KÖTELEZŐ BIZTOSÍTÁS
KÖTELEZŐ BIZTOSÍTÁS
Számoljon és spóroljon nálunk!

Egyszerű KGFB összehasonlítás, online biztosításkötés árgaranciával.

Díjszámítás
Biztosítók az oldalon
AEGON
Allianz
Chubb
Colonnade
DAS
EUB
Generali
Genertel
Groupama
K&H
Köbe
Mapfre
Mondial
Posta Biztosító
Signal Iduna
Union
Uniqua
Waberer

Mi a totálkár? A műszaki és gazdasági totálkárról

Sokan nem tudják, hogy pontosan mit jelent az, amikor a gépjármű totálkáros lesz. Ha közúti balesetet szenvedünk, az autó sérülésének mértékétől függ, hogy az javítható-e a megfelelő anyagi ráfordítással, vagy olyan súlyosan károsodott, hogy már nem állítható helyre vagy nem gazdaságos a javítása. Ennek megfelelően a totálkáros járműnél megkülönböztetünk gazdasági és műszaki totálkárt. Cikkünkben megmutatjuk, mi a különbség a kettő között, és mi a teendő, ha totálkáros lesz az autónk.

Mikor beszélünk gazdasági totálkárról?

Abban az esetben beszélhetünk gazdasági totálkárról, ha pénzügyi megfontolások miatt nem érdemes a gépjárművet megjavítani, mert a javítás többe kerülne, mint a jármű balesetkori forgalmi értékének az úgynevezett maradványértékkel – vagy más néven roncsértékkel – csökkentett összege.

Kötelező biztosítás kalkulátor

Kedvező kötelező biztosítási ajánlatok, akár már aznapi fedezettel!

Kalkulálok!

Mit jelent a műszaki totálkár?

Műszaki totálkár olyankor fordulhat elő, ha a gépjármű akkora mértékben sérült, hogy műszakilag javíthatatlan. Például olyan részei sérültek, amelyek a helyreállítás után már nem tudnák maradéktalanul betölteni működésbeli vagy biztonsági funkciójukat. A gazdasági totálkárral ellentétben ilyenkor tehát nem arról van szó, hogy anyagilag nem érné meg megjavítani a járművet, a károk helyreállítása műszaki totálkár esetén lehetetlen.

Hogyan számítják a biztosítók a kár mértékét totálkár esetén?

Totálkár esetén a kárösszeg megállapítása nem a javítás költségein alapul. A balesetet szenvedett jármű káridőponti értékéből levonják az értékesíthető roncs becsült értékét (maradványérték), és a kettő különbsége lesz a kártérítés összege. A totálkárossá vált jármű balesetkori forgalmi értékét és a roncs értékét a biztosító különféle szoftveres kalkulációk, piaci árajánlatok és hirdetések segítségével állapítja meg, majd a káridőponti értékből kivonja a roncs maradványértékét, és ezt az összeget kaphatjuk meg kártérítésként. Tehát fontos megjegyezni, hogy totálkár bekövetkeztekor nem annyit fizet a biztosító, amennyibe a javítás kerülne.

Mi lesz a totálkáros jármű sorsa?

A roncs a jármű tulajdonosáé marad, a biztosító nem kötelezhető a roncs átvételére. Ha a károsult bizonyíthatóan nem tudja a biztosító által kalkulált áron értékesíteni a roncsot, kérheti a biztosítótól, hogy a roncs értékét korrigálják, módosítsák. Mindig egyeztessünk a biztosítóval arról, hogy mit tekint "bizonyítható" módnak ilyen esetben. Egyes biztosítók például három használtgépjármű-értékesítéssel foglalkozó cégtől beszerzett árajánlatot kérnek a károsulttól annak bizonyítására, hogy a roncsot nem tudja a biztosító által számított értéken eladni. Mások kapcsolatban állhatnak olyan vállalkozásokkal, ahol a roncs jármű a biztosító által számított értéken értékesíthető. A felsoroltakon kívül léteznek más megoldások is – minden biztosító eltérő gyakorlatot alkalmaz ilyen esetben, ezért fontos tájékozódnunk, ha esetleg elsőre nem sikerül a roncs értékesítése.

Ragaszkodhatunk a jármű megjavításához totálkár esetén?

Természetesen igen! A tulajdonos dönthet úgy, hogy megjavíttatja a totálkárt szenvedett járművet, de ilyenkor a javítás költségeit ő viseli, nem terhelheti tovább sem a károkozóra, sem az ő biztosítójára. Azonban, ha a gépjármű teljes mértékben roncsolódott vagy elégett a balesetben, esetleg vázcserére szorul, akkor műszaki állapota miatt a kárrendezési eljárásban az üzemeltetését véglegesen megszűntnek nyilvánítják. Ebben az esetben a biztosító és a tulajdonos egyaránt köteles értesíteni a közlekedési hatóságot, hogy a totálkárossá nyilvánított gépjárművet vonja ki a forgalomból. Ezeket a bejelentett roncsokat a hulladékká vált gépjárművekről kiadott 267/2004 (IX.23.) Kormányrendelet szabályozása alapján kell kezelnünk.

Vissza a lap tetejére

Utolsó frissítés dátuma: