Kártérítés
Ha egy közlekedési, üzemi vagy egyéb balesetben részt vevő vétlen felet személyi sérülés vagy más kár éri, vagyoni és nem vagyoni kártérítésre jogosult. A kártérítés elsődleges célja a baleset előtti állapot visszaállítása. Tehát, ha a károsultnak a balesetben összetörik az autója vagy elszakad a kabátja, az autó vagy a ruházat megjavítása a cél. Amennyiben a balesetet megelőző állapot visszaállítása nem lehetséges, a sértett vagyoni kártérítésre jogosult. Nem vagyoni kártérítést a súlyos sérülések, maradandó egészségkárosodások vagy egy szerettünk halála miatti életminőség-változás, illetve kár miatt érzett lelki fájdalom kompenzálására kaphat a károsult. Természetesen ezeket a károkat pénzzel nem lehet helyrehozni; a kártérítés így ez esetben csupán egy gesztus, egyfajta erkölcsi jóvátétel a vétkes fél részéről.
A Ptk. 355. paragrafusa alapján a vagyoni kár lehet tényleges anyagi kár vagy értékcsökkenés, elmaradt vagyoni előny, illetve a vagyoni és nem vagyoni kár kiküszöböléséhez igénybe vett költségek. A kártérítést a károsult megkaphatja pénz vagy természetbeni juttatás formájában, előbbi esetben pedig egy összegben, járadékként vagy a kettőt kombinálva. A vagyoni kártérítés iránti igényét a károsultnak bizonyítania kell különböző írásos dokumentumok, számlák, nyugták formájában. A nem vagyoni kártérítési igény összegét szemben a vagyoni károkkal egzakt módon nem lehet bizonyítani. Ez utóbbinak törvényileg szabályozott minimuma és maximuma nincs; az adott összeget az illetékesek mindig a hasonló ügyek kártérítési összeghez viszonyítva ítélik meg, ám mindig figyelembe veszik az adott ügy sajátosságait is.
A nem vagyoni kártérítés megítélése során mindig figyelembe veszik a sérülés súlyosságát, tartósságát vagy baleseti halál esetén a kártérítést kapó hozzátartók és az elhunyt személy kapcsolatának szorosságát. A vagyoni és nem vagyoni kártérítéshez igényt kell benyújtani, ehhez érdemes egy kártérítési ügyekre szakosodott, azokban jártas ügyvéd segítségét kérni, és az eljárást először peren kívül elindítani. A biztosítóhoz benyújtott kárigényt a társaság szakemberei elemzik, majd megajánlanak egy kártérítési összeget. Ha ezt a károsult nem fogadja el, az eljárás a bíróságon folytatható, ahol szintén a választott ügyvéd képviseli a panaszos érdekeit.
