkatrészeknél (pl. vezérműszíj, fékbetét) bír jelentőséggel, mivel ezeket előbb-utóbb, a kártól függetlenül is cserélni kellett volna. Az ily módon fellépő értékemelkedés összegét - amely arányos a szóban forgó alkatrész elhasználtságával, avulásával - a biztosító a kárösszegből levonja. Némileg eltérő a helyzet a fényezés esetében: egyes elemek újrafényezése nem jelent értékemelkedést, ekkor ezt nem is veszik figyelembe, az autó teljes újrafényezésénél viszont igen. Egyes biztosítók vállalják, hogy adott időtartamig, vagy a szerződés fennállása alatt nem veszik figyelembe az értékemelkedést.

A százalékos vagy a forintban meghatározott önrészt vonja le a biztosító?

A kettő közül a nagyobbat. Például egy 10 %, 100.000 Ft önrészt tartalmazó szerződésnél 800.000 Ft kárból 100.000, 1.200.000 Ft-os kárból 120.000 Ft önrészt vonnak le. Egyes kockázatoknál, vagy kiegészítő biztosításoknál az önrészesedés rendszere eltérhet. Fontos tudni azonban, hogy a forintösszegben meghatározott önrész alatti károkat a biztosító nem téríti meg.

Mit jelent, ha egy autó totálkáros?

Amikor egy autó olyan mértékben szenved kárt, hogy nem lehet, vagy nem érdemes helyreállítani. A műszaki totálkár esetén a helyreállítás nem lehetséges, mert az autó annyira összetört, kiégett, vagy ellopták; gazdasági totálkár esetén pedig az autó javítható lenne ugyan, de gazdaságilag nem éri meg. (Ez utóbbi esetben a helyreállítás költsége meghaladná az autó kárkori értékét.) A kártérítés számítása mindkét esetben azonos elven alapul: a kárkori értékből le kell vonni az értékelhető maradvány (a roncs) értékét, majd az így kapott összeg önrésszel csökkentett értéke lesz a kártérítés.

Miért von le a biztosító totálkárnál biztosítási díjat is a kártérítésből?

A casco biztosítás éves szerződés, tehát egy évre mindenképpen jár a díj a biztosítónak, még akkor is, ha ennél rövidebb díjfizetési ütemben állapodtak meg. Totálkár esetén a biztosító ezért jogosan tartja vissza az évfordulóig járó díjat.

Mi a különbség a kizárás, a mentesülés és az elévülés között?

Három különböző jogi fogalomról van szó, a közös bennük az, hogy a biztosító a kárt végül nem téríti meg. A kizárások a biztosítási feltételekben megfogalmazott olyan esetek, amelyekre a biztosító deklaráltan nem vállalja a kockázatot (pl. műszaki hiba, természetes elhasználódás). A mentesülésnél az egyébként elvileg téríthető kárt valamilyen egyéb körülmény miatt nem fizeti ki (pl. szándékosság, súlyos gondatlanság). Az elévülés esetében a kár szintén téríthető lenne, de a biztosított a jogszabályokban és a biztosítás feltételeiben meghatározott ideig (1 vagy 2 év) nem jelentkezik kártérítési igényével, így a követelése elévül.

Vissza a lap tetejére

Utolsó frissítés dátuma: 2022. 05. 03.