Lakásbiztosítás
Lakásbiztosítás
Kattintson és tarifáljon 2 perc alatt

Hasonlítsa össze partnereink lakásbiztosítás ajánlatait egyszerűen online!

DÍJSZÁMÍTÁS
Biztosítók az oldalon
AEGON
Allianz
Chubb
Colonnade
DAS
EUB
Generali
Genertel
Groupama
K&H
Köbe
Mapfre
Mondial
Posta Biztosító
Signal Iduna
Union
Uniqua
Waberer
Lakásbiztosítás gyakori kérdései

Lakásbiztosítás A-tól Z-ig: szerződéskötés, lakásbiztosítás felmondása, alul- és túlbiztosítás, teendők kár esetén – vegyük sorra a leggyakrabban felmerülő kérdéseket!

Ki lehet szerződő és biztosított?

Szerződő lehet magánszemély és cég is, aki, vagy amely ajánlatot tesz a biztosításra és a létrejövő szerződés díjfizetését vállalja. Biztosított lehet az a természetes személy, akinek a vagyontárgyak megóvásához érdeke fűződik.

Lakásbiztosítás kalkulátor

Hasonlítsa össze partnereink lakásbiztosítási ajánlatait!

Kalkulálok!

Hogyan zajlik a szerződés megkötése, fenntartása, a lakásbiztosítás felmondása?

Jogilag – legtöbbször – a biztosítási ajánlatot a szerződő teszi a biztosítónak, amelynek jogában áll az ajánlatot 15 napon belül elfogadni, vagy elutasítani. Amennyiben a biztosító az ajánlattal megegyező tartalmú kötvényt ad ki vagy az ajánlatot – annak hozzá történő beérkezését követő 15 napon belül – nem utasítja el, a szerződés létrejön.

A biztosítási szerződést folyamatos díjfizetéssel tarthatjuk fenn, mely lehet havi, negyedéves, féléves vagy éves gyakoriságú. A díjfizetés elmaradása esetén a biztosító törli a szerződést (a türelmi idő a díj esedékességétől számított 30, 60 vagy 90 nap, biztosítótól függően).

A biztosítási szerződés megszűnhet a lakásbiztosítás felmondásával is. A felmondáshoz mindkét szerződő félnek joga van, a követelmény egyedül az, hogy a felmondási szándékot az évforduló előtt legalább 30 nappal – vagy a szerződésben meghatározott határidőig – a másik fél tudomására kell hozni írásban.

Természetesen érdekmúlással (pl.: az ingatlan eladása) is megszűnhet a szerződés, ekkor a biztosítási díj annak a hónapnak a végéig illeti meg a biztosítót, amikor az érdekmúlás bekövetkezett.

Mi a biztosítási összeg?

A biztosítási összeg azt a pénzösszeget jelenti, amelyet a biztosító maximálisan kifizet egy káresetre, egyúttal ez a biztosítási díj kiszámításának az alapja is. Biztosításkötéskor mindig ügyeljünk arra, hogy az ingatlan és az ingóságok valós értékének megfelelő biztosítási összeget adjunk meg.

Milyen szabályok vonatkoznak az építés alatt álló épületekre?

A biztosítók többsége nem vállal kockázatot építés, átépítés és felújítás alatt álló épületekre, legalábbis a lakásbiztosítás keretein belül. Vannak azonban kivételek: egyes lakásbiztosítási termékek esetében a fedezet az építés és a felújítás ideje alatt is fennáll, így amennyiben fontos számunkra ez a szolgáltatás, érdemes kifejezetten ezeket az ajánlatokat keresni.

Mit kell tudni az értéktárgyak biztosításáról?

Gyakran felmerülő kérdés, hogy értéktárgyainkat (ékszereket, gyűjteményeket, művészeti alkotásokat) milyen értéken kell szerepeltetni a biztosítási szerződésben. A lehető legpontosabb meghatározáshoz természetesen kérhetjük szakértő vagy becsüs segítségét, általánosságban azonban elmondható, hogy értéktárgyak vagy kiemelt értékű ingóságok esetén az az összeg az irányadó, amennyiért szerződéskötéskor el tudnánk adni az adott értéktárgyat.

Milyen időtartamra kötőhetünk lakásbiztosítási szerződést?

A lakásbiztosítási szerződések általában határozatlan időtartamra jönnek létre, de léteznek határozott idejű szerződések is. Oldalunkon kizárólag határozatlan, tehát évfordulóra felmondható, felmondás nélkül pedig automatikusan tovább élő szerződéseket köthetünk.

Mi az alulbiztosítás?

Az alulbiztosítás azt jelenti, hogy a vagyontárgy tényleges értéke nagyobb, mint a szerződésben rögzített biztosítási összeg – tehát hiába ér többet az adott ingóság, ha alacsonyabb értéket adunk meg szerződéskötéskor, a biztosító ez alapján fogja számolni a kártérítést. Biztosításkötéskor fontos, hogy pontosan adjuk meg a biztosítási összeget, az értéknövekedést (pl. nagy értékű ingóság vásárlása, értéknövelő felújítás) pedig jelezzük időben a biztosító felé.

Mi a túlbiztosítás?

Akárcsak az alulbiztosítást, a túlbiztosítást is érdemes elkerülni, hiszen ebben az esetben feleslegesen fizetünk magasabb biztosítási díjat a vagyontárgyaink után. Túlbiztosításról akkor beszélünk, ha a vagyontárgyainkat azok újjáépítési, újrabeszerzési vagy valóságos értékénél magasabb összegre biztosítjuk, amellyel arányosan az éves biztosítási díjunk is magasabbá válik.

Lakáshitel mellé köthetünk-e saját lakásbiztosítást?

Bár a lakáshitelek folyósításához a lakásbiztosítás kötelező, kevesen tudják, hogy nem kell feltétlenül a bank által ajánlott biztosítót választanunk. A Biztosítás.hu-n megkötött lakásbiztosítások esetén az ajánlat mellett az úgynevezett Zálogkötelezetti Nyilatkozatot is elküldjük, melynek kitöltését és visszaküldését követően továbbítjuk azt a biztosítónak. A bank felé a biztosítási ajánlattal és a fedezetigazoló dokumentummal tudjuk igazolni, hogy a hitelszerződésben előírtaknak megfelelő lakásbiztosítást kötöttünk.

Milyen felelősségbiztosítást köthetünk lakásbiztosításunkhoz?

A lakásbiztosítás mellé gyakran köthetünk úgynevezett magánemberi felelősségbiztosítást, sőt, egyes ajánlatok alapjáraton is tartalmazzák ezt a szolgáltatást. A felelősségbiztosítás abban az esetben hasznos, ha akaratunkon kívül kárt okozunk másoknak, és kártérítéssel tartozunk a károsultnak. A biztosítók ebben az esetben a szerződésben szereplő limitösszegig átvállalják ezt a felelősséget, és megtérítik helyettünk az okozott kárt.

Hogyan állapítják meg az indexált biztosítási összeget?

Az ingatlanoknál és az ingóságoknál a biztosítók általában két különböző indexszámot adnak meg, jellemzően a KSH előző évi építőipari (ingatlanokra) illetve fogyasztói (ingóságokra) árindexét alapul véve. Az indexszámokkal – ellenkező értelmű megállapodás hiányában – évente megemelik a biztosítási összegeket, így jó eséllyel szerződésünk több év után is megfelelő értékű marad.

Mi történik akkor, ha a biztosítási kötvény megérkezése előtt történik a káresemény?

A biztosítási szerződésnek a kötvény csupán jele, a szerződés érvényes a biztosítási kötvény nélkül is. Ennek megfelelően, ha a biztosítótársaság az ajánlatot nem utasította el írásban a beérkezést követő 15 napon belül, a szerződés az első naptól kezdve érvényes. Ne feledjük ugyanakkor, hogy bizonyos károk esetén a biztosítók várakozási időt köthetnek ki, így amennyiben a kárunk a várakozási időn belül következik be, sajnos nem számíthatunk kártérítésre.

Mi a teendők betöréses lopás vagy rablás esetén?

Betörés vagy rablás esetén a lehető legrövidebb idő alatt értesíteni kell a rendőrséget az eseményről. Ezt követően, de mindenképpen a káreset bekövetkezését követő két napon belül a biztosítónak is jelezni kell az esetet. Ez esetben is érvényes, hogy a kárfelmérésig a helyszínt a lehetőségekhez képest változatlanul kell hagyni.

Mi a teendő tűzkár esetén?

Tűzkár esetén az első teendő természetesen az életveszély elhárítása és a tűzoltóság értesítése, még akkor is, ha egyébként a tüzet már sikerült eloltanunk. Természetesen a kárenyhítési kötelezettség itt is terheli a szerződőt, így a menthető értékeket biztonságba kell helyezni, illetve magát a tüzet is oltani kell, amennyiben lehetséges. Ennek a költségét a biztosítási összeg meghatározott százalékáig a biztosító egyébként meg is téríti.

A kár észlelésétől számított két napon belül a biztosítónak is jelezni kell az esetet, majd időpontot kell egyeztetnünk a kárfelmérésre. A megrongálódott vagyontárgyak helyreállítását csak a kárfelmérést követően szabad megkezdeni, kivéve, ha további kárt, károkat előzünk meg a beavatkozásunkkal. Ez a kárbejelentés valóságtartalmának ellenőrzése miatt szükséges.

Miért különböztetjük meg a villámcsapást, és annak másodlagos hatását?

