Munkahelyi baleseti kártérítése
A munkabalesetek körét a Munka Törvénykönyve határozza meg. Ennek alapján munkabalesetnek tekintjük azokat a baleseteket, amelyek a dolgozót a munkavégzés során vagy azzal összefüggésben érik. Ide tartozik a konkrét munkavégzésen kívül a munkához kapcsolódó közlekedés, a tisztálkodás, az üzemi étkeztetés és a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatások is. A munkavállalót a lakásáról munkahelyére, illetve onnan lakására történő közlekedés közben érő baleset csak akkor munkabaleset, ha a munkavállaló a munkáltató járművével közlekedett.
Az üzemi baleset ennél tágabb fogalom, amelyet a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény szabályoz. Ennek alapján a fentieken kívül üzemi balesetnek minősül az a baleset, amely a károsultat lakásáról a munkahelyére, illetve onnan a lakására történő
utazás során éri. Ha valakit munka- vagy üzemi baleset ér, a károsultat a társadalombiztosítási szolgáltatások, táppénz és kórházi ellátás mellett vagyoni és nem vagyoni kártérítés is megilleti. Amennyiben a munkáltató rendelkezik felelősségbiztosítással ezen esetekre, a kártérítést helyette a biztosítónak kell állnia. Amennyiben a balesetben a munkavállaló vétkes magatartásával maga is közrehatott, kármegosztásra kerülhet sor.
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény tartalmazza azon követelményeket, amelyeket a munkáltatónak be kell tartania, ha egy baleset során el akarja kerülni a felelősségre vonást. Ennek értelmében a munkaadónak be kell tartatnia a munkavédelmi előírásokat, biztosítania kell a megfelelő védőeszközöket, ellenőriznie azok viselését, illetve gondoskodnia arról, hogy a munkavállalók megismerjék a biztonságos munkavégzés szabályait. A munkahelyi vagy üzemi balesetet a munkáltatónak be kell jelentenie a munkavédelmi hatóságnak, kivizsgálnia és nyilvántartásba vennie. Baleset esetén a munkáltató szabálysértési vagy munkavédelmi bírsággal sújtható. A szabálysértési bírság hatvanezer forintig terjedhet, a munkavédelmi bírság összege pedig ötvenezertől tízmillió forintig. A kártérítési igényt ügyvéd segítségével a munkáltató felelősségbiztosítójához kell benyújtani. A jogi képviselő segítségének igénybe vétele azért célszerű, mert csak ő tud megfelelően megfogalmazott és kellően alátámasztott kártérítési igényt összeállítani.