Lakásbiztosítás kalkulátor
Kalkuláljon és kössön egyszerűen!

Hasonlítsa össze több biztosító ajánlatait és kösse meg biztosítását!

Díjszámítás
Biztosítók az oldalon
Allianz Hungária Biztosító Zrt.
Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepe
Generali Biztosító Zrt.
Genertel Biztosító Zrt.
Groupama Biztosító Zrt.
K&H Biztosító Zrt.
KÖBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület
Mapfre Asistencia S.A. Magyarországi Fióktelepe
AWP P&C S.A. Magyarországi Fióktelepe (Mondial Assistance)
Magyar Posta Biztosító Zrt.
SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt.
UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt..
UNIQA Biztosító Zrt.
Wáberer Hungária Biztosító Zrt.
Cherrisk by UNIQA
Alfa Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

Mit jelent a villámcsapás másodlagos hatása?

Nem feltétlenül elég, ha csak arra az esetre készülünk fel, amikor egy káresemény közvetlenül érinti otthonunkat: vihar esetén a villámcsapás másodlagos hatásaira is gondolnunk kell. Ez teljesen más jellegű károkat okozhat, mint a közvetlen villámcsapás, ezért más eszközökkel is védekezhetünk ellene. Vajon mit tehetünk a kár megelőzése érdekében, és mi a teendő, ha már megtörtént a baj? Mutatjuk az ezzel kapcsolatos tudnivalókat!

Mi a villámcsapás másodlagos hatása?

A villámcsapás elsődleges hatásának azt nevezzük, amikor közvetlenül a villámcsapás miatt rongálódik meg egy épületelem, ha pedig a villámcsapás következtében egy elektronikai készülék meghibásodik vagy a túlfeszültség miatt tűz keletkezik, másodlagos – vagy indukciós – hatásról beszélhetünk. Ez utóbbi nemcsak akkor következhet be, ha közvetlenül a mi házunkba csap be a villám, hanem akkor is, ha ez néhány méterrel távolabb történik. Mivel egyre több elektronikai készüléket használunk a háztartásban, elengedhetetlen gondolnunk a villámcsapás másodlagos hatása elleni védelemre is, a meghibásodott eszközök pótlása ugyanis nagyon sokba kerülhet, ha saját zsebből kell újat vásárolnunk.

Lakásbiztosítás kalkulátor

Hasonlítsa össze partnereink lakásbiztosítási ajánlatait kalkulátorunkkal!

Díjszámítás »

Hogyan védekezhetünk a villámcsapás másodlagos hatása ellen?

Sajnos a villámhárítók nem védenek a túlfeszültségtől, így ez akkor is előfordulhat, ha a közvetlen villámcsapás ellen megtettük a szükséges óvintézkedéseket. Szerződőként nemcsak kárenyhítési, de kármegelőzési kötelezettségünk is van, ezért fontos, hogy a közvetett villámkárok ellen is megfelelően védekezzünk. Hosszabb nyaralások előtt mindenképp áramtalanítsuk az eszközeinket annak érdekében, hogy vihar esetén a villámcsapás a TV-ben, számítógépben, mosógépben és más elektronikai felszerelésben ne tehessen kárt. Nehezebb lehet ezt megoldani, ha hirtelen csap le a vihar, és épp nem tartózkodunk otthon, vagy ha nincs lehetőségünk áramtalanítani az adott eszközt, például mert épp megy a mosógép, ám erre jó megoldás, ha beszerzünk túlfeszültségvédő aljzatokat és elosztókat – ezekhez csatlakoztatva viharban is biztonsággal használhatjuk eszközeinket. Ha pedig ennél is szélesebb körű védelmet szeretnénk teremteni, válasszunk olyan lakásbiztosítást, amely segítséget nyújt a villámcsapás másodlagos hatása miatt bekövetkező káresetekre is.

Miért kell különbséget tenni elsődleges és másodlagos hatás között?

Az elsődleges és másodlagos hatások okozta károk eseteiben a biztosítók is eltérő módon térítenek, ezért semmiképp sem lehet egyenlőségjelet tenni a kettő közé. Előbbinél az épületben, utóbbinál pedig – a tűzesetet leszámítva – az ingóságainkban keletkezett károkra kell gondolnunk. Mielőtt szerződést kötünk, utána kell olvasnunk a biztosítási feltételekben, hogy milyen szabályok vonatkoznak a kártérítésre a villámcsapás különböző eseteiben. Ezért is nagyon fontos, hogy lakásbiztosításunk mindig megfelelő védelmet nyújtson: ha felújítjuk a tetőszerkezetet vagy beszerzünk egy új elektronikai készüléket, vizsgáljuk meg, hogy nem vagyunk-e alulbiztosítottak. Ha az alulbiztosítás esete áll fenn, kár esetén nem biztos, hogy annyi kártérítést fogunk kapni, ami az ingatlanunk valós értéke alapján indokolt lenne.

Ezt kell tudni a kárbejelentésről

Ha villámcsapás következtében kár keletkezik valamelyik elektronikai készülékünkben, minél hamarabb – de legfeljebb 2 napon belül – be kell jelentenünk ezt a biztosítónak, ugyanis, ha késlekedünk a kárbejelentéssel, eleshetünk a kártérítéstől. A meghibásodott eszközt feltétlenül őrizzük meg, ugyanis amennyiben lehetséges a javítás, az erre kapott árajánlat alapján térít a biztosító. Ha a javítás lehetetlen vagy nem gazdaságos, úgy a pótlás költségét kaphatjuk kártérítésként. A kárbejelentést követően a biztosítók ellenőrzik, hogy valóban volt-e villámcsapással járó vihar a megadott térségben, ezért semmiképp se próbáljunk olyan eszközökről bejelentést tenni, amelyek nem a villámcsapás másodlagos hatása miatt romlottak el.

Vissza a lap tetejére

Utolsó frissítés dátuma: 2022. 05. 03.