Sokan nem tudják, hogy mi a különbség a villámcsapás, és a villám másodlagos hatása (indukció) között. A lakásbiztosítás szempontjából fontos különbséget tenni a kettő között, ugyanis számos alap lakásbiztosítás csak a villámcsapás közvetlen káraira térít, a másodlagos károkra pedig kiegészítő biztosítást kell kötnünk. Szerencsére ma már több olyan komplex lakásbiztosítási ajánlatot is találhatunk, melyek mind közvetlen, mind közvetett villámkárok esetén kártérítést fizetnek, így a becsapó villámok másodlagos hatásai (pl. túlfeszültség miatt tönkrement elektromos eszközök) is biztonságban tudhatjuk értékeinket.

Hogyan állapítja meg a biztosító a kártérítési összeget?

A biztosítók legtöbbször újértéken térítenek, azaz épületek esetében az újjáépítési költséget, ingóságok esetében pedig az újrabeszerzési értéket utalják a károsultnak. Javíttatás esetén a javítási költségek az irányadók a biztosítók számára – de a javítás költségének ÁFA-tartalmát csak szabályos számla ellenében térítik.

Milyen adatokra van szükség a lakásbiztosítási kárrendezéshez?

  • a szerződő neve, születési dátuma, anyja neve
  • a biztosított (ha nem azonos a szerződővel) neve, születési dátuma, anyja neve
  • a szerződésszám (ami a kötvényen található)
  • a kockázatviselés helye
  • a biztosított vagy annak képviselőjének elérhetősége (levelezési cím, telefon, fax, e-mail)
  • a káridőpont (év, hónap, nap, kb. óra)
  • a káresemény megnevezése
  • a kárhelyszín címe
  • a kár keletkezésének rövid, tényszerű leírása
  • a károsodott vagyontárgyak megnevezése
  • a kár becsült összértéke
  • a különleges értéket képviselő vagyontárgyak károsodása esetén ezek részletes adatai is szükségesek

Milyen iratokra van szükség a lakásbiztosítási kárrendezéshez?

  • tűz- és robbanáskárok esetén a tűzrendészeti hatóság határozata
  • rablás és kifosztás esetén nyomozást megszüntető rendőrségi határozat, ügyészségi vádemelési javaslat, vagy bírósági végzés
  • nagyobb összegű épületkárok esetében általában szükséges egy három hónappal nem régebbi tulajdoni lap

Mi a teendő lakás eladása esetén?

Lakás eladása esetén – amennyiben a Biztosítás.hu-n keresztül kötöttük meg a biztosítást – le kell adnunk az adásvételi szerződés másolatát az ügyfélszolgálatnak, akik továbbítják azt a biztosítónak. A biztosítási szerződés ezzel érdekmúlás miatt megszűnik, a már befizetett díj időarányos része pedig visszajár nekünk.

Mikor érkezik meg a csekk, a díjbekérő és a kötvény?

A biztosító a kockázatviselés kezdetétől számított 30 napon belül küldi meg csekket, illetve átutalás esetén a díjbekérőt. Amennyiben mégsem érkezne meg, kérjük, jelezze ezt nekünk, ugyanis a díjnemfizetés akkor is a szerződés megszűnését eredményezheti, ha pl. a biztosító vagy a posta hibázott.

Mikor kapok az inkasszóhoz nyomtatványt?

A nyomtatvány az ajánlat leadását követően e-mailben közvetlenül a banknak kell elküldenünk.

Meddig kell az első esedékes díjat megfizetni a biztosító részére?

A díjat a szerződésben foglalt türelmi időn (jellemzően 30, 60 vagy 90 nap) szükséges befizetni.

Kaptam egy üres felmondólevelet Önöktől e-mailben. Korábban Önök mondták fel a biztosításomat, most miért nekem kell intéznem?

Amennyiben az ajánlattétel vagy az aláírt alkuszi meghatalmazás visszaküldésének napján az évforduló 40 napnál távolabb van, akkor társaságunk intézi a felmondást. Abban az esetben, ha az évforduló az ajánlattétel vagy az alkuszi visszaküldésének napjához képest 30 és 40 nap közé esik, akkor küldünk Önnek egy felmondó nyilatkozatot e-mailben, ebben az esetben a felmondást Önnek kell intéznie.

Káresemény történt, mi a teendő?

A kár rendezését a biztosító intézi, így a kárt közvetlenül a biztosítónál kell bejelenteni.

Megkötöttem a biztosítást, de nem kaptam e-mailben visszajelzést, mi lehet a probléma?

Ebben az esetben feltehetően nem ment végig a teljes kötési folyamaton (sikeres kezdeményezést követően minden esetben visszaigazoljuk a kötést e-mailben). A másik lehetőség, hogy a kötési folyamatban helytelen e-mail címet adott meg, esetleg levelezőrendszere a spam mappába helyezte az e-mailt (kérjük, ellenőrizze).

Vissza a lap tetejére

Utolsó frissítés dátuma: