Személyi sérüléses kárrendezési segítség
Kárrendezési fogalomtár
Káreseti fogalmak, kárrendezési tudnivalók

Ismerkedjen meg a legfontosabb fogalmakkal és igazodjon el a kárrendezési ügyekben!

Biztosítók az oldalon
AEGON Magyarország Általános Biztosító Zrt.
Allianz Hungária Biztosító Zrt.
Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepe
Európai Utazási Biztosító Zrt.
Generali Biztosító Zrt.
Genertel Biztosító Zrt.
Groupama Biztosító Zrt.
K&H Biztosító Zrt.
KÖBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület
Mapfre Asistencia S.A. Magyarországi Fióktelepe
AWP P&C S.A. Magyarországi Fióktelepe (Mondial Assistance)
Magyar Posta Biztosító Zrt.
SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt.
UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt..
UNIQA Biztosító Zrt.
Wáberer Hungária Biztosító Zrt.
Cherrisk by UNIQA

Munkahelyi baleseti kártérítése

A munkabalesetek körét a Munka Törvénykönyve határozza meg. Ennek alapján munkabalesetnek tekintjük azokat a baleseteket, amelyek a dolgozót a munkavégzés során vagy azzal összefüggésben érik. Ide tartozik a konkrét munkavégzésen kívül a munkához kapcsolódó közlekedés, a tisztálkodás, az üzemi étkeztetés és a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatások is. A munkavállalót a lakásáról munkahelyére, illetve onnan lakására történő közlekedés közben érő baleset csak akkor munkabaleset, ha a munkavállaló a munkáltató járművével közlekedett.

Az üzemi baleset ennél tágabb fogalom, amelyet a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény szabályoz. Ennek alapján a fentieken kívül üzemi balesetnek minősül az a baleset, amely a károsultat lakásáról a munkahelyére, illetve onnan a lakására történő
utazás során éri. Ha valakit munka- vagy üzemi baleset ér, a károsultat a társadalombiztosítási szolgáltatások, táppénz és kórházi ellátás mellett vagyoni és nem vagyoni kártérítés is megilleti. Amennyiben a munkáltató rendelkezik felelősségbiztosítással ezen esetekre, a kártérítést helyette a biztosítónak kell állnia. Amennyiben a balesetben a munkavállaló vétkes magatartásával maga is közrehatott, kármegosztásra kerülhet sor.

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény tartalmazza azon követelményeket, amelyeket a munkáltatónak be kell tartania, ha egy baleset során el akarja kerülni a felelősségre vonást. Ennek értelmében a munkaadónak be kell tartatnia a munkavédelmi előírásokat, biztosítania kell a megfelelő védőeszközöket, ellenőriznie azok viselését, illetve gondoskodnia arról, hogy a munkavállalók megismerjék a biztonságos munkavégzés szabályait. A munkahelyi vagy üzemi balesetet a munkáltatónak be kell jelentenie a munkavédelmi hatóságnak, kivizsgálnia és nyilvántartásba vennie. Baleset esetén a munkáltató szabálysértési vagy munkavédelmi bírsággal sújtható. A szabálysértési bírság hatvanezer forintig terjedhet, a munkavédelmi bírság összege pedig ötvenezertől tízmillió forintig. A kártérítési igényt ügyvéd segítségével a munkáltató felelősségbiztosítójához kell benyújtani. A jogi képviselő segítségének igénybe vétele azért célszerű, mert csak ő tud megfelelően megfogalmazott és kellően alátámasztott kártérítési igényt összeállítani.

Vissza a lap tetejére

Utolsó frissítés dátuma: 2022. 05. 03.