Személyi sérüléses kárrendezési segítség
Kárrendezési fogalomtár
Káreseti fogalmak, kárrendezési tudnivalók

Ismerkedjen meg a legfontosabb fogalmakkal és igazodjon el a kárrendezési ügyekben!

Biztosítók az oldalon
AEGON Magyarország Általános Biztosító Zrt.
Allianz Hungária Biztosító Zrt.
Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepe
Európai Utazási Biztosító Zrt.
Generali Biztosító Zrt.
Genertel Biztosító Zrt.
Groupama Biztosító Zrt.
K&H Biztosító Zrt.
KÖBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület
Mapfre Asistencia S.A. Magyarországi Fióktelepe
AWP P&C S.A. Magyarországi Fióktelepe (Mondial Assistance)
Magyar Posta Biztosító Zrt.
SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt.
UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt..
UNIQA Biztosító Zrt.
Wáberer Hungária Biztosító Zrt.
Cherrisk by UNIQA

Közlekedési baleset kártérítése

Közlekedési balesetnek nevezzük azokat a baleseteket, amelyek egy, vagy több mozgó jármű részvételével történnek, a kár a közlekedési szabályok megsértésének következményeképp és a jármű mozgásából eredően történik, illetve okozati összefüggés áll fenn a jármű mozgása és a bekövetkezett kár között. Ha a közlekedési baleset során személyi sérülés vagy más jellegű kár keletkezik, minden vétlen felet kártérítés illet meg. Vétlen félnek számít a vétkes autóvezetőn kívül mindenki, tehát a vétkes és a vétlen vezető utasai, illetve a baleset pillanatában a helyszínen tartózkodó, megsérült gyalogosok is.

A vétkes járművezető akár elismeri a felelősségét, akár nem, ki kell tölteni egy bármely biztosítótársaságtól ingyenesen beszerezhető baleseti bejelentő nyomtatványt, majd azt mindkét félnek alá kell írnia. Ha a felek nem jutnak dűlőre a felelősséget illetően, azt rendőri intézkedés során lehet megállapítani. A vétlen felek vagyoni és nem vagyoni (az új Ptk. hatálybalépése óta: sérelemdíj) kártérítésre jogosultak, amelyet általában a vétkes sofőr kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás ának terhére fedeznek. Amennyiben a vétkes nem rendelkezik kötelező biztosítással, az összeget a Magyar Biztosítók Szövetség (MABISZ) állja az általa kezelt garanciaalap terhére. A Ptk. elsősorban az eredeti állapot helyreállítását szorgalmazza, amennyiben ez lehetséges. A kártérítés mértékének így akkorának kell lennie, hogy abból ezt biztosítani lehessen. A kártérítés kiterjed az okozott vagyoni és nem vagyoni károkra, és a károsult egy összegben vagy életjáradék formájában is megkaphatja, illetve a két formát kombinálni is lehet.

Vagyoni kárnak minősül a gépkocsiban, a ruházatban vagy a poggyászban keletkezett kár, amely pénzben könnyen kifejezhető, és számlákkal igazolni lehet annak mértékét – illetve a kárrendezési folyamat során kell is. Nem vagyoni kár pedig a vétlen vezetők vagy utasok maradandó egészségkárosodása, súlyos sérülése vagy lelki megrázkódtatása. Ezeket nehezebb összegszerűen kifejezni, illetve pénzzel nem is helyrehozhatók; a kártérítés ebben az esetben inkább egy gesztusként funkcionál. Halállal végződő balesetnél az összeg az elhunyt hozzátartozóinak jár. A kártérítéshez nem peres és peres úton egyaránt hozzájuthatnak a károsultak. A kártérítési igényt ügyvéd segítségével érdemes a vétkes járművezető biztosítója elé terjeszteni, hiszen csak egy tapasztalt szakember állíthat össze szakszerűen megfogalmazott és valóban kellően alátámasztott kárigényt.

Fontos különbség, hogy a régi Ptk. (a 2014.03.15. előtti esetekre még az érvényes) szerint a nem vagyoni károkat tételesen igazolni és bizonyítani kellett, addig az új Ptk. által meghatározott sérelemdíj esetében ez a kötelezettség megszűnt, pusztán a jogsértés ténye megalapozza a sérelemdíj iránti igényt.

Vissza a lap tetejére

Utolsó frissítés dátuma: 2022. 05. 03.