Villámkár kisokos - elsődleges és másodlagos villám, megelőzés és teendők

Zivatar, vihar esetén a nagy mennyiségben lezúduló csapadék és a megerősödött szél mellett a villámlás okozhat jelentős kárt otthonunkban. Május és október közötti időszakban kimagaslóan magas a villámkárok száma. Milyen kárt okozhat egy becsapódó villám? Mit jelent a közvetlen és a közvetett villámkár? Hogyan védhetjük meg otthonunkat az ilyen káreseményektől?

Villámkár kisokos - elsődleges és másodlagos villám, megelőzés és teendők

A közvetlen, elsődleges villámkár

Közvetlen, elsődleges villámcsapáskár alatt minden biztosító azt az esetet érti, amikor magába a biztosított vagyontárgyba, vagyis legtöbbször a házba csap bele a villám. Ekkor romboló, gyújtó és indukciós károk egyszerre keletkezhetnek. Ez a direkt villámcsapás nem mindig gyújtó hatású, de mindig beazonosítható nyoma keletkezik

Ilyenek lehetnek például:

  • kigyullad az épület
  • ledől a kémény
  • összetörnek és szétszóródnak a tetőcserepek
  • felaprítja a tetőgerendákat és a tetőlécezést
  • megolvadnak az acéltartók
  • kirobbannak a falból az elektromos vezetékek, konnektorok, vagy a kapcsolók mentén a vakolat

A becsapó villámok okozta villámkároknál ennek gyakorisága 10-ből 1. A kár bekövetkezése ilyenkor egyértelmű, ahogy a villámkár nagyságának megállapítása (a kártérítés számszerűsítése) is.

A közvetett, másodlagos (indukciós) villámkár

A villám becsapásakor keletkezhet közvetett, másodlagos villámkár is. Ráadásul ez jóval gyakoribb, az esetek 90%-ban a becsapó villám ilyen kárt okoz. A villám ilyenkor nem az adott tárgyba, épületbe csap bele, hanem a károsodott készülék közelében csap be, és a villámcsapás indukciós hatása okoz károkat az elektromos eszközökben.

Az indirekt villámcsapásnál a károk megállapítása már nem olyan egyszerű, mint a közvetlen esetében. Abban az esetben, ha kis területen tömeges az előfordulása, tehát több villámkár bejelentés történik, akkor könnyebben egyértelműsíthető, hogy másodlagos villámkár történt.

Amikor viszont egyedi kárról van szó, a biztosítók szakemberhez fordulnak a kár okának megállapítására. Van több szolgáltató, amelyik igen nagy pontossággal megmondja, hogy az adott cím közelében volt-e villámcsapás. A legtöbbje azt is, hogy hány méteren belül.

A másodlagos, közvetett villámkár nagyságának megállapítása is bonyolultabb lehet, mint az elsődleges, közvetett villámkárnál. Az elektronikus eszközöknél a pontos típus és a vásárlás időpontja nagy fontossággal bír a kártérítés megállapításában. Az egyes készülékeknek jelentős árkülönbsége lehet, nem mindegy, hogy egy átlagos, vagy hi-tech eszközről van szó.

Kármegelőzés villámkár esetén

Minden lakásbiztosítás tartalmaz kármegelőzési előírást. Ez azt jelenti, hogy a biztosítottnak mindent meg kell tennie a kár megelőzése és elkerülése érdekében. Van olyan biztosító is, amelyik előírja a villámvédelmi elosztó használatát.

Hogyan védekezhetünk?

  1. Már a zivatar közeledtekor áramtalanítsuk a kényesebb elektronikus berendezéseinket – a kikapcsolás nem elég, a csatlakozókat is érdemes kihúzni a konnektorból. Zivatar közben semmiképpen ne használjunk ölben tartott, és a töltőjére csatlakoztatott laptopot, ezzel még saját magunk egészségét is veszélyeztetnénk.
  2. A túláramtól védő elosztók, hosszabbítók használata (ezek nem is túl drágán a műszaki áruházakban beszerezhetők), számítógépek esetében pedig a szünetmentes áramforrás is megfelelő védelem lehet (de magát a szünetmentes tápot ekkor még nem védi semmi). A legteljesebb körű megoldás az, ha villámvédelmi szakemberrel telepítünk az elosztódobozba túlfeszültség levezetőt.
  3. Szakemberekkel vizsgáltassuk felül a villámhárítónkat. Ahol esetleg nincs villámhárító, oda a tűzesetek elkerülése érdekében azonnal telepíteni kell.
  4. Lakásbiztosítás-kötéskor járjunk el körültekintően. A Biztosítás.hu kalkulátorában a lakás (ingó és ingatlanfedezet) adatainak megadása után kalkulátorunk összehasonlítja a biztosítók ajánlatait ár és relevancia szerint. Ez utóbbit az igények és a megadott adatok alapján százalékosan tüntetjük fel az ajánlat sorában. Az ajánlat alatti részletek felületre kattintva lehetőség van tájékozódni az ajánlat pontos tartalmáról, maradva a villámkárnál: milyen összegig és milyen esetben nyújt biztonságot a kiválasztott biztosítási csomag. Oldalunkon ugyanitt arra is van lehetőség, hogy akár 3 ajánlatot fedezetenként összehasonlíthassunk, ezzel átláthatóbb képet kapunk a választáshoz.

Mi a teendő villámkár esetében?

A villámlás miatt keletkezett kárt maximum 2 napon belül be kell jelenteni a biztosítónak, amely 5 napon belül kiküldi a szakértőjét vagy online videós szemle keretein belül felméri a károkat. Addig a károsodott tárgyakat meg kell őriznünk. Ha tűz is keletkezik, akkor így kell eljárni.>>

Ritkán, de előfordul, hogy tömeges kárbejelentés, és a nálunk keletkezett kisebb összegű kár esetén a biztosító szakembere nem is jön ki, hanem telefonon lehet vele egyeztetni a kártérítés (max. pár tízezer forintos) összegéről. Alapesetben viszont a károsodott tárgyakat be kell vizsgáltatni, az azonosított károsodásokat részletezni kell, és a lehetséges javításról árajánlatot kell beszereznünk. Amennyiben a készülék oly mértékben károsodott, hogy nem lehet, vagy nem érdemes megjavítani, akkor a biztosító a pótlását fizeti meg, de ekkor kérheti a károsodott tárgy leadását – azt tehát semmiképpen ne dobjuk ki.

Vissza a lap tetejére
FIGYELMÉBE AJÁNLJUK

Utolsó frissítés dátuma